Hogyan tűnhetett el márciusban másfél havi benzinmennyiség a biztonsági tartalékból?

Egészen döbbenetes mértékben csökkent Magyarország biztonsági üzemanyag-tartaléka márciusban: egy hónap alatt másfél havi készlet tűnt el. Van rá esély viszont, hogy a hiányzó üzemanyag valójában megvan, egyszerűen csak átcímkézték, és más tartályokba került. A helyzet piaci szereplők és szakértők szerint azonban így is aggasztó. Hallottunk olyan véleményt, amely szerint lehet, hogy a probléma az új kormányt sem várja meg. Az biztos, hogy valamilyen módon bele kell nyúlni a védett áras rendszerbe, és ez a költségvetésnek is sokba fog kerülni.

Ijesztő adatok

Az ágazati szakértőket is meglepték a Magyar Szénhidrogén Készletező Szövetség (MSZKSZ) kedden közzétett adatai. Az MSZKSZ arról számolt be, hogy a hazai olaj és üzemanyag biztonsági készletének mennyisége történelmi mélypontra süllyedt márciusban. Első ránézésre a leginkább megdöbbentő adat az volt, hogy a készletnapok száma – tehát az a mutató, amely jelzi, hogy a stratégiai kőolaj- és kőolajtermék-készletek átlagosan mennyi ideig elegendőek az országos szükségletek fedezésére – március 31 napja alatt 47 nappal csökkent.

Míg február végén 91 napnyi tartalékot tartottak nyilván, egy hónappal később már csak 44 napnyit.

Az egyes termékek mennyiségének vizsgálatával az is kiderül, hogyan jött össze ez a hihetetlen mértékű zuhanás. A kőolajnál például nem volt érdemi visszaesés*

Ez azt jelenti, hogy mind a két üzemanyagtípus esetében sokkal nagyobb mennyiség fogyott a biztonsági készletből, mint amennyi az átlagos havi fogyasztás. Gázolajból például december és február között havi 320-350 millió litert bocsátottak forgalomba. Ezzel szemben márciusban a készletszint 470 millió literrel apadt.

Ez még akkor is nagyon soknak tűnik, ha figyelembe vesszük, hogy a tavasz elején a mezőgazdasági munkák miatt mindig megugrik a kereslet. Alapesetben azonban ez a növekmény 10-15 százaléknál nem szokott több lenni, így 80-100 millió literrel a várható felhasználást is meghaladta a készletszint csökkenése.

A benzinnél még hihetetlenebbek a számok. Az MSZKSZ adatai alapján a tartalékból közel 300 millió literrel fogyott, miközben az adóhatóság jelentése szerint a januári és a februári kereslet egyaránt szinte pontosan ennek a fele volt.

Azaz minden jel szerint márciusban kéthavi benzinmennyiség tűnt el a biztonsági készletből.

Bár a készletszint csökkenésére lehetett számítani, hiszen a kormány az iráni háború kitörését követően bevezetett védett árak miatt elérhetővé tette a piaci szereplők számára ezeket a tartalékokat, ilyen mértékű visszaesést senki nem várt. Már csak azért sem, mert van hazai termelés is, azaz nem a teljes keresletet kell ebből a forrásból kielégíteni.

Éppen ezért körbejártuk, hogy mi okozhatta a készletek ijesztő mértékű apadását, és hogy mindennek milyen következményei lehetnek.

Mi ez a készlet egyáltalán?

Először érdemes azzal kezdeni, hogy mi is ez a tartalék, amelynek a mennyisége most ekkorát csökkent. A biztonsági készletezést nemzetközi és hazai jogszabályok írják elő, és a célja az, hogy piaci anomáliák esetén se legyen kőolaj-, vagy üzemanyaghiány egy adott országban. Tehát, ha valamilyen okból leáll az adott ország finomítója, vagy nem lehet kőolajat importálni, akkor

ez a tartalék biztosítja az ellátás folyamatosságát addig, amíg a probléma meg nem oldódik.

Magyarországon az előírások szerint 90 napnyi nettó behozatalnak megfelelő mennyiségű kőolajat, illetve üzemanyagot kell így tartani. A készlet fölött az MSZKSZ őrködik. A szövetség nem állami szervezet, a tagjai piaci szereplők, de miután fő feladatát és annak részleteit jogszabályok írják elő, így a működése feletti felügyeletet az energiapolitikáért felelős miniszter gyakorolja. A finanszírozást ugyanakkor hagyományos értelemben nem közpénzből, hanem a tagvállalatok befizetéséből oldják meg. Az importált gázolaj és benzin minden litere után 3 forintot fizetnek be ezek a cégek. Más kérdés, hogy ez beépül az üzemanyag árába.

A készlethez akkor lehet hozzányúlni, ha valamilyen ellátási probléma adódik a piacon.

Például, amikor 2022-ben az OMV osztrák olajfinomítójának meghibásodása miatt hirtelen jelentősen csökkent a Magyarországra beérkező üzemanyag mennyisége, a kormány felszabadította az ország stratégiai benzin- és gázolajtartalékainak egy részét.

Ebben az esetben kivételesen nem arról van szó, hogy a kabinet saját szerepét próbálja egy energetikai kérdésben túlhangsúlyozni, a tartalék megnyitásáról valóban a kormány dönt. Pontosabban kormányzati jóváhagyás nélkül erre nincs lehetőség.

A készlet mennyisége azonban az előírások szerint nem maradhat tartósan a törvényben rögzített 90 napos szint alatt, így azt vissza kell pótolni.

A G7-nek nyilatkozó szakértők szerint ennek két módja lehet: vagy az a vállalat pótolja vissza konkrétan az adott terméket, amely számára azt kiadták a készletből, vagy az MSZKSZ kiír egy beszerzést, és maga tölti fel a mennyiséget.

Milyen válság miatt nyitották meg most a készletet?

A mostani helyzet azért különösen érdekes, mert ezúttal nem közvetlenül egy piaci anomália miatt tette a kormány elérhetővé a stratégiai tartalékot. Bár közvetve az iráni válság idézte elő a helyzetet, de március elején, amikor a készlet felszabadításáról döntöttek, emiatt olyan mértékű hiány biztosan nem fenyegetett, amely indokolttá tette volna a teljes tartalék felszabadítását.

Erre egy olyan piaci anomália miatt lett végül szükség, amit a védett árak bevezetésével maga a kormány idézett elő.

A kabinet ugyanis azt már az első benzinárstop kudarcaiból megtanulta, hogy a kiskereskedelmi árak rögzítése viszonylag gyorsan a teljes import kiesését okozza. Ha ugyanis egy kereskedő csak olcsóbban tudja Magyarországon eladni az üzemanyagot, mint amennyiért beszerzi vagy előállítja, akkor inkább nem hozza ide, eladja máshol, úgyis elég nagy kereslet van rá.

A probléma ezzel az, hogy bár Magyarországon működik a Molnak egy finomítója Százhalombattán, az itt előállított benzin- és gázolajtermelés azonban alapesetben is csak a hazai igény nagyjából 70 százalékát fedezi. Magyarul a kereslet 30 százalékát ideális esetben is importtal fedik le. Most ráadásul – mivel egy baleset miatt a százhalombattai finomító hónapok óta csak csökkentett kapacitással tud működni – ez az arány még magasabb.

Így tudni lehetett, hogy a védett ár bevezetése lényegében azonnal hiányt okozna a magyar piacon.

Ezt próbálta a kormány a stratégiai készlet felszabadításával kezelni. A lépésnek ráadásul még egy előnye volt. Az erről szóló kormányrendeletben ugyanis a készletből származó mennyiség árát úgy rögzítették, hogy az valamennyi árrést biztosítson a kereskedőknek, így azok fenntartsák működésüket, és ne kelljen a benzinkutak tömeges bezárásától tartani. Ez utóbbi ugyan ennek ellenére felmerült, de egyelőre úgy tűnik, hogy rövid távon sikerült elkerülni egy ilyen forgatókönyvet.

Hol van a hiányzó készlet?

A fentiek miatt tudni lehetett, hogy csökkenni fog a készlet, de a várakozás az volt, hogy legfeljebb a kieső import mennyiségével apad majd, hiszen ennek pótlására nyitotta meg a tartalékot a kormány. Ez a benzinnél nagyjából 35-50 millió litert, a gázolajnál ennek három-négyszeresét jelenthette volna. A tényleges márciusi készletszint-csökkenés azonban – ahogy láthattuk – sokkal nagyobb volt ennél.

A G7-nek nyilatkozó szakértők szerint ennek alapvetően két oka lehetett. Egyrészt

jó esély van rá, hogy a védett árak hatására jelentősen megugrott a hazai kereslet, különösen a vállalati szektorban.

A mezőgazdaságban vagy éppen a logisztikai területen több olyan szereplő van, aki nagyobb mennyiségben tud maga is üzemanyagot tárolni. Esetükben egy ilyen szabályozásnál az volt a racionális döntés, hogy betárolnak gázolajból, még mielőtt esetleg elkezdenek emelkedni az árak.

Ez egy jól ismert folyamat az olajpiacon. Ahogy Pletser Tamás az Erste Befektetési Zrt. olaj- és gázipari elemzője a G7-nek felidézte: az 1974-es olajválságnál sem elsősorban a kínálat szűkülése okozta a problémát, hanem az, hogy a jövőbeli hiánytól és áremelkedéstől tartó piaci szereplők elkezdték felhalmozni a kőolajat, és a felhalmozás miatt megugró kereslet vezetett végül hiányhoz.

Valószínűleg – nyilván sokkal kisebb mértékben – de hasonló történhetett a magyar piacon is márciusban. Biztosat azért nem tudunk mondani, mert a konkrét forgalmi adatokat még nem publikálták.

A végső felhasználók keresletnövekedése mellett az MSZKSZ-készletek csökkenésének másik magyarázata az lehet, hogy a kereskedők is igyekeztek minél nagyobb mennyiséget maguknál letárolni. A szövetség tagjai elvileg a befizetéseik (tehát tulajdonképpen az importjuk) arányában részesülhetnek a tartalékból. Mivel azonban a kormány a teljes mennyiséget elérhetővé tette, mindenki megpróbált a számára rendelkezésre álló mennyiségből minél többet lehívni.

A G7-nek nyilatkozó piaci szereplők szerint technikailag ez nagyjából annyit jelent, hogy a korábban az MSZKSZ tartályaiban lévő gázolajat és benzint egyszerűen átteszik valamelyik kereskedő tartályába, sokszor ráadásul még ugyanazon a telephelyen is. Egyáltalán nem biztos, hogy aztán ezt a mennyiséget teljes egészében értékesítették a vállalatok, egyszerűen csak ők is szerettek volna rendelkezni fölötte.

Magyarul jó esély van rá, hogy a hiányzó biztonsági készlet egy jelentős része megvan, csak már nem az MSZKSZ tulajdonában és tartályaiban, hanem a kereskedőknél.

Ezt erősíti a szövetség lapunk kérdésére küldött válasza is. Azt írták: „az MSZKSZ a biztonsági készletből a kormány rendelete alapján felszabadított üzemanyagot a tárolótelepeken tartályban értékesíti az arra jogosult tagvállalatok számára. Ezt követően a tagvállalatok döntése, hogy a tulajdonukba került üzemanyagot milyen ütemben tárolják ki a telepekről, és értékesítik a töltőállomásokon. Az MSZKSZ honlapján megjelent készletmennyiség az MSZKSZ tulajdonában lévő készleteket tartalmazza.”

A kérdés így igazából az, hogy a könyvekből márciusban kivezetett biztonsági készletből mennyit vásároltak már fel a piaci szereplők, és mennyi az, ami még mindig a kereskedőknél van. Nagyjából ettől függ, hogy mennyire kell tartani középtávon hiánytól a piacon.

Mikor pótolják?

A készletszint radikális csökkenése azért is érdekes, mert a hiányzó mennyiséget elvileg nagyon gyorsan vissza kellene pótolnia az MSZKSZ-nek. A tartalék felszabadításáról szóló kormányrendelet erről is rendelkezik, de a G7-nek nyilatkozó szakértők és piaci szereplők szerint elég zavaros a helyzet, és kérdéses is, hogy milyen ütemben lehet újra feltölteni a készletet.

Elvileg azoknak a vállalatoknak, amelyek 1200 tonnát meghaladó mennyiséget vettek ki a készletből, kötelező ajánlatot tenni ennek visszapótlására, méghozzá piaci áron. Elvileg ez a folyamat megindult, legalábbis az MSZKSZ kérdésünkre azt írta:

„A készletek visszapótlása a kormányrendeleti előírásnak megfelelően áprilisban megkezdődött. A készletnapok száma így 2026. április 13-án már 53 nap volt. A visszapótlás a továbbiakban is folyamatosan zajlik”.

Azt is írták, hogy a tagvállatok ajánlatai döntő részben lefedik a felszabadított mennyiséget, ezért arra nincs szükség, hogy a szövetség maga írjon ki pályázatot a beszerzésre, ez lenne ugyanis a másik lehetőség.

A jelek szerint a szövetség tehát optimista, a piaci szereplők és a szakértők azonban nem látják ennyire derűsen a helyzetet. Abban sem biztosak, hogy lesz-e elegendő mennyiségű üzemanyag a hiányzó készlet pótlására, de talán még nagyobb probléma az ár kérdése.

Mennyibe fog ez nekünk kerülni?

Az ugyanis teljesen egyértelmű, hogy a tartalékot a korábbinál csak sokkal drágábban lehet majd újra feltölteni. Erre pedig nem lesz meg az MSZKSZ fedezete.

Ilyen helyzet elvileg nem állhatna elő, a tartalékot szabályozó törvény szerint (pdf) ugyanis a készletből csak olyan áron lehetne értékesíteni, amely fedezi a készlet későbbi visszapótlásának a költségét.

Igen ám, de a kormány a védett ár miatt hozott rendeletével módosította ezt a kitételt,

és a jelenlegi piacinál sokkal alacsonyabb eladási árat írt elő az MSZKSZ számára, annak érdekében, hogy a benzinkutakra érvényes árszabályozás ne omoljon össze már a nulladik pillanatban.

Bár az elmúlt hetekben felszabadított mennyiséget még korábban kifejezetten kedvező áron szerezte be az MSZKSZ, amely így a piacinál alacsonyabb ár ellenére keresett is azon, hogy ezt most értékesítette a tagvállalatoknak, ám korántsem annyit, amennyi a visszapótláshoz kellene.

Most tulajdonképpen úgy állunk, hogy vagy pucér fenékkel a fal felé nézzük az üres tartályokat, vagy a korábbiakhoz képest hatalmas felárral visszapótoljuk a hiányzó mennyiséget, ami számításaink szerint akár 100 milliárd forintos pluszköltséget is jelenthet havonta

– foglalta össze a helyzetet Egri Gábor, a Független Benzinkutak Szövetségének szakértője.

A saját benzinkutakat is működtető üzletember szerint ennek hatalmas költségvetési terhe lesz, az MSZKSZ-nak ugyanis egyszerűen nincs saját forrása arra, hogy a beszerzéseket ilyen áron fedezze és finanszírozza.

Az a már sokat emlegetett kormányrendeletből is kiderül, hogy az MSZKSZ a beszerzéseket hitelekből finanszírozhatja, amelyek esetében a magyar állam készfizető kezességet*

Mi lesz a védett árral?

Hosszabb távon azonban a G7-nek nyilatkozó szakértők szerint így sem tartható fenn a helyzet. Pletser Tamás szerint

valószínűleg heteken belül meg kell szüntetni a védett árat, mert ha elfogy a biztonsági készlet, akkor nem lesz honnan kipótolni a hiányzó importot.

Az, hogy erre mikor kerül sor, elsősorban attól függ, hogy a márciusban eltűnt készletből mekkora az a mennyiség, amit ténylegesen felhasználtak, és mennyi az, ami a kereskedők tartályaiban van.

Az adatok alapján még az sem kizárt, hogy az új kormány felállása előtt lépni kell, bár vélhetően – már csak a kampányüzenetek alapján is úgy tűnik, hogy – a Fidesz számolt ezzel a forgatókönyvvel. Ahogy a Telex tegnapi cikkében írta: egy Fidesz-győzelem esetén a védett ár mielőbbi kivezetése aligha lett volna elkerülhető, de a Tisza-győzelem miatt felmerül annak lehetősége, hogy a népszerűtlen intézkedést nem hozza meg az átmeneti időszakban semelyik döntéshozó, ami kritikussá teheti a helyzetet.

Mindenesetre nagyon úgy tűnik, hogy a problémát már az új kormánynak kell majd kezelnie. Kérdés, hogy miként fogja. A védett ár kivezetése valószínűleg politikailag elég érzékeny téma, még akkor is, ha épp az alacsony készletszinttel, még az előző kormányra mutogatva meg lehet oldani.

Hallottunk azonban olyan véleményt is, amely szerint a Fidesz korábbi vívmányaival akár ez is elkerülhető. Egy piaci szakértő azt vetette fel, hogy a kiskereskedelmi árstop idején az élelmiszerláncoknál bevezetett ellátási kötelezettséget ennek mintájára ki lehet terjeszteni akár a Molra is. Ezzel a kormány tulajdonképpen egy az egyben az olajcégre tolná a védett ár problémáit és költségeit.