A magyar euróhoz is közelebb vihet minket a végül csak jóváhagyott olcsó uniós hitel

Harmadannyi uniós védelmi hitelt vesz fel Magyarország az eredetileg, még Orbán Viktor kormányzása alatt tervezett összeghez képest. Az új, 5,4 milliárd eurós, vagyis mintegy 2000 milliárd forintos védelmi beruházási tervet tegnap hagyta jóvá az Európai Bizottság, ami az Orbán-kormány 17,4 milliárd eurós igényét hosszú ideig nem fogadta el, többek között a beszerzési költségekkel kapcsolatos aggályok miatt.

Miért fontos ez? A SAFE (Security Action for Europe) program alacsony kamatozású hiteleket biztosít a védelmi ipar és a katonai készültség erősítésére, amibe a kettős felhasználású infrastruktúra fejlesztése is beletartozhat – tehát az olyan polgári és katonai célokra egyaránt használható beruházásokhoz is felhasználható lehet, mint a vasútvonalak, az új mohácsi Duna-híd és a gyorsforgalmi úthálózat fejlesztése.

Alulnézet: az eredeti pályázat korrupciós kockázataival kapcsolatban az Európai Bizottság mellett Magyar Péternek is fenntartásai voltak, és a választás után kiderült, hogy a Tisza Párt újragondolja a terveket. A SAFE-hitelből vélhetően Jászai Gellért védelmi iparban érdekeltté vált vállalatcsoportjához, a 4iG-hez, valamint Mészáros Lőrinc és Szíjj László építőipari cégeihez is kerülhetett volna pénz.

Tágabb kontextus: a SAFE 150 milliárd eurós keretéből nyolc tagállam – Ausztria, Németország, Írország, Luxemburg, Málta, Hollandia, Szlovénia és Svédország – egyáltalán nem hív le pénzt, ami részben a tagállamok eltérő finanszírozási lehetőségeivel magyarázható. A kedvezőbb feltételekkel a piacon saját maguk is hitelhez jutó országok számára a SAFE kevésbé lehet vonzó.

Számokban: Magyarország eredetileg a harmadik legnagyobb összeget hívta volna le a pályázó országok közül, a módosított tervekkel azonban a középmezőnybe kerül. A legnagyobb hitelfelvevő a keret közel harmadát lehívó Lengyelország, 43,7 milliárd euróval, ugyanakkor a tegnapi bizottsági bejelentés alapján valamivel több mint 21 milliárd euró egyelőre felhasználatlanul maradt.

• Nagyjából egy év honvédelmi kiadásának felel meg a módosított magyar hiteligény összege, ha pedig az idei központi költségvetés tervezett hiányához viszonyítunk, az 7110 milliárd forint. (Ez jövőre jelentősen csökkenhet.) A SAFE-hitel ugyan több év alatt felhasználható finanszírozási forrás, a teljes összege azonban, mint látszik, a magyar költségvetéshez képest is jelentős tétel.

Mi várható? Kérdés, hogy a kormány a hitelből már tervezett vagy új projekteket finanszírozna-e, és hogy milyen ütemben használja fel. Mindenesetre a SAFE-hitel a költségvetési hiány mérséklését segítheti, ha az állam már eldöntött beruházásokat a piacinál kedvezőbb feltételekkel finanszírozhat (aminek szándékát jelezte Ruszin-Szendi Romulusz honvédelmi miniszter), és ezzel kamatkiadásokat takaríthat meg.

• Ennek abból a szempontból is van jelentősége, hogy a költségvetés hiányát jelentősen csökkenteni kell az euró magyarországi bevezetéséhez, miközben a védelmi (jellegű) kiadásokat a GDP 5 százalékára kellene emelni 2035-ig a jelenlegi 2 százalék körüli szintről. Az uniós hitel tehát mindkét cél elérését könnyebbé teheti.