Már látszik, hogy tartaná itthon a kormány a vagyonadó alanyait
Nem kilépési adóval kezelné a kormány a vagyonosok külföldre költözésének kockázatát a vagyonadó-tervezet alapján, hanem úgy, hogy a kiköltözés után további tíz évig tartaná fenn a vagyonadó-fizetési kötelezettséget.
Miért fontos ez? A vagyonadó bevezetése kapcsán nemzetközi szinten és itthon is az egyik leggyakrabban hangoztatott ellenérv, hogy az érintettek elköltözhetnek az adónemet bevezető országokból.
- A sajtóban is gyakran tárgyalt eset például Gérard Depardieu francia színészé, aki 2012-ben azért költözött egy határ menti belga faluba, hogy ne kelljen vagyonadót fizetnie.
- Szintén híres eset az IKEA-alapító Ingvar Kampradé, aki a hetvenes években azért költözött el Svédországból, mert ott magasak voltak az adók.
Reakció: Gabriel Zucman, a Paris School of Economics professzora, a vagyonadó egyik legismertebb nemzetközi kutatója kétféle megoldást említett a G7-nek adott interjújában a vagyonosok külföldre költözésének kezelésére:
- az egyik egy egyszeri kilépési adó, amelyet az ország elhagyásakor kell megfizetni,
- a másik a „követő adóztatás” (trailing tax), amely szerint az adó alanyának a költözés után még egy előre meghatározott ideig fizetnie kell az adót.
Tágabb kontextus: a vagyonadó tervezete alapján a kormány az utóbbi megoldást választotta, ugyanis csak akkor szűnne meg az adófizetési kötelesség, ha az alany a tárgyév utolsó napján már legalább tíz éve életvitelszerűen külföldön él.
- A vagyonadó a belföldi adóalanyok teljes, belföldi és külföldi vagyonára is kiterjed majd, tehát a vagyon külföldre mozgatásával sem kerülhető el az adózás.
Felülnézet: az Európai Unió más tagállamaiban az Európai Bizottság tavasszal publikált átfogó tanulmánya szerint kifejezetten a vagyonadóra vonatkozóan nincs hasonló szabályozás érvényben (jelenleg csak Spanyolországban van vagyonadó az EU-n belül).
- Az EU 27 tagállama közül nyolcban van érvényben valamilyen elköltözés után fizetendő adó, ezek azonban jellemzően nem az általános vagyont, hanem a kiköltözéskor még nem realizált tőkenyereséget, illetve bizonyos pénzügyi eszközöket vagy jelentős vállalati részesedéseket adóztatnak.
- Svédországé a magyarhoz leginkább hasonló szabályozás, ahol a külföldre költözők még a kiköltözést követő tíz évben realizált tőkenyereségük után is adózhatnak a svéd adóalanyként megszerzett eszközeik után.
Alulnézet: a kutatások alapján a vagyon- és örökösödési adók növelhetik a tehetősek külföldre költözését, de a hatás összességében mérsékelt.
- Kifejezetten az utólagos adóztatás hatásairól a jelentés szerint nincs magas színvonalú empirikus kutatás, de a kapcsolódó szakirodalom szerint a vagyonos emberek általában az átlagosnál érzékenyebben reagálnak az adóösztönzőkre.
- A költözés utáni adófizetési kötelezettség ezért hatásosan gátolhatja a vagyonosok kivándorlását is.
