Nem mindig az MI a megoldás: részmunkaidős szoftverrobotokkal is gyorsítható a vállalati működés

A magyar vállalatok digitalizációjában még jelentős tartalékok vannak, különösen a mesterséges intelligencia használatában. Az Eurostat 2025-ös adatai szerint a 10–49 főt foglalkoztató magyar vállalkozások 9,6 százaléka használt MI-t, szemben a 18,9 százalékos uniós átlaggal. Magyarország ezzel a 22. helyen állt az EU 27 tagállama között. A nagyvállalatok körében a magyar cégek egy hellyel előrébb végeztek.

A lemaradás ugyanakkor nem jelenti azt, hogy a hazai cégek általában elzárkóznának a digitális megoldásoktól. A 10–49 főt foglalkoztató magyar vállalkozások 44 százaléka használt felhőszolgáltatásokat, alig elmaradva az uniós átlagtól. A 250 fő feletti cégek 88 százalékkal már az uniós átlag felett vannak. Mindez azt mutatja, hogy a hazai vállalatok nyitottak a digitalizációra.

A manapság leginkább felkapott MI bevezetésének azonban gyakorlati akadályai is vannak. Az OECD által ismertetett, 350, legalább 20 főt foglalkoztató vállalat válaszait összegző felmérés szerint a cégek 53 százaléka úgy vélte, hogy az MI nem illeszkedik könnyen a tevékenységéhez, 48 százalékuk a megfelelő szakértelem hiányát, 33 százalékuk pedig a megoldások magas költségét jelölte meg akadályként. Az adatok azt mutatják, hogy a fejlettebb digitális megoldások elterjedése még korántsem magától értetődő.

A lemaradásnak nem feltétlenül az az oka, hogy a magyar cégek elzárkóznának az új technológiáktól. De mivel még a közepes és nagyobb magyar cégek is jóval kisebbek, mint a multinacionális vállalatok, sokszor nincsen meg az MI bevezetéséhez szükséges szakértelem, adatkezelési háttér, miközben nem minden folyamatnál indokolt ilyen összetett megoldást alkalmazni.

Digitalizáció az MI-n túl

A hatékonyabb működéshez azonban nem minden esetben szükséges MI-t bevezetni. A számlák feldolgozása, az adatok rendszerek közötti másolása vagy a rendszeres riportok elkészítése sok vállalatnál ma is ismétlődő adminisztrációt jelent. Az ilyen, jól meghatározott szabályok szerint végezhető feladatok egy részét a robotizált folyamatautomatizálás (RPA) szoftverrobotjai is el tudják végezni.

A cégvezetők jelentős része a gyakorlatban falakba ütközik, amikor mindenre csak az MI-t próbálják használni. A bevezetése és betanítása sok esetben drága, működése sokszor „fekete doboz”, nehezen dokumentálható. Ráadásul egyre több cég ébred rá, hogy az elszálló MI tokenköltségek mellett már nem feltétlenül hatékonyak mindenre az MI-megoldások.

Az RPA akkor jobb választás az MI-nél, ha nem értelmezni vagy mérlegelni kell, hanem pontosan végrehajtani egy előre meghatározott folyamatot. Viszont az RPA és az MI nem egymás alternatívái: az MI értelmez, az RPA végrehajt, a UiPath pedig egy platformon kapcsolja össze a két képességet.

Virtuális munkatárs

Az RPA szoftverrobotokat jelent, amelyek nem fizikai gépek, hanem olyan programok, amelyek a számítógépen pontosan úgy kattintanak, gépelnek és lépnek be a céges szoftverekbe, mint egy emberi munkatárs. A szoftverrobot sok esetben a meglévő alkalmazások felhasználói felületén keresztül dolgozik, ezért a háttérrendszerek jelentős átépítése nélkül is bevezethető. Úgy érdemes elképzelni, mint egy virtuális adminisztrációs munkatársat, aki pontosan, folyamatosan végzi el a munkát.

A szektor globális piaca elképesztő növekedést futott be: a terület meghatározó szereplője a szomszédos Romániából indult UiPath, amely garázscégből indulva az ország legértékesebb és legmeghatározóbb technológiai vállalatává nőtte ki magát, meghódítva a Wall Streetet is (erről korábban a G7 is részletesen beszámolt).

Multimegoldásból mindenkinek elérhető eszköz

Az RPA-val eddig volt egy nagy bökkenő: a technológia szinte kizárólag a multinacionális nagyvállalatok játékszere volt. Ennek egyszerűen az volt az oka, hogy a licencek belépő ára viszonylag magas volt, ha nem tudták nagy mennyiségű feladatra használni azokat.

Nem véletlen, hogy itthon leginkább a hatalmas adminisztratív apparátussal dolgozó cégek éltek a lehetőséggel. Az OTP Bank például a 2020-as évek óta sikerrel alkalmaz ipari léptékű RPA robotokat a háttérirodai tranzakciók, hitelbírálati adatgyűjtések és kötelező adatszolgáltatások felgyorsítására.

De mit tehet egy magyar középvállalat, amelynek nincs szüksége napi 24 órában pörgő szoftverrobot-flottára, és nem akar több tízmillió forintos licencdíjat kifizetni?

Erre a piaci hiányra jelent megoldást a Yettel egy új szolgáltatása. Ennek legfőbb előnye a rugalmasság: a cégeknek nem kell méregdrága, teljes robotlicenceket vásárolniuk. Ehelyett a ténylegesen felhasznált kapacitáshoz igazítva szerződhetnek, így a szoftverrobot gyakorlatilag részmunkaidőben, csak a szükséges órákban vagy napokon dolgozik. Ez drasztikusan leviszi a belépési és üzemeltetési küszöböt a vállalatok számára.

Megérkeztek a részmunkaidős szoftverrobotok

A szolgáltatás hitelességét növeli, hogy a Yettel először a saját belső működésében tesztelte a modellt: a beérkező szerződésekből karakterfelismeréssel kinyert adatokat MI segítségével értelmezik és normalizálják, majd a UiPath szoftverrobotok emberi beavatkozás nélkül rögzítik azokat a vállalati szakrendszerekben. Így nem egy prezentációból ismertetett megoldást, hanem egy általuk is használt szolgáltatást értékesítenek.

Hasonló megoldások bármely közepes-, de akár nagyvállalatnál is hasznosak lehetnek: pdf-ben vagy emailben megküldött megrendelések, szerződések vagy szerződésmódosítások adatait úgy lehet a meglévő vállalati informatikai rendszerekben rögzíteni, hogy csökkenthető a manuális adminisztráció. Nagy előny, hogy az ügyfél nem teljes robotlicencet vásárol, hanem az adott folyamat tranzakciószáma és futásideje alapján méretezett robotkapacitást és kapcsolódó menedzselt szolgáltatást vesz igénybe.

Így nem kell drága licencekbe beruházni, tényleg csak azért kell fizetni, amit valóban használ a vállalat. Az RPA költségei pedig sokkal kiszámíthatóbbak hosszú távon, mint az MI-é.

A távközlésen túl

Az automatizációs szolgáltatás a Yettel informatikai és digitális szolgáltatások felé történő bővülésének egyik első kézzelfogható példája. A vállalat klasszikus távközlési szerepkörét megtartva, hálózati infrastruktúrájára és vállalati ügyfélkapcsolataira építve olyan ICT-megoldásokat is kínál, amelyekkel partnerei mindennapi működését támogathatja.

„A digitalizáció, az automatizáció és a mesterséges intelligencia alkalmazása ma már a vállalati versenyképesség fontos tényezője. Azt tapasztaljuk, hogy ügyfeleink egyre gyakrabban fordulnak hozzánk olyan igényekkel, amelyek túlmutatnak a telekommunikáción. Ezért olyan ICT-szolgáltatásokkal bővítjük a portfóliónkat, amelyek kézzelfogható segítséget nyújthatnak a vállalatok mindennapi működésében” – mondta el Fülöp Gábor, a Yettel üzleti értékesítési és marketing igazgatója.

A cél, hogy a Yettel a jövőben is olyan digitális megoldásokat kínáljon, amelyek a vállalati ügyfelek konkrét működési problémáira adnak választ. A részmunkaidőben igénybe vehető szoftverrobotok ennek az iránynak az egyik első példáját jelentik.