Idén még nagyon húzza a mediánt a minimálbér-emelés, de jövőre kisebb lehet a hatása

A bruttó átlagkereset (754 700 forint) 7,1, míg a nettó átlagkereset (529 700 forint) 9,4 százalékkal volt magasabb júniusban az előző év azonos időszakához képest a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) közleménye szerint. A reálkereset 7,6 százalékkal növekedett ebben az időszakban.

• A bruttó mediánbér (617 900 forint) 8,8 százalékkal, a nettó mediánkereset pedig (438 000 forint) 10,9 százalékkal nőtt.
• A bérnövekedés üteme így láthatóan lassul: 2021 óta nem volt ilyen alacsony az átlagbér növekedése – emelte ki Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője.

Igen, de: a bérnövekedés ütemének csökkenése nem minden jövedelmi szintet és ágazatot érint egyenlő mértékben. A legújabb adatok alapján csökkent a medián- és az átlagbér közötti különbség, vagyis záródik a bérolló – fogalmaz Németh Dávid, a K&H vezető elemzője a bank közleményében.

• A mediánbéreknek a 11 százalékos minimálbér-emeléshez közeli növekedése annak tudható be, hogy továbbra is bértorlódás van az alsó három jövedelmi ötödben Virovácz Péter szerint.
• A bértorlódás arra vonatkozik, hogy a minimálbér feletti bérszintek túl közel kerültek a minimálbérhez, amire a munkáltatók úgy reagáltak, hogy a kötelező minimálbér-emelés mellett a felette lévő sávokban is hasonló mértékben emelték a béreket.
• A nettó átlagbér is jelentősen gyorsabb ütemben nőtt, mint a bruttó, ami annak volt köszönhető, hogy idén bővült a családi adókedvezményre és az anyákat érintő kedvezményre jogosultak köre a KSH közleménye szerint.
• A keresetek idei alakulása kapcsán a magánszektorra érdemes figyelni Németh Dávid szerint, ugyanis a fegyverpénz – az év elején a fegyveres és rendvédelmi dolgozóknak kiosztott hathavi illetménynek megfelelő juttatás – torzítja a teljes képet.
• Az első félévben a magánszektorban 8 százalékkal nőttek a bérek, míg a teljes gazdaságban 12 százalékkal – hangsúlyozza a K&H elemzője.
• Több alágazatban pedig jelentősen alacsonyabb volt a bérnövekedés üteme: a pénzügyi szektorban és a vendéglátásban, illetve a szálláshely-szolgáltatásban kevesebb mint 6 százalékkal nőtt a bruttó átlag, az egészségügyben és a szállítás-raktározásban pedig a növekedés üteme 5 százaléknál is kisebb volt júniusban a K&H elemzése alapján.

Tágabb kontextus: a kormány, a munkáltatók és a szakszervezetek 2024-ben egyeztek meg a jelenleg is érvényben lévő hároméves bérmegállapodásról.

• A megállapodás 2025-re 9 százalékos, az idei évre 13 százalékos, míg jövőre 14 százalékos béremelést írt elő.
• Az előző kormány által vizionált gazdasági növekedés 2025-ben viszont elmaradt, ezért az idei minimálbér-emelést 13-ról 11 százalékra csökkentették.
• A 2024-es bérmegállapodásban az idei és a jövő évre is 4 százalék feletti GDP-növekedéssel számoltak. Ettől az idei adat minden bizonnyal el fog maradni, és amiatt is felmerül a változtatás szükségessége, hogy az infláció is elmaradt a 3 százalékos várakozástól.
• A Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumának (VKF) augusztusi ülésein még nem döntöttek konkrét számokról, ám a szakszervezetek továbbra is elkötelezettek amellett, hogy a minimálbér 2027-ben elérje a rendszeres bruttó átlagkereset 50 százalékát – írta a Portfolio.hu.
• A bérmegállapodás ugyanis ezt tűzte ki célul, és a szakszervezetek szerint a jelenlegi gazdasági környezetben ilyen szinten tudna a minimálbér tisztességes megélhetést biztosítani.

Mi várható? Jövő évtől lép életbe a mediánbér alatt keresők személyi jövedelemadójának csökkentése, ami Virovácz szerint esélyessé teszi, hogy „a minimálbérek az elmúlt években a megszokotthoz képest jóval csekélyebb, alacsony egy számjegyű mértékben” növekednek majd jövőre.

• A teljes idei évre 9-10 százalék körüli átlagbér-növekedésre számít az ING vezető elemzője.
• A bérdinamika lassulását tartja valószínűnek Németh Dávid, ugyanis a béremelés mértéke jelentősen magasabb, mint a vállalatok termelékenységnövekedése, „ami hosszú távon nem fenntartható, és Magyarország versenyképességét is rontja”.