Egészen szürreális fotókat tett közzé múlt hét hétfőn a Budapesti Rendőr-főkapitányság. A fotókon az látszik, hogy egy autó szinte teljesen elmerült a vízben, miután a XVI. kerületben a Veres Péter úton, a Thököly út és a Gárda utca között beszakadt az úttest. A Facebook-posztban szerepelt ugyan, hogy csőtörés miatt merült el az autó, de a kommentek között egészen különböző értelmezések jelentek meg arról, hogy kinek a felelőssége volt az eset. Az emberek egy részének az utak állapota, a kátyúk jutottak eszébe, és az utakat kezelő fővárosi és kerületi önkormányzatokat vették elő, mások viszont a kormányt hibáztatták, és a rezsicsökkentés miatt elmaradt karbantartásokban látták az úttest beszakadásának okát.
A miértekre sokan lehetnek kíváncsiak a kommentelőkön túl is. Mivel a burkolat nemcsak a beszakadt részénél, hanem mintegy 500 négyzetméteren megrongálódott, a teljes Veres Péter utat péntekig le kellett zárni, ami a környéken a közlekedést még napokig nehezítette. Emellett pedig a XVI. kerületen kívül még kedden is több háztartásban volt a csőtörés miatt vízhiány vagy nyomáscsökkenés a X. és XIV. kerületben is.
Egyre több a csőtörés Budapesten
Az okokra rákérdeztünk a Fővárosi Vízműveknél. A válasz alapján van ugyan köze az út terhelésének az úttest beszakadásához, de alapvetően inkább a csővezetékek karbantartásának elmaradása, közvetetten pedig a rezsicsökkentés volt az oka 60 centiméter átmérőjű, 1949-ben üzembe helyezett gerincvezeték kilyukadásának és az út aláázásának.
„A vezeték kora, az öntöttvas csőanyag külső korróziója, valamint a közúti forgalomból adódó dinamikus terhelés következtében a csőpaláston korróziós lyuk keletkezett, amely hosszirányban tovább repedt, és nagy intenzitású vízfolyással járó csősérülést eredményezett. A kiáramló víz az út alatti talajt kimosta, ennek következtében az útpálya beszakadt”
– írta megkeresésünkre a vállalat. A csőrendszer elöregedése mellett éppen aktuálisan az időjárás is hozzájárult a csőtörések megszaporodásához a fővárosban. A cég múlt heti Facebook-posztja szerint a sok eső, a tartós fagyok és a Duna vízszintjének jelentős ingadozása is befolyásolta a talaj állapotát, ami együttesen növeli a csővezetékek meghibásodásának kockázatát.
A fővárosi csőtörések miatt Karácsony Gergely főpolgármester az időjárás mellett a kormányt hibáztatta. Utóbbiról azt írta, a lakossági vízdíjat 13 éve rögzítették, a különbözetet viszont a Fővárosi Vízműveknek senki sem téríti meg, a kieső források miatt viszont elmaradhatnak a szükséges fejlesztések és korszerűsítések. Megkeresésünkre a Fővárosi Vízművek megerősítette, hogy a fővárosi ivóvízvezeték-rendszer üzemeltetése és a folyamatos felújítása kihívást jelent.
„A felújítások nemcsak a közterületi csőhálózatot érintik, hanem minden, önkormányzati tulajdonban lévő víziközmű-létesítményt is, így például kutakat, medencéket és gépházakat. A közterületi ivóvízhálózaton 2025-ben 828,5 millió forint értékben történt tűzcsapok, elzáró szerelvények és bekötések cseréje összesen 923 helyszínen, míg csőhálózati rekonstrukcióra 7303 folyóméter hosszban került sor” – írták arról, hogy konkrétan mi újult meg. Tavaly tehát a csőrendszerből 7,3 kilométert újítottak fel, ami az 5385 kilométeres hálózat körülbelül 0,1 százaléka.
A vállalat szerint a jelenleginél jóval több felújításra és ehhez szükséges forrásra lenne szükség a 2024-ben átlagosan 48 éves hálózat stabil működéséhez. Erre utal egyébként az is, hogy a cég G7-nek küldött adatai alapján a csőtörések száma a rendszerben az elmúlt 10 évben enyhén nőtt.
Ahogy a fenti ábrán is látszik, a tízéves átlag ezer körül alakult, azonban 2020 előtt több évben is ezer alatt maradt a meghibásodások száma. Azóta viszont 2021 kivételével mindig ezer felett volt.
Az ivóvízhálózat amortizációja nemcsak a fővárosban, hanem országosan is súlyos probléma. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) 2023-as kiadványa alapján 2010-hez képest a szivárgás aránya – tehát a termelt és szolgáltatott ivóvíz mennyisége közti különbség – nőtt.
A helyzet súlyosságát mutatja, hogy a Víz Koalíció nevű civil szervezet tavaly tavasszal publikált tanulmánya szerint 2023-ban összesen 93 969 alkalommal volt csőtörés Magyarországon, ami azt jelenti, hogy naponta körülbelül 257, óránként pedig 10-11 alkalommal fordult elő ilyesmi. A civil szervezet által összesített adatok alapján a vízvezetékekbe került víz 20 százaléka szivárgott el országos átlagban, bár a hálózati veszteség mértékében országosan nagy szórás volt. (Ehhez hasonló, 21,5 százalékos szivárgási arány szerepelt 2023-ra vonatkozóan egy cikkben, ami a Magyar Víziközmű Szövetség szakmai lapjában jelent meg tavaly.) Egyes szolgáltatóknál 3 százalék körül alakult ez a mutató, de volt olyan szolgáltató is, amelynek a rendszereiben a víz fele elszivárgott. A tanulmányból az is kiderült, hogy
a felújítások 2023-as tempója alapján 280 év alatt újult volna meg a teljes hazai hálózat.
Kezdeni kellett vele valamit
A hálózat karbantartásához szükséges források 2013-tól kezdve fogyatkoztak meg jelentősen, amikor a kormány 2009-es szinten rögzítette a lakossági vízdíjakat a rezsicsökkentés jegyében. A felújítások elmaradására viszont egy idő után reagálni kellett, ezért a kormány 2024 óta több intézkedést is hozott:
- 2024 januárjától megemelték a nem lakossági vízdíjakat, a főként a cégekre kiterjedő emelés ugyanakkor csak az olyan közműcégeknél hozott jelentősebb pluszbevételt, amelyek iparosodottabb településeken szolgáltatnak.
- Ezért létrehozták a Víziközmű-fejlesztési és Ellentételezési Alapot is, amibe a nagyobb bevételű cégek – mint például a Fővárosi Vízművek – befizetnek, a kisebb bevételűek pedig innen támogatást kapnak.
- 35 cégből 17-et államosítottak, így csak 18 maradt önkormányzati tulajdonban.
- És szintén 2024-ben beindult az országos rekonstrukciós program. Ez a nagy vízveszteségű állami szolgáltatókat támogatja, így ebből az önkormányzati cégek kimaradtak.
Az intézkedések hatására felgyorsultak a felújítások, még ha ezek tempója nem is feltétlenül volt elegendő az elmúlt körülbelül másfél évtizedben felhalmozódott elmaradások pótlására. 2024-ben 800 kilométer vezetéket újítottak fel (ami elmarad az eredetileg tervezett 1200-1500 kilométertől). Ez körülbelül négy-ötszöröse a 2023-as szintnek, és az Energiaügyi Minisztérium Hvg.hu-nak küldött válasza szerint 2025-ben ennél több, mintegy ezer kilométernyi hálózat megújítása volt betervezve a nem lakossági vízdíjak, az újraelosztó alap és uniós (KEHOP) pénzek terhére. Hogy ez mekkora gyorsítást jelent a 2023-as 280 éves tempóhoz képest? Ha a KSH 2024-re vonatkozó adatát vesszük alapul (68 293 kilométer), akkor a 800 kilométeres éves teljesítmény 85, az ezer kilométeres pedig 68 éves felújítási ciklust vetített előre.
A minisztériumnál rákérdeztünk, hogy mennyi és milyen pénzből mennyi felújítás valósult meg tavaly, és mennyi van tervben idén, de a cikkünk megjelenéséig nem kaptunk válaszokat.
A 2024-re vonatkozó számok miatt az idézett tanulmányt évente publikáló Víz Koalíciót is megkerestük. Homoki Andreától, a Civil Kollégium Alapítvány és a Víz Koalíció közösségszervezőjétől ugyanakkor azt tudtuk meg, hogy a 2025-ös tanulmányhoz szükséges adatigénylés megakadt, ezért a megjelenés csúszik.
A civil szervezet az idén az ivóvízhálózat mellett a szennyvízkezelésre vonatkozóan is kért adatokat, ugyanakkor csak a megkeresett 18 önkormányzati tulajdonú víziközműcégtől kapták meg ezeket, a 17 államitól nem. Ezek a cégek a nagy adatmennyiségre hivatkozva csak betekintést tettek volna lehetővé, de így a civilek nem tudták volna feldolgozni az adatokat. A szervezet panasszal élt a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóságnál, emellett pedig két önkéntese magánszemélyként beperelte az állami szolgáltatók többségi tulajdonosát, a Nemzeti Vízművek Zrt.-t, a pert azonban elveszítették, mivel a bíróság kimondta, hogy az állami vállalat nem adatkezelő.
„Nem tettünk le arról, hogy megszerezzük az adatokat, azért továbbvisszük a folyamatot, de a tanulmányt a hagyománnyá vált Víz Hete nyitóeseményen nem tudjuk publikálni, erre a későbbiekben kerül sor” – mondta Homoki Andrea.
Több pénz jut felújításokra, de még nem elég
Mindenesetre a minisztériumi közléseken túl is vannak annak nyomai, hogy a helyzet valamelyest javult 2024-től kezdve. Kurdi Viktor, a Magyar Víziközmű Szövetség (Mavíz), a magyarországi víziközmű-szolgáltatók érdekképviseleti szervének elnöke tavaly azt mondta, hogy 2024-re a tagszervezeteik gazdálkodása sokat javult. Arra vonatkozó kérdésünkre, hogy tavaly mi volt a helyzet, a Mavíztól azt tudtuk meg, hogy a szolgáltatók a Víziközmű-fejlesztési és Ellentételezési Alapnak köszönhetően – elsősorban tervszerű megelőző karbantartás keretében – az előző évekhez képest magasabb összeget fordítottak a rendszerekre, míg a korábbi évtizedekben elmaradt rekonstrukciók előkészítése jó ütemben halad.
Kérdés persze, hogy ez mire elég, ugyanis az elmaradások visszapótlása több mint tíz évig is tarthat. Ahogy Kurdi a Hvg.hu-nak fogalmazott, „olyan mértékű a munka elmaradása az ágazatban, hogy ha esetleg csoda történne, és az Európai Unió vagy valami lottónyeremény útján minden pénz rendelkezésre állna, akkor se lehetne három év alatt megcsinálni ezeket a munkákat”.
Ez pedig a fővárosban is igaz, ahol a víziközműcég a nem lakossági vízdíjak emelésének hatására a 2023-as év 8,8 milliárd forintos vesztesége után a 2024-eset csaknem 400 milliós nyereséggel zárta ugyan, de a forrásai még messze nem elegendők a felújítások megfelelő szintjének megvalósítására. Ez pedig azt jelenti, hogy bár az úszó autók látványához nem feltétlenül kell hozzászoknunk, a csőtörések miatti útlezárásokra és ideiglenes vízhiányra továbbra is számíthatunk. A fővárosban akár még egyre növekvő mértékben is.
