Messze még a körforgásos áttörés a magyar gazdaságban, de javul a helyzet

Mélységében továbbra sem terjedt el a vezető magyar vállalatok körében a körforgásos gazdasági modellek alkalmazása a Magyarországi Üzleti Tanács a Fenntartható Fejlődésért (BCSDH) friss felmérése szerint.

• A kutatás harmadik alkalommal készült el, a tagoknak mintegy fele, 80 cég töltötte ki a kérdőívet, ezek adják a magyar GDP 40 százalékát, kétharmaduk nagyvállalat, egyharmaduk a kkv-szektorba tartozik.

Miért fontos ez? A felmérés rámutatott, hogy a magyar cégek többnyire még mindig csak a viszonylag könnyen elérhető körforgásos megoldásokat választják, az alacsonyan csüngő gyümölcsöket szedik le, mélyebben azonban még nem épült be ez a fajta gondolkodás a stratégiai tervezésbe.

• Tipikusan ilyen kézenfekvő választás a maradékanyagok és hulladékok újrahasznosítása, de abban például csak a válaszadók 31 százaléka gondolkodik, hogy a termékét vagy szolgáltatását eleve körforgásos alapon tervezze meg.
• Igaz, a BCSDH-tagvállalatok jelentős része külföldi nagyvállalatok itteni leánya, vagyis a termékek és szolgáltatások tervezése jellemzően nem Magyarországon történik – mondta Nagy Julianna, a felmérést szakmailag támogató KPMG igazgatója.
• Az iparnak nemcsak csökkentenie kell a hulladék mennyiségét, hanem a termelési folyamataiba rendszerszinten is be kell építenie az újrahasznosítást – mondta ezzel kapcsolatban Simon Anita, az Alteo Circular ügyvezető igazgatója.

Számokban: a választ adó vállalatok 75 százalékának van ugyan körforgásos célkitűzése, és 49 százalékuk méri is ebből a szempontból a teljesítményét, de csak 21 százaléknak van körforgásos gazdasági stratégiája.

• Fő motivációs tényezőként 48 százalék az erőforrás- és energiahatékonyságot jelölte meg.
• Pozitív fejleménynek tartják, hogy a cégek majdnem fele legalább már méri a körforgásos teljesítményét, mert ez alapfeltétel ahhoz, hogy a jövőben menedzselni tudják ezt a területet.

Tágabb kontextus: globálisan az anyagáramoknak ma még csak mindössze 6,9 százaléka tekinthető körforgásosnak, az európai arány 12,2, a magyar pedig 7,3 százalék.

• Hollandiában a mutató már 30 százalék közelében áll, de Bartha-Horváth Bálint, a CBRE szenior tanácsadója arra hívta fel a figyelmet, hogy ezeket a számokat globális kontextusban érdemes értelmezni.
• A határokon átnyúló kereskedelmi rendszerek és ellátási láncok következtében ugyanis egész más helyzetben vannak azok az országok, amelyek főként alapanyagokat szolgáltatnak, máshol főként feldolgozzák azokat, a harmadik csoportba tartozó úgynevezett centrumállamok pedig a késztermékek fogyasztásának fő terepei.
• A körforgásos gazdasági célkitűzésekben fontos szerepet kap a fogyasztás csökkentése, ám erre legnagyobb mértékben a centrumországokban lenne szükség. A Hollandiához hasonlóan fejlett országokban így már 80-90 százalék körül lenne megfelelő a körforgásos arány, ha az országhoz tartozó természeti terhelést vesszük alapul.
• Magyarország ugyanezen számolás szerint már 30 százalékos aránnyal is nagyon jó helyen lenne, hiszen nálunk jóval alacsonyabb a fogyasztási szint.

Mit mondanak ők? A felmérés készítői szerint a viszonylag alacsony számok ellenére az elmúlt két-három évben sokat lépett előre a magyar piac a körforgásos szemlélet terjedésében, a megkérdezett cégek sokkal inkább értik a téma fontosságát, és a hajlandóságuk is jóval nagyobb a változásokra.