Magyarország az egyetlen fejlett ország, ahol nincs szakmákhoz kötődő korai nyugdíjazás

A BKV dolgozóit képviselő Egységes Közlekedési Szakszervezet (EKSZ) is csatlakozott a Vasutasok Szakszervezete (VSZ) kezdeményezéséhez, és együtt követelik a korkedvezményes nyugdíj mielőbbi visszaállítását.

Előzmények: Lázár János építési és közlekedési miniszter múlt héten Győrben arról beszélt, nyitott arra, hogy megvizsgálja a busz- és mozdonyvezetők öregségi korhatár előtti nyugdíjazásának lehetőségét.

• A második Orbán-kormány 2012-ben törölte el a korkedvezményes nyugdíj lehetőségét, amely főként a buszvezetőket, vasutasokat, illetve a fegyveres testületek és a rendvédelmi dolgozók egy részét érintette.
• A nyugdíjreform keretében megszűnt egyebek mellett még a bányásznyugdíj, a művésznyugdíj, a polgármesterek, országgyűlési és európai parlamenti képviselők korhatár előtti öregségi nyugdíja is.

Tágabb kontextus: a magyar munkavállalók mintegy kétharmada ment nyugdíjba a rendes nyugdíjkorhatár elérése előtt 2008-ban a GfK kutatóintézet 26 országra kiterjedő felmérése alapján.

• A korkedvezményes nyugdíj úgy működött, hogy az első 10 év ilyen munkában két évvel csökkentette a nyugdíjkorhatárt, majd ezt követően minden további 5 ledolgozott év még egy-egy plusz évnyi levonást jelentett. 20 év munkaviszony után tehát például négy év korkedvezmény járt, 25 után pedig öt.

Felülnézet: a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) 2025-ös nyugdíjjelentése szerint Magyarország volt az egyetlen fejlett ország, ahol a nyugdíjrendszerben nem volt foglalkozáshoz kötődő korai nyugdíjazási lehetőség.

• Itthon a szakmákhoz kötődő korai nyugdíjazási lehetőségeket a nemi alapú logika váltotta fel a 2010-es évek elején, hiszen 2011-ben vezették be a Nők 40-et, amely lehetővé tette, hogy a nők 40 év jogosultsági idővel életkortól függetlenül nyugdíjba menjenek.

Alulnézet: Csehországban – ahol 65-ről 67-re növelték a nyugdíjkorhatárt, 2056-ig fokozatosan emelve – nemrég vezettek be egy szabályt, ami alapján a fizikailag megterhelő vagy veszélyes munkát végzők akár 15–30 hónappal a normál korhatár előtt is nyugdíjba mehetnek.

Mit mondanak ők? A mozdonyvezetők és a buszsofőrök kiemelten erős pszichés, egészségkárosító megterhelés alatt dolgoznak, mert rendszeresen találkoznak súlyos balesetekkel. A váltott műszakos, éjszakai, rendszertelen munkavégzés növeli a krónikus megbetegedések és a korai egészségromlás kockázatát – ezzel érvelt Meleg János, a VSZ elnöke Lázárnak küldött levelében a korkedvezményes nyugdíjazás szükségessége mellett.

• Egyre kevesebben érik meg a nyugdíjkorhatárt, és ha meg is érik, akkor is gyakran előfordul, hogy súlyos egészségromlást szenvednek el, így élvezni már nem tudják a nyugdíjas éveiket – erről beszélt Naszályi Gábor, az Egységes Közlekedési Szakszervezet elnöke az InfoRádió keddi műsorában.

Számokban: Magyarországon 2023-ban a férfiak születéskor várható élettartama átlagosan 73,4, a nőké 79,6 év volt a Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint. Az egészségesen várható élettartam a férfiak körében 62,6, a nők körében 64,7 év volt.