Megugrott a budapesti ételfutárok bevétele decemberben

Gyakran 5000 forint fölé emelkedett az ételfutárok átlagos óránkénti bevétele decemberben Budapest legforgalmasabb részein, többek között ez áll a Foodora egyik olyan, munkára ösztönző üzenetében, amelyet a vele partnerségben álló futároknak küldött ki hétfőn.

Miért fontos ez? Bár ez a bevétel valószínűleg csak a főváros bizonyos részein és csak átmenetileg volt elérhető, a normál időszakokhoz képest így is legalább 150 százalékos arányt jelez, ami rávilágít a platformgazdasági modell néhány sajátosságára.

Számokban: az ételfutárok egy órára eső jellemző bruttó átlagos bevétele Budapesten általában a 3000–3500 forintos sáv közelében mozog.

• Azokban az időszakokban, amikor jellemzően sok a rendelés, de viszonylag kevés a munkára vállalkozó futár, utóbbi hiányt a platformszolgáltatók magasabb díjakkal próbálják csökkenteni.
• A december az ünnepi szabadságolások és a hidegebb idő miatt tipikusan ilyen időszak.
• Egy-egy megrendelés ilyenkor a normál díj 120-140 százalékán is futhat, illetve a megrendelők borravaló adási hajlandósága is nagyobb (ezt leggyakrabban ma már az applikáción keresztül adják, így nem lehet az adózást kikerülni).
• A másik bevett gyakorlat, hogy a futárok egyösszegű bónuszt kapnak, ha meghatározott időszakban, meghatározott területen meghatározott számú rendelést teljesítenek. Ezek az egyszeri és kivételes juttatások átmenetileg nagyon megemelhetik az átlagos óránkénti bevételt, ez vélhetően ezúttal is nagy szerepet játszott.
• Decemberben a kereslet-kínálat aránya annyira eltolódott, hogy a bónuszok következtében adott esetben 3-4 óra alatt egy futár bruttó 25 ezer forint körül is kereshetett Budapesten.
• Átlagos nettó bevételt becsülni a bruttó összegből azonban azért nem lehet, mert az adóteher nagyon eltérő: a másodállásban, diákként vagy nyugdíjasként dolgozók jellemzően nem fizetnek adót, a főállásban vállalkozók pedig többféle adózási forma közül választhatnak.

Felülnézet: mivel a platformszolgáltató az esetek többségében csak összeköti a vállalkozóként dolgozó futárokat, illetve az éttermeket és a megrendelőket (vagyis az aktuális keresletet és a kínálatot), a felek között nincs munkaadói-munkavállalói jogviszony.

• Ez a rendszer Európa-szerte sok jogi vitára adott már okot, és egyelőre nincs megnyugtató megoldása, mert a munkavégzésnek vannak olyan elemei is, amelyek inkább a munkavállalói státusz felé hajlanak.
• Alapvetően azonban e jogi státusz miatt tudja a partnerek munkavállalási hajlandóságát jobbára csak magasabb díjak kínálásával ösztönözni a platformcég (kivéve ha úgynevezett flottapartnerrel áll kapcsolatban, amelytől meghatározott szolgáltatásmennyiséget – futárszámot – rendel).

Alulnézet: mivel az éttermek és a platformszolgáltatók közötti szerződésekbe nem látunk bele, nehéz megmondani, hogy az időszakosan másfélszeresére növekvő futárbevételt a felek hogyan gazdálkodják ki.

• Az éttermek a kiszállításnál sokszor más étlapokkal és magasabb árakkal dolgoznak, a felek között sávos elszámolás is lehetséges (minél több rendelést kap egy étterem, fajlagosan annál kevesebbet fizet a szállításért), illetve a nagyobb szereplők a platformszolgáltatókkal együtt marketingakciókat szerveznek, amelyek költségeit eloszthatják.
• Az óránkénti 5000 forintos bevétel mindenesetre azt jelzi, hogy hideg, ködös időben az év végén Budapesten a megrendelők már egész magas prémiumot is hajlandóak fizetni a kiszállításért (hiszen végső soron valamilyen formában ők állják a számlát).
• A január szintén hagyományosan olyan időszak, amikor nő a kereslet, és csökken a futárkínálat.