A szerző mérnök-közgazdász, 2002–2010 között a Mol vállalati kapcsolatok igazgatója és az MVM felügyelőbizottságának elnöke, 2015–2019 között az FGSZ igazgatóságának tagja. Ez itt az Ekonomi, a G7 véleményrovata, amelyben külső elemzők, szakértők cikkei olvashatók. Az írások és az azokban megfogalmazott vélemények a szerzők álláspontját tükrözik.
A választási kampány hajrájában az Ukrajna elleni kampány új elemmel bővült. A Barátság kőolajvezeték elhúzódó javítása miatt a kormány ukrán zsarolásról beszél. A miniszterelnök szerint „az ukránok megtámadtak bennünket, most még csak a gazdaságunkat vették célba, hiszen ha nincs kőolaj a Barátság-vezetéken keresztül, akkor abból gazdasági káosz lesz.” A Mol szakértőire hivatkozva megerősíti az 1000 forintos üzemanyagárat és sorba veszi a megtorló intézkedéseket.
Gazdasági káosz bizonyosan nem lesz, mert az Adria-vezetéken biztosítható a Dunai Finomító kőolajellátása. Még ha vitatkozik is a Mol és az Adria-vezetéket üzemeltető horvát Janaf a vezeték kapacitásán, a 2025 októberi tűz óta 3,5 millió tonna kőolajfeldolgozó kapacitás nem működik a finomítóban, tehát bizonyosan felhozható Omišaljból (a horvát tengeri kikötőből) a szükséges mennyiség.
Az ezer forintos üzemanyagár elvileg nem lehetetlen, de az nem az orosz kőolaj hiánya miatt lenne, hanem az iráni háború miatt elszálló világpiaci kőolajár következtében.
Nem az orosz kőolaj árától függ az üzemanyagár
A Mol nem a költségei alapján árazza az üzemanyagokat, hanem a nemzetközi jegyzésárak alapján. Méghozzá nem is akárhogyan. Egy MNB-s tanulmány szerint 2022-ben, amikor az orosz olaj EU-szankciója miatt közel 25 dollárral volt olcsóbb az orosz kőolaj a Brent jegyzésárnál, jelentősen növekedett a hazai üzemanyagok árrése. De az adók nélküli benzinár 2025 elején is a második legmagasabb volt az egész Európai Unió területén.
A gázolajnál valamivel jobb volt a helyzet, itt az ötödik volt a magyar ár. Ezért mondta a miniszterelnök, hogy a magyar benzinkutakon tapasztalható jelenlegi helyzet „felháborító és vérlázító”. Az olcsó orosz kőolaj ellenére is drága volt az adók nélküli üzemanyag. Következésképpen az olajár nem az üzemanyagárakra, hanem a Mol nyereségére van hatással. Ha tehát a Mol – az orosz kőolajra vonatkozó szankciók miatt olcsóbb – orosz kőolaj helyett más kőolajat kénytelen feldolgozni, az nem érinti az üzemanyagárakat, csak a Mol profitja lesz kisebb. Ez persze nemzetgazdasági szinten is költségtöbbletet jelent, de tulajdonképpen azt a nyereséget veszítenénk el, amit az EU biztosított eddig hazánknak az orosz olaj embargójának a vezetékes kőolajra vonatkozó mentességével. Ebből az EU által biztosított kedvezmény lehetőségből lehetett finanszírozni a finomítói beruházásokat úgy, hogy közben rekordprofitot realizált a Mol.
A miniszterelnöknek az az érve, hogy a százhalombattai finomító nem tud akármilyen olajat finomítani, csak bizonyos fajtákat tud feldolgozni, komolytalan. A részletek ismertetése nélkül idézzük a Mol idei közgyűlésére beterjesztett beszámolójának vonatkozó részét:
„a MOL-csoport továbbra is elkötelezett a kőolaj diverzifikációs programja mellett, hogy szükség esetén alternatív keverékekre tudjon átállni. A 2022-ben indult kőolaj diverzifikációs program keretein belül már több mint 15 alternatív kőolajtípus tesztelésére került sor. 2025-ben a program az ütemtervnek megfelelően folytatódott, és a MOL-csoport teljes mértékben megfelelt a szankciós elvárásoknak.”
Ezek alapján is joggal merül fel a kérdés, miért fontos nekünk az orosz olaj? Hogy támogatni tudjuk Putyin háborújának finanszírozását?
Mennyi idő kell a Barátság-vezeték helyreállításához?
A brodi szivattyúállomást ért bombázásnak van egy érdekes momentuma, mégpedig az, hogy az oroszok bombázták le. Ugyan miért? Akadályozni akarták a saját kőolajuk exportját? Ezt a kérdést csak a legutóbbi időkben érintette a sajtó.
A Telex minapi írásában jóindulatú megközelítést feltételez „egy túlbuzgó parancsnok úgy akart kárt okozni Ukrajnának, hogy nem tudta, hogy ez az orosz stratégia ellen megy.” De ez nehezen elképzelhető, ennél az oroszok sokkal fegyelmezettebbek.
Brodi orosz bombázása nem volt véletlen. Sokkal valószínűbb, hogy ez egy megtervezett orosz akció volt a magyar kormány Ukrajna elleni választási kampányának segítése érdekében. Sőt azt is tudhatták, hogy erre a magyar kormány úgy fog reagálni, hogy megakadályozza az Ukrajnának szánt hitel folyósítását és a következő Oroszország elleni szankciós csomagot. Ez pedig még a magyar választási kampánynál is fontosabb. Meglehet ez is szóba került a november végi Putyin – Orbán tárgyaláson. Nyilvánvalóan nem az energiaellátásról tárgyaltak ugyanis négy órán keresztül, mert Magyarország orosz olaj- és gázellátásában nincs fennakadás, de ha lett volna, annak rendezése akkor sem igényel legfelső szintű politikai egyeztetést.
Érdekes jövőt vetít előre, hogy a Portfolio tudósítása szerint egy újságírói kérdésre válaszolva Orbán Viktor kormányfő hangsúlyozta, Magyarország csak akkor hajlandó továbblépni az uniós döntéshozatalban, ha nemcsak az olajszállítások állnak helyre, hanem garanciákat is kap arra, hogy hasonló helyzet a jövőben nem fordulhat elő. Szerinte ez alapvető feltétel, és amíg ez nem teljesül, addig a magyar álláspont nem változik. Tehát a lényeg mégiscsak a 90 milliárd eurós hitel folyósításának minél tartósabb blokkolása.
A magyar kormány Ukrajna elleni megtorló lépéseinek indoka az, hogy egy műholdfelvételre és Hernádi Zsolt véleményére alapozva azt állítják, a vezeték működőképes. Anélkül, hogy szakmai részletekbe elmerülnénk, adódik a kérdés, hogy ha a Dunai Finomítóban ugyanúgy a szivattyútér sérült az AV 3 üzemben, mint Brodiban, akkor 2025 októbere óta miért nem üzemel a 3,5 millió tonnás kőolajfeldolgozó üzem? Egy műholdfelvételen ugyanazt látnánk a finomítói üzemről, mint az ukrán szivattyúállomásról: eltakarították a tűz nyomát. A Mol közleménye szerint a társaság „arra számít, hogy a javítási munkálatok befejeződnek 2026 harmadik negyedéve során, és a Dunai Finomító ezt követően visszaáll a teljes kapacitásra.” Tehát egy év kell a helyreállításhoz. Az Ukrajnába kiküldött „vizsgálóbizottságnak” mindenekelőtt a Dunai Finomítóban kellett volna utánajárni, hogy mi tart ennyi ideig? A finomítói tűz okozta károk helyreállításának időigénye (kb. egy év) okoz igazán ellátásbiztonsági problémát, nem az orosz kőolaj hiánya.
Nyilvánvaló, hogy az ukránok nem nagyon igyekeznek a vezeték újraindításával.
Minden bizonnyal sokkal egyszerűbb lett volna elrendezni a Barátság kőolajvezetéket ért kár helyreállításának kérdését, ha a magyar kormány nem vizsgálóbizottságot küld Ukrajnába, hanem megkérdezte volna őket, miben tudunk segíteni.
Ugyanazok a szakemberek szükségesek a Barátság-vezetéket ért károk helyreállításához, akik az ukrán városokban szétbombázott fűtőcsövek, erőművek javításán dolgoznak. Ha arról kell dönteni, hogy a kevés szakembert hová küldik, akkor érthető, hogy nem a szivattyúállomás a legfontosabb.
Fontos szólni arról is, hogy az orosz kőolaj negyedéves kiesése nem jelent érdemi veszteséget, mert a Dunai Finomító évi 6-6,5 millió tonnás importkőolajfeldolgozási kapacitásának 40 százaléka nem működik a harmadik negyedév végéig. Tehát ha áprilisban megindul a Barátság-vezetéken a szállítás, akkor még behozható az éves szinten szükséges mennyiség. Bár lehet, hogy nem lenne most érdemes orosz kőolajat venni, mert épp drágább, mint a Brent.
A biztonsági készletet árazási okok miatt szabadították fel
Amíg a kőolaj biztonsági készlet felszabadításának volt valós fizikai oka, nevezetesen a kieső orosz kőolaj helyettesítésének időigénye a Molnál, addig a kőolajtermék készlet felszabadítása kifejezetten a választási kampány érdekében történt. Bár manapság előfordulnak politikai szövegek jogszabályokban, de jól mutatja a helyzetet, hogy a kormányrendelet így kezdődik: „Ukrajna megzsarolta Magyarországot, amivel az a célja, hogy a háborúpárti európai országok közé kényszerítse hazánkat. Ezért állították le a szállításokat a Barátság kőolajvezetéken. Azonban most sem engedünk a politikai nyomásnak.” Igaz, hogy ha valami miatt ellátási válsághelyzet alakulhatna ki, annak oka nem az orosz kőolaj átmeneti hiánya, hanem a Dunai Finomítóban szükséges szivattyúcserék (és értelemszerűen a kapcsolódó irányítástechnikai elemek) lassú megvalósítása.
A biztonsági készletnek az árak befolyásolására történő felhasználását a kormány már 2022-ben kipróbálta a földgáz stratégiai készlet felszabadításával, amikor a 17-50 forintos köbméteráron beszerzett földgázt bevonta a lakossági ellátásba. Rövid távon segített az úgynevezett rezsicsökkentett gázár fenntartásában, de összességében sokba került, mert Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter kijárta Szergej Lavrovnál, hogy köbméterenként 1000 forintért vehessünk 750 millió köbméter földgázt. Ez nemcsak a 2022-es költségvetési hiányt növelte meg 1,2 százalékkal, de a nem lakossági felhasználók azóta is fizetik a beszerzés hitelösszegének kamatköltségeit.
Hasonlóra számíthatunk az üzemanyag készletek felszabadítása után is. A jelenlegi készleteket hordónként 50 dollár körüli áron, illetve ehhez igazodó termékáron szerezték be, és
pótlásuk a mai helyzetben bizonyosan drágábban oldható meg, aminek költségeit az úgynevezett készletezési díjakban a jövőben folyamatosan fogjuk fizetni.
Túl azon, hogy a biztonsági készlet funkciója nem egy választás előtti hatósági áras rendszer biztosítása, hanem az ellátási válsághelyzet kezelése, az értékesítési árakat sem a törvénynek megfelelően állapították meg. A jogszabály szerint például „A biztonsági kőolajkészletet az ellátás súlyos zavara esetén, és kőolaj- és kőolajtermék-ellátási válsághelyzetben… szabad felhasználni.” vagy „A kőolajat és a kőolajtermékeket olyan áron kell értékesíteni, hogy az fedezetet nyújtson a készlet visszapótlásának várható költségeire.” Márpedig az iráni háború miatt tartósan magas olaj- és termékárakkal kell számolnunk. De azt is kimondja a törvény, hogy „Az értékesítés nem zavarhatja meg a piac működését.”
A jogszabály nagyvonalú alkalmazása mellett van más probléma is, különösen az, hogy a kedvezményes ár magyar rendszámú járművekre korlátozása sérti a személyek, az áruk és a szolgáltatások szabad mozgását, amely elv az EU egyik legfontosabb alapelve. Tekintettel arra, hogy papírforma szerint 45 napig lesz elegendő a készlet, kibírható az átmeneti szabálysértés. Ráadásul a helyzet alkalmat teremt arra, hogy a miniszterelnök ismét megvédje a magyarok érdekeit. „Újabb fenyegető levelet kaptunk az Európai Bizottságtól. A brüsszeliek most azt követelik, hogy ne adjuk olcsóbban az üzemanyagot a magyaroknak, mint a külföldieknek” – nyilatkozta, de nem változtatunk.
Az intézkedés során felhasználták az előző, 2022-es választás előtti árstop tapasztalatait, amely szerint pozitív hatás, hogy nem engedi érvényesülni az üzemanyagárak inflációs hatását.
Ez azonban átmeneti „pozitív” hatás, és ha tartós marad az Irán elleni háború okozta olajellátási helyzet, akkor súlyos következménye lehet a biztonsági készlet felhasználásának.
A Dunai Finomító kapacitás-csökkenése miatt a készletek visszatöltése is csak úgy lehetséges, ha a Mol a pozsonyi finomító exportját teljes mértékben hazánkba irányítja, de ennek vannak korlátai.
2027 őszétől nem lesz rezsicsökkentés
A kormányfő és politikustársai többször kijelentették, hogy olcsó orosz gáz és olcsó orosz olaj nélkül többszörösére növekednének a háztartási energiaárak. Azt e lap hasábjain is többször adatokkal igazolták, hogy a Gazprom hosszú távú szerződésének árazása a holland gáztőzsde, a TTF áraihoz igazodik. Tehát nincs olcsó orosz gáz. Másképpen is fogalmazhatunk. Ha van olcsó orosz földgáz, akkor miért kell minden évben ezer milliárd forintos költségvetési támogatás a hatósági árak fenntartásához?
Az orosz földgáznak az EU területéről történő „kitiltásáról” érvényes EU-rendelet van. Bár a magyar kormány megtámadta a jogszabályt az Európai Bíróságon, de abból kell kiindulni, hogy a rendelet szerint 2027 novemberétől már a hosszú távú szerződés alapján sem lehet orosz földgázt importálni. Tehát a miniszterelnöki bejelentés szerint legkésőbb 2027 őszén vége a jelenlegi hatósági áraknak, vagy ahogy a kormány használja a szót, a rezsicsökkentésnek.
Az olcsó orosz kőolaj az EU és az USA szankciói miatt valóban létezik és a Brent-Urals árkülönbség egy részére kivetett extraprofitadóból számottevő költségvetési bevétel is van, de nem akkora, hogy érdemben hozzájáruljon az évi ezer milliárd forint körüli költségvetési támogatást igénylő rezsicsökkentés finanszírozásához. A Mol 2025-ről szóló beszámolójában az áll, hogy „az Urals–Brent árkülönbözetre kivetett adó …az év második felében tapasztalt árkülönbözet szélesedési trenddel végül 84 millió dollár adófizetési kötelezettséget eredményezett.” Tehát kevesebb, mint 30 milliárd forint az olcsó orosz olajból származó költségvetési bevétel.
2022-ben a közel 25 dolláros hordónkénti árkülönbség sokkal nagyobb hasznot jelentett, de ennek jó részét kiosztotta a kormány választási adományként a 480 forintos üzemanyagárral. Ezzel együtt a 2022-es Brent-Urals árkülönbség profitrekordot eredményezett a Molnak is. Az extraprofitadóként elvont összeget a Mol nem szokta közölni, de az adatok szerint 2024 eleje óta 5-10 dollárra szűkült a két jegyzésár közötti különbség. Ez is elég nagy különbség azonban ahhoz, hogy a Mol minden nehézség nélkül, kvázi ingyen finanszírozza a szükséges finomítói beruházásokat, mert az extraprofitadó csak a hordónkénti öt dolláros különbség feletti hasznot vonja el, holott az orosz kőolaj minősége miatti normál különbség az EU-embargó előtt 1-2 dollár volt.
Ha nem az olcsósága miatt ragaszkodunk az orosz kőolajhoz és földgázhoz, akkor miért? Ez a kérdés nehezen megválaszolható, bár tettem rá kísérletet a „Már nincs orosz energiafüggés, csak orosz barátság” című írásomban. A magyar és orosz külügyminiszter bensőséges viszonyáról napvilágra került hangfelvételek további magyarázó tényezőt jelentenek.
