Az egyik legmakacsabb lakossági beidegződést is megtörte az erős forint

15 százalékos drágulást érzékeltek a középkorú magyarok májusban a K&H biztos jövő kutatása szerint, miközben az infláció 1,8 százalékra lassult ebben a hónapban.

• A következő egy évre várt átlagos áremelkedés viszont egy százalékra csökkent, miközben egy évvel ezelőtt még 9 százalékos emelkedésre számított a 30–59 éves korcsoport.

Számokban: a kutatás rámutat, hogy a lakosság árérzete jóval lassabban alkalmazkodik a gazdasági folyamatokhoz, mint a hivatalos inflációs statisztika.

• Ez a bank közleménye szerint arra vezethető vissza, hogy a háztartások árérzékelését továbbra is meghatározza a korábbi évek magas inflációs periódusa.
• Viszont fordulat figyelhető meg: 2023-ban 30 százalék körül volt az érzékelt infláció, 2024-ben és 2025-ben is 20 százalék felett mozgott, így mára egyértelműen lefelé tartó trend figyelhető meg.
• A jövővel kapcsolatos várakozásokban még jelentősebb változásról van szó: a következő egy évre vonatkozó egy százalékos drágulás igen alacsony érték. Ráadásul a válaszadók 26 százaléka az árak csökkenésére, 35 százaléka a stagnálásukra számít.

Alulnézet: a lakosság hajlamos magasabbnak érezni az inflációt, mint amit a hivatalos adatok mutatnak, hiszen a korábbi kiugró inflációs időszak hatásai – 2022-ben 25 százalék felett tetőzött a pénzromlás – megmaradnak, ugyanis továbbra is a jelentős drágulás előtti árakhoz viszonyítunk.

• Emellett az élelmiszerek drágulása nagyobb volt, mint az átlagos infláció. A fogyasztók valóságérzékelését ezen termékek árváltozása határozza meg, mivel ezekkel találkoznak a legtöbbet a mindennapokban – emelte ki Nyeste Orsolya, az Erste vezető makrogazdasági elemzője a bank podcastjában.
• Ennek hatása jövedelmi szinttől is függ: 2024-ben a legrosszabbul kereső jövedelmi ötödben az emberek a jövedelmük 40 százalékát költötték élelmiszerre, míg a legjobban keresők 25 százalékát.
• Ez alapján nem meglepő, hogy a K&H kutatása szerint a magas jövedelműek 13 százalékos, a közepes jövedelműek 16,5 százalékos, míg az alacsony jövedelműek 17 százalékos drágulást érzékeltek.

Felülnézet: a júniusi 1,7 százalékos infláció alacsonyabb, mint az előzetes várakozások, és a jelenlegi trendek alapján nem fog jelentősen nőni a következő időszakban az Erste elemzői szerint.

• Flórián Zoltán agrárszakértő kiemelte, hogy az élelmiszeriparban több területen túltermelési válság van, és hosszabb távon is számíthatunk árcsökkenésre, ami már érzékelhető a tej, a sertéshús és a különböző gabonafélék esetében. A mezőgazdasági árak idén 10 százalékkal csökkentek itthon, míg az élelmiszerárak stagnáltak.
• A csökkenő trend globálisan is megfigyelhető, ugyanis a FAO adatai szerint májusban 0,2, júniusban 0,3 százalékkal csökkentek az élelmiszerárak
• Az aszályos időszak nem fenyeget drágulással Flórián szerint, mivel nem kontinentális méretű a probléma, és az európai piaci árak határozzák meg a hazai fogyasztói árakat.
• Az iráni háború sem hozta eddig azt az áremelkedést, amitől korábban tartottak az elemzők, ugyanis itthon június végéig védett benzinár volt, valamint a mezőgazdaságban kiemelten fontos műtrágyából már előre bevásároltak az évre a termelők – fogalmazott Nyeste Orsolya.
• Az erős forint pedig az iparcikkek drágulását is megfogta, ugyanis a hazai fizetőeszköz értékének növekedése ezek importját olcsóbbá tette a makrogazdasági elemző szerint.

Mi várható? A Magyar Nemzeti Bank (MNB) inflációs célja 3 százalék, így a jelenlegi trendek alapján bőven van tere még kamatcsökkentésre.

• Júliusra és augusztusra is belengette a jegybank a kamatcsökkentést a júniusit követően, amikor 6 százalékra vitte le az alapkamatot, és a szeptemberi inflációs jelentéstől függően további csökkentések is elképzelhetők.
• Az Erste elemzői jelenleg 2,4 százalékos inflációra számítanak idén, de 2 és 2,2 százalék közötti számot is elképzelhetőnek tartanak. Az MNB mindössze 1,8 százalékra számít.
• A várható élelmiszerár-csökkenés és az erős forint miatt Nyeste Orsolya szerint most azt érdemes figyelni, hogy a szolgáltatások drágulnak-e érdemben, ugyanis ha itt sem jelentős az emelkedés, akkor az infláció alacsony marad.

Miért fontos ez? Ahogy a fentiekből is kiderül, az infláció felülbecslése az egyik legerősebb beidegződés. Ez ugyan még mindig fennáll, de a monetáris politika, a jegybankok számára fontosabbak a várakozások. Ha ezek tartósan alacsony szinten stabilizálódnak, az már fél siker az infláció elleni harcban, kevésbé teszi valószínűvé a probléma visszatérését.