Pár nap múlva lesz egy éve, hogy az árrésstopot bevezették, és az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) a piaci adatokat elemezve arra jutott, hogy az intézkedés közvetett vesztesei a kisboltok lettek. Ez azért lehet furcsa, mert az árrésstop egy olyan kötöttség, vagyis elvileg nehezítő tényező, amely csak a nagy, évi nettó egymilliárd forint feletti bevételű boltokra vonatkozik. Ezek a nagy élelmiszerboltok és drogériák (jellemzően láncok, amelyek külföldi tulajdonban vannak) legfeljebb 10 százalékos árréssel dolgozhatnak a meghatározott termékkörökben, míg a kisebb piaci szereplőknél megmaradt a szabad árképzés lehetősége.
Az egymilliárdos küszöb nem véletlen, a kormány már 14 éve nyíltan arra törekszik, hogy a nagy forgalmú multi láncokat kiszorítsa az országból. (Most éppen a következő kormányzati ciklusra hirdette ezt meg Lázár János.) A piaci nehezítések java része (vasárnapi boltzár, különadó, kötelező akciózás, plázastop, árrésstop) a nagy boltláncokra vonatkoztak-vonatkoznak, a független kisboltokra nem. Jobbára azokra sem, amelyek egy adott márka használatával szerveződnek beszerzési láncokba, részben ilyen például a Coop, a CBA vagy a Reál lánc.
Az alapvetés tehát az, hogy a kisboltokat és a jellemzően magyar hátterű beszerzési szövetségeket a támogatások és a szabályok segítik, a nagy multik életét pedig nehezítik.
A láncba nem szerveződött, független kisboltok, szaküzletek forgalmi volumenének alakulása, a szegmens piaci részesedésének csökkenése azt jelzi, hogy egyre nehezebben bírják az árversenyt.
Nehezebben tud egy kisbolt olyan beszerzési árakat elérni, mint egy nagyobb üzletlánc, hiába a kisboltok támogatása, ha a levegő, azaz a vásárló(erő) fogy körülöttük. Az árrésstop erre csak ráerősített, mindemellett érzékelhető élelmiszer-forgalom növekedést összességében nem idézett elő – mondja Kozák Tamás, az OKSZ főtitkára.
2025-ben a Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint az élelmiszer-kiskereskedelem összesített forgalma mindössze 2,5 százalékkal nőtt, egy évvel korábban még 3,8 százalék volt a bővülés. Majdnem ugyanannyi élelmiszert vásárolt a lakosság, csak közben a kisboltok piaci részesedése csökkent, sok bolt le is húzta a rolót.
Piaci forrásaink szerint valószínű, hogy az árrésstop miatt megerősödött az a (vélt vagy valós) képzet, hogy a nagy boltláncokban alacsonyabb szintre kellett hozni és be is kellett fagyasztani az árakat. Pedig az árrésstop nem jelenti automatikusan azt, hogy egy termék garantáltan olcsó, és azt sem, hogy ne lehetne az árát emelni (hiszen csak a bolt haszna van arányaiban befagyasztva, a beszerzési ár és ennek következtében a fogyasztói ár emelkedése nem kizárt), ám a vásárlók jelentős része árstopnak képzeli el az árrésstopot. Erre az intézkedés – 30 oldalas kézikönyvben rögzített (pdf) – kötelező arculata is ráerősít:
Eddig is volt árkülönbség a kisboltok és a multiláncok között, de az utóbbiakban kötelezően kirakatott árrésstoppos címkék ezt még fel is erősíthették, még inkább általánossá tehették ennek érzékelését.
Elképzelhető, hogy a kormány az árrésstoppal épp azokba az üzletekbe irányította a vásárlókat, amelyeknek nem akart a szabályozással kedvezni, és hosszabb távon épp azokkal szúrt ki, akiket előnybe akart hozni.
A nagy boltláncok persze egyáltalán nem örülnek a maximált haszonnak, de egyrészt vannak olyan élelmiszerek, amelyeknek az árrésstop előtt sem volt 10 százaléknál magasabb az árrése. (Ezeket tehát ugyanúgy értékesítik tovább, mintha mi sem történt volna, csak kiteszik rá az árrésstop címkét.) A többi terméken kieső hasznot pedig megpróbálhatják a nem árrésstoppos termékeken behozni, amennyiben ez a piaci versenyben lehetséges.
2021 és 2025 első fele között 5641 élelmiszerbolt zárt be Magyarországon – pontosabban ennyivel lett kevesebb a számuk*
Az pedig egyértelműnek tűnik, hogy nem azok a boltok fogynak, amelyeket a kormány ki akar szorítani, hanem épp azok, amelyeket előnybe szeretne hozni, vagy legalább megkímélni az árrésstophoz hasonló szabályoktól, terhektől.
A Trade magazin mértékadó éves listájából is látszik, hogy 2024-ben a külföldi tulajdonú nagy láncok növelték az üzleteik számát, a magyar hátterű franchise szövetségek közül pedig a CBA hálózata nőtt négy egységgel, a Coop (-91) és a Reál (-71) azonban zsugorodott.
A 2025-ös számok fogják megmutatni, hogy az árrésstop visszafogta-e a kiskereskedelmi beruházásokat, azaz mérséklődött-e a nagy láncok növekedése. Az OKSZ egy szakértői anyagra hivatkozva mindenesetre most azt is közölte, hogy 400 településen már nincs élelmiszerbolt.
Minden településtípus esetében csökkent a boltok száma, a városokban is, néhány helyen a boltszám, illetve a boltterület csökkenése a nagyobb eladóterületű kereskedelmi egységek térnyerésével járt együtt. A fővárosban és Tolna vármegyében például közel negyedével nőtt a boltok átlagos alapterülete az elmúlt öt évben – mondja Kozák Tamás, ez is arra utal, hogy a kisebb szereplők tűnnek el a piacról.
