A parlamenti képviselők és a miniszterelnök fizetése nagyon sok embert érdekel, és bár ezek az összegek elhanyagolhatók az állam gazdálkodásában, az erős szimbolika miatt időnként a politikai kommunikáció homlokterébe kerülnek. Magyar Péter még januárban hirdette meg, hogy 2,5 millió forintban maximálják a kormányfői fizetést.
Gyors növekedés után erőteljes csökkenés?
2010 szeptemberében Orbán Viktor miniszterelnökként másfél millió forintot keresett. Akkor úgy nyilatkozott, hogy megfontolandó lenne csökkenteni és egymillió forintban maximálni a politikusok fizetését. Később azonban pont ellentétes irányba mozdultak el, és a jelenlegi szabályozás alapján a miniszterelnöki fizetés – minden év július 1-jétől – az előző évi bruttó nemzetgazdasági átlagbér 8,1-szerese. A gyakorlatban pedig ehhez még hozzá kellett adni a képviselői fizetést is, amely az átlagbér háromszorosa. Ez utóbbi – az adatok februári rendelkezésre állása miatt – minden évben márciusban emelkedik.
Ennek nyomán hosszú ideje Orbán Viktor fizetése minden évben kétszer emelkedett, a képviselői rész márciusban, a miniszterelnöki pedig júliusban. Búcsúzó fizetése így számításaink szerint havi bruttó 7,35 millió forint volt. Egyben ez lenne Magyar Péter kezdő fizetése is (hiszen a miniszterelnöki pozíció mellett ő szintén képviselő lett), júliustól pedig 7,83 millió forint lenne az összesített jövedelme a vállalt csökkentés nélkül.
Az nem teljesen világos, hogy a kombinált vagy csak kifejezetten a kormányfői fizetésre vonatkozik-e a 2,5 milliós plafon, előbbi esetben (ha a júliustól elérhető szinthez viszonyítunk) havi bruttó 5,33 millió forintról mond le Magyar Péter.
Ha a 2,5 millióhoz hozzáadódik a képviselői jövedelem, akkor az nehezíti a számítást, hogy a tavalyi Nemzet Hangja konzultáció során szerepelt az a felvetés – amelyet a kitöltők elsöprő többsége támogatott –, hogy az ő fizetésük csökkenjen a felére. Ha ez az eddigi 3-as szorzó megfelezését jelenti, akkor képviselőként még 1,06 millió forinthoz juthat a kormányfő, ami a 2,5 millióval együtt ugye 3,56 millió.
Ebben az esetben az önkorlátozás havi bruttó 4,27 millió forint lemondással jár majd Magyar Péter számára.
Nemzetközi bizonytalanságok
Mivel ez is előkerült a vitákban, érdemes megnézni, hogy mennyire számít magasnak a most még aktuális magyar miniszterelnöki fizetés. A magyar miniszterelnök évesített fizetését – hivatalos statisztika híján – a Political Salaries adatbázisában elérhető adatokkal vetettük össze, fontos azonban hangsúlyozni, hogy ez csak a viszonyok hozzávetőleges érzékeltetésére alkalmas.
A Political Salaries leginkább újságcikkek alapján gyűjti a fizetéseket, ami eleve okozhat pontatlanságokat, illetve sok esetben nem az aktuális, hanem akár több évvel korábbi adatok szerepelnek. A miniszterelnöki és képviselői fizetések együttes szerepeltetése szintén eltérhet országonként, már csak azért is, mert ez egy kormányváltás során gyorsan változhat. (Például ha egy szakértői kormány vezetője nem képviselő.) Emellett a képviselők az alapfizetésük mellett általában egyéb juttatásokra is jogosultak (mint a lakhatási és utazási költségtérítés), ezek változását szintén nehéz követni.*
Mivel az adatok nagyon eltérő formában érhetők el országonként, minden fizetést ellenőriznek, és igyekeznek legalább évente egyszer frissíteni. Ha valaki elavult adatot észlel, be is küldheti az új információt. Az adatok alapvető forrásai a témában megjelent médiacikkek.
Az adatok alapfizetéseket tartalmaznak, nem veszik figyelembe a költségtérítéseket vagy juttatásokat, mert ezek országonként nagyon különböznek. Emiatt az összehasonlítás nem feltétlenül mutatja a politikusok teljes jövedelmét, de egységes összevetésre az alapfizetés a legjobb mérce.
Az oldal szerint ez az egyik egyetlen olyan forrás, amely világszerte összegyűjti a politikusok fizetéseit hiteles forrásokra támaszkodva, de hibák így is lehetnek elavult adatok vagy pontatlan médiajelentések miatt. Ezért az egyes fizetésekhez adatpontossági besorolás is tartozik (magas, közepes, alacsony megbízhatóság).
Jó példa a bizonytalanságra Georgia Meloni. Az olasz miniszterelnök elvileg évi bruttó 115 ezer euró körül kereshetne, de az ottani szokásjog szerint nem veszi fel a kormányfői javadalmazást, hanem megelégszik a képviselői bérével. Ez 2024-ben körülbelül 160 ezer eurónak felelt meg. Közben viszont a Political Salaries adatbázisában csak 80 ezer euróval szerepel egy 2021-es újságcikk alapján. Ehhez képest Orbán Viktor havi bruttó 6,3 milliós fizetésével csak annyi a probléma, hogy ez nem a 2024-es, hanem a 2025. március és július közötti állapot.
Orbán fizetése kimagasló volt
Az említett bizonytalanságok mellett fontos tényező az egyes országok igen eltérő bérszínvonala, így igazán ehhez érdemes viszonyítani az európai miniszterelnökök vagy – ahol ő gyakorolja a végrehajtó hatalmat – elnökök fizetését. Ez alapján az látszik, hogy
az országos átlagbérekkel összevetve Orbán Viktor kapta a legmagasabb fizetést Európában.
Az említett okok miatt ebben persze erős lehet a bizonytalanság, a magyar szorzó azonban nagyságrendileg megáll, hiszen tulajdonképpen ez szerepel a törvényben: az átlagbér durván nyolcszorosa a kormányfői és háromszorosa a képviselői fizetés. Az ennél is nagyobb arány valószínűleg némi pontatlanság és időbeli eltérés eredménye.
A Political Salaries adatbázisa alapján összesen 36 európai országot vettünk figyelembe, köztük a kontinens határain vagy akár azon túlnyúlóan elterülőeket is. Feltűnő, hogy a helyi szinthez képest legkevésbé jól fizetett országvezetők sok esetben olyan kifejezetten tehetős, magas életminőségű országokban dolgoznak, mint Izland, Luxemburg, Szlovénia. A legjobban fizetők között pedig sok nem éppen sikeresnek mondható, autokratikus berendezkedésű vezetésű országot találni.
Ez alapján Orbán Viktor fizetését nagyjából felezni kellene, hogy belesimuljon az európai és régiós mezőnybe.
Ha a kiinduló összeggel és a Magyar Péter esetében (képviselői fizetéssel együtt) valószínűsíthető 3,6 millió forintos jövedelemmel számolunk, akkor ez nagyjából meg is valósulhat.
Nemcsak a fizetésekkel, de a gazdasági teljesítőképességgel is érdemes összevetni a béreket. Ezt legegyszerűbben az egy főre jutó GDP segítségével lehet megtenni. Ebben is messze Orbán Viktor vezetett, az egy főre jutó bruttó jövedelem nagyjából tízszeresét kapta az adófizetőktől éves szinten.
A mintázat itt is hasonló az előzőhöz, és Oroszország második helye azért is érdekes, mert ott még erősebb az az idehaza is jól ismert trend, hogy az első számú vezető családtagjai, baráti köre feltűnően gazdagodik, és ez összehasonlíthatatlanul nagyobb vagyonokat érint, mint a miniszterelnöki vagy elnöki fizetés.
Központosított hatalomgyakorlás, nagy létszám
Míg a miniszterelnöki fizetés inkább csak szimbolikusan fontos, az összes kormányzati vezető és alkalmazott fizetése már költségvetési szinten is jelentős tétel. A legutóbbi, 2024-es adatok alapján a gazdaság méretéhez (a GDP-hez) viszonyítva csak Ciprus, Málta és Görögország költ többet a kormányzati alkalmazottak bérére, mint Magyarország. Ez a két szigetállam estében talán még érthető is, hiszen az ország kis mérete miatt a kormányzat regionális és akár helyi vezetési feladatokat is elláthat.
Magyarország az éves GDP-jének 8,2 százalékát költötte a központi kormányzati (állami) alkalmazottak bérére. A régióban kirívóan magas ez az érték: Szlovákia 7, Lengyelország 5,2, Csehország és Ausztria 4,4 százalékot költ erre a nemzeti jövedelemből.
Magyarország nemcsak a kiadások mértékében, annak növekedésében is kiemelkedik: 2010 és 2024 között több mint másfélszereresére nőtt a kormányzati alkalmazottak bérére szánt kiadás.
Ebben egyrészt benne van a centralizáció – elég csak az iskolák államosítására gondolni –, de az is, hogy a Fidesz a bukott politikusait, kollégáit sem kívánta az út szélén hagyni, ezért mindenkinek próbált állást teremteni. Erre példák lehetnek a (vár)megyei önkormányzatok, amelyek azt követően is fennmaradtak, hogy szinte teljesen kiüresítették a jogköreiket. Így a bérek növekedése mellett a létszám növekedése is kellett ahhoz, hogy ez az arány ilyen jelentős mértékben növekedjen.
A régiós országok kormányzati bérekre fordított kiadásait a GDP arányában hosszú távon az alábbi grafikon mutatja. Ebből jól látható, hogy a kétharmados Orbán-kormányok húzták fel itthon a kormányzati bérekre fordított kiadásokat, leginkább 2013 után. Az Eurostat adatai szerint a 2009 második félévében 10520 fős hazai kormányzati közigazgatási létszám 2025 második felére 14011 főre nőtt. (De az előző és az alábbi grafikonon persze nem csak az ő fizetésük szerepel.)
Magyarország 2012-ig az uniós és régiós átlagot költötte a kormányzati alkalmazottokra, a centralizáló Orbán-kormányok növelték meg a kiadásokat jelentős mértékben.
A régió hatékonyabb országai, mint Csehország, Lengyelország és Ausztria sokkal kevesebbet fordítanak a vezető politikusok és a központi kormányzat eltartására, a gazdaságilag tőlük leszakadó Magyarország és Szlovákia viszont jóval többet. Ebből a szempontból is érdekes kérdés lesz, mit és hogyan valósít majd meg az új kormány az önkormányzatok megerősítésére vonatkozó választási ígéreteiből.
