Miért fizeti ki a kormány a diákmunkások bérének 75-100 százalékát?

Bértámogatási programot indít a Szociális és Családügyi Minisztérium Nyári Diákmunka 2026 néven.

• A támogatásra olyan önkormányzatok, egyházi jogi személyek és a mezőgazdaság, turizmus, vendéglátás és erdőgazdálkodás területén működő vállalkozások pályázhatnak, amelyek 16-25 év közötti nappali tagozatos diákokat alkalmaznak júliusban és augusztusban.

Számokban: szakképzettséget igénylő pozíció esetén havi 279 900 forint, míg szakképzettséget nem igénylő munkakör esetén 242 100 forint vehető igénybe havi szinten diákonként (a két összeg teljes állásra vonatkozik, és az órákkal arányosan csökken).

• Önkormányzatok esetén maximum napi hatórás foglalkoztatás támogatható, és a munkabér 100 százalékát térítik meg.
• A többi jogosult szervezet esetében napi nyolcórás foglalkoztatás esetén is jár a támogatás, és a munkabér 75 százalékát fedezheti a program.

Mit mondanak ők? A teljes foglalkoztatás elérése, valamint a fiatalkori inaktivitás csökkentése, a korai munkatapasztalat- és munkajövedelem-szerzés elősegítése a cél – emelik ki a program leírásában.

• A 15-24 évesek körében a foglalkoztatási arányt az uniós átlaghoz kívánja feltornászni a minisztérium. A korcsoport 26,2 százaléka volt 2026 első negyedévében foglalkoztatva, míg az uniós átlag 33 százalék, és egyes tagállamokban ennek akár a kétszerese is ez a mutató – nyilatkozta lapunknak Békéssy Olga, a Szociális és Családügyi Minisztérium sajtófőnöke.
• A 75-100 százalékos támogatási aránnyal kapcsolatban azt mondta, hogy nem egyszerű bérkifizetés a program: a fiatalok tapasztalatot szereznek, a munkáltatók alacsonyabb költséggel foglalkoztatnak, és a nyári időszakban növekvő munkaerő-igényű ágazatok munkaerőhiánya is enyhül.
• A Nyári Diákmunka program résztvevői hátrányosabb helyzetű térségekben is munkához jutnak, ahol a program nélkül erre nem lenne módjuk a minisztérium álláspontja szerint. Arra nem kaptunk választ, hogy várhatóan mekkora lesz a program keretösszege.

Miért fontos ez? Magyarországon uniós összehasonlításban alacsony a foglalkoztatásban álló diákok aránya.

• A 15-29 éves korcsoportban a diákok 7,8 százaléka volt munkavállaló 2024-ben itthon, míg az EU-s átlag 25,5 százalék volt, és ez az aránya csak hat uniós tagállam esetében volt alacsonyabb.
• Kiemelkedően magas volt a fiatal munkát vállaló diákok aránya Hollandiában és Dániában, valamint a nem EU-tag Izlandon, Svájcban és Norvégiában.

Felülnézet: az idei átlagos diákmunkás bérek régiótól függően 2100 és 2450 forint között szóródnak – írta múlt heti közleményében Kováts Balázs, a Meló-Diák Iskolaszövetkezet vezérigazgatója. Ez tavalyhoz képest 8-10 százalékos emelkedés.

• 8-10 százalékkal csökkent a diákoknak meghirdetett pozíciók száma idén júniusig, ám Pénzes Lili, a Trenkwalder diáküzletágának vezetője egy június elején megjelent közleményben hangsúlyozta, hogy a tanulmányi szünetben a diákok sok lehetőség közül válogathatnak.
• A fenti adatokból látható, hogy van tér a diákok foglalkoztatási arányának növelésére, de nem egyértelmű ezek alapján, hogy a program mekkora arányban tudja növelni a diákmunkások számát, és mekkora részben támogat olyan pozíciókat, amiket egyébként is meghirdettek volna.

Tágabb kontextus: a Tisza Párt választási programjára rímelnek a pályázatban kitűzött célok, ugyanis a párt 400 ezer inaktív munkavállalót kíván bevonni a hazai munkaerőpiacra, többek között azért is, hogy ezzel kiváltsa a vendégmunkásokat.

• Békéssy Olga is hangsúlyozta lapunknak, hogy a korcsoportok közül a 25 év alattiak teszik ki a legnagyobb munkaerő-tartalékot.