Tízszer több pénzt ér a kormánynak egy gyári munkahely, mint egy pénzügyi

Négyszáz magas képzettséget igénylő munkahelyet hoz létre Budapesten a Janus Henderson csoport Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter csütörtöki bejelentése szerint. Ezzel a lépéssel a brit-amerikai befektetési alapkezelő a legnagyobb központját létesíti az Európai Unió területén, és az itt dolgozók képzését a magyar kormány is támogatja 620 millió forinttal.

Miért fontos ez? A kormány egyre bőkezűbben járul hozzá hasonló projektekhez, az elmúlt öt évben háromban is rekordot döntött az egyedi kormánydöntéssel (ekd) adott támogatások összege.

• Az ekd támogatásokkal kapcsolatos kulcskérdés, hogy azok miként járulnak hozzá a magyar gazdaságban a hozzáadott érték növeléséhez. A jármű- és akkuiparban ez különösen probléma, a szolgáltató tevékenységek ugyanakkor kedvezőbbek ebből a szempontból.

Számokban: 331 milliárd forintot osztott ki 2024. január 1. és 2025. november 3. között 64 ekd támogatási tétellel a kormány jórészt üzemek létesítésére és bővítésére, főleg az akkumulátor- és a járműiparban.

• Szolgáltatóközpontok fejlesztését két esetben támogatta a kormány, összesen 3,4 milliárd forinttal, a munkaerő képzéséhez pedig három alkalommal járult hozzá, összesen 600 millió forinttal.
• Hangsúlyeltolódást tehát nem hoz a most bejelentett támogatás, amit érdemes az ekd támogatások átlagához is viszonyítani: ez 5,2 milliárd forint volt a már említett, közel kétéves periódusban. A Janus Henderson egy új munkavállalójára jutó 1,5 millió forintos támogatás is elmarad a beruházások során létesülő új munkahelyekre jutó 21 milliós átlagtól.

Igen, de: a különbség tehát több mint tízszeres, de természetesen kedvező, ha befektetések érdemi adófizetői hozzájárulás nélkül érkeznek az országba. Inkább az az elgondolkoztató, hogy érdemes-e ilyen sok közpénzt feldolgozóipari kapacitások idehozására áldozni, miközben számos, már meglévő gyár sem tudna működni vendégmunkások nélkül.

• A kormány szerint a gyártás mellé idővel egyre inkább magasabb hozzáadott értékű, például kutatási-fejlesztési tevékenységek is az országba települnek, ám ennek például a járműipari statisztikában nincs igazán nyoma, dacára az ágazat külföldi szereplőinek több évtizedes itteni működésének.

Alulnézet: a szolgáltatóközpontok (shared service centerek, SSC-k) a magyar munkaerőpiac fontos szereplői lettek, gyors iramban növelték az általuk megtermelt hozzáadott értéket és a magyar diplomások körében érdemi foglalkoztatókká váltak. Ezek az irodák jellemzően exportként értékesítik a munkájukat, így a magyar szolgáltatásexporthoz is jelentős a hozzájárulásuk.

• A nemzetközi alapkezelők közül több is jelen van már Magyarországon, a piacvezetőnek számító, szintén amerikai BlackRock 2017-ben jelentette be fővárosi irodájának megnyitását, ami a cég legnagyobb európai központjává vált mintegy 450 fős létszámával. A szintén jelentős szereplőnek számító Morgan Stanley 2006 óta van jelen Budapesten.

Tágabb kontextus: a Janus Henderson világszerte több mint 2000 főt foglalkoztat 25 városban. A londoni központú vállalat tulajdonosi háttere épp átrendeződik – a részvényeinek ötödét már 2020-ban megszerezte a Trian, ami idén ősszel a többek között az AirBnB-be is befektető General Catalysttal együttműködve vásárolja fel a maradékot, mintegy 7 milliárd dollár értékben.