Árad a Tisza, Harcosok Klubja, Békemenet – mi ez a politikai védjegyháború?

Vélhetően nem sokan gondolták, hogy bárki valaha is megpróbálja levédetni a „nem fizetünk” kifejezést, most mégis épp ez történik. Rogán Antal minisztériuma, a Miniszterelnöki Kabinetiroda még január végén adott be védjegybejelentési kérelmet a legfrissebb plakátkampányok szlogenjére, továbbá a nemzeti petíció szóösszetételre. Emellett a két kifejezés összevonásával alkotott mondatot is levédetnék. Mindegyik kérelemhez ábrát is rendeltek, így jó eséllyel meg is kapják majd a védettséget. Bár Rogánék lépése elsőre meglepőnek tűnhet, valójában elég jól illeszkedik az elmúlt nagyjából másfél év trendjeibe. A politikai verseny éleződése óta ugyanis nagyon látványosan felpörögtek a hasonló tartalmú védjegykérelmek, még ha ennek szakértők szerint az esetek jelentős részében sok értelme nincs is.

Elvitte a show-t a politika

Február első napjaiban számolt be a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala (SZTNH) arról, hogy 2025-ben jelentősen nőtt, és így több mint tíz éve nem látott szintre emelkedett a védjegybejelentések száma. Volt egyébként honnan emelkedni, hiszen a megelőző néhány évben kifejezetten kevés kérelem érkezett a hivatalhoz. A 2022-es mélyponton a tavalyinál ezerrel, azaz közel a negyedével kevesebb bejelentés futott be az SZTNH-hoz.

A legtöbb kérelmet hagyományosan a gyógyszeripari cégek adják be. Bár 2025-ről a részletes számokat még nem tette közzé az SZTNH, egy évvel korábban a Richter Gedeon Nyrt. volt a rekorder 110 bejelentéssel, míg a második helyen a másik nagy hazai gyógyszergyár, az Egis állt 57 kérelemmel. Érdekesség, hogy a dobogó alsó fokára az állami média került: a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap 27 nemzeti védjegybejelentést nyújtott be 2024-ben.

Ezekhez képest egyáltalán nem jelentős a politikai tartalmú védjegyek száma, az elmúlt egy évben mégis ezek kapták talán a legnagyobb visszhangot. Ebben valószínűleg fontos szerepet játszott, hogy 2024-ben és 2025-ben is a korábbiaknál több ilyen tartalmú bejelentés volt, és olyan védjegykérelmeket is adtak be különböző politikai szereplők, amilyenek ezt megelőzően nem igazán voltak jellemzők.

A pártok már nem csak a logójukat védetnék le

Másfél éve írtunk róla, hogy árverésen értékesítik a felszámolás alá került Jólét és Szabadság Demokrata Közösség (JESZ) tulajdonában álló MDF-védjegyet. A licit nem túl magas értékről, mindössze 80 ezer forintról indult, és papíron sikerrel is zárult. Az adásvétel azonban a jelek szerint így is meghiúsult, legalábbis az elérhető információk szerint a védjegy tulajdonosa továbbra is a JESZ.

Az aukció nemcsak amiatt volt érdekes, mert úgy tűnt, hogy egy pincében végzi be a rendszerváltás legnagyobb pártja, hanem azért is, mert a pártoknak jellemzően nincs sok hasonló védjegy a tulajdonukban. Az MDF-nek például teljes története során a logón kívül konkrétan egy volt: még 2000-ben védették le a „Békejobb 2000” szóösszetételt, amely egy akkor induló, saját megfogalmazásuk szerint „a mérsékelt jobboldali erők összefogását” célzó plakátkampány szlogenje volt, és amelynek védettségét a 2011-es lejárata után nem is hosszabbították meg.

A közelmúltig ezzel az MDF még túl is teljesített.

A legtöbb esetben ugyanis a politikai pártok tényleg csak a nevüket és a logójukat védették le.

A Fidesznek és az MSZP-nek volt még egy-egy védjegye a kétezres évek elejéről, de ezekre már senki nem emlékszik, az MSZP-é rég le is járt.

A Tisza megjelenésével azonban ez megváltozott. Az új párt 2024 közepétől sorra adta be a kérelmeket, és tavaly a Fidesz, illetve a Mi Hazánk is csatlakozott a védjegyezéshez. A három párt szűk két év alatt több mint fél tucat védjegyet jelentett be:

• „Tégláról téglára, lépésről lépésre”: még 2024 májusában kezdeményezte egyik szlogenje levédetését a Tisztelet és Szabadság Párt, amit végül 2025 februárjában vett lajstromba a hivatal.
• „Árad a Tisza”: a másik szlogennel egy napon adták be a kérelmet, és ugyanakkor is kapták meg a védelmet.
• „Tisza Párt”: a jelmondatokkal egy időben kezdte el a neve levédetését is a párt, ám ez első körben nem sikerült, miután az eljárást a hivatal alaki hiányosságokra hivatkozva megszüntette. A Tisza tavaly januárban újra nekifutott a folyamatnak és júniusban lajstromba is vette a védjegyet az SZTNH.
• „T-logó”: a főleg merchandise célokra használt ábra levédetését a pártnévre beadott második kérelemmel egy időben indították meg. A különböző logós termékek eladása egyébként fontos bevételi lába is lett a pártnak*
  Már 2024-ben több mint százmillió forint folyt be ebből, a tavalyi első negyedévben pedig további közel 47 millió forint. A párt ezt követően a tevékenységet kiszervezte a saját tulajdonában álló Árad a TISZA Kft.-nek.
  .
• „Mi Hazánk”: a mozgalom nevét már 2023-ban levédették ugyan (igaz, nem a szervezet, hanem egy magánszemély), a logót ábrázoló grafikára csak 2025 májusában indította meg a párt az eljárást, amely október végén eredményesen zárult.
• „H Patrióta Harcosok Klubja”: a Fidesz közel 10 évvel a legutóbbi védjegybejelentése után (amellyel a logójukat védették le) 2025 szeptemberében indított újabb hasonló eljárást a Harcosok Klubja és annak logója levédetésére. Az eljárás még nem zárult le.
• „Biztosvalasztas.hu”: bár „a biztos választás” a Fidesz választási szlogenje, a levédetését a kormánypárt elől a domént is elcsaklizó Tisza kezdeményezte január 11-én, aznap, amikor a Fidesz saját kongresszusán bejelentette a jelmondatot.
• „Hazánkat szolgáljuk”: három nappal azután, hogy a Tisza több fronton is megtrollkodta a Fidesz kampányszlogenjét, a Mi Hazánk is beadott egy védjegybejelentési kérelmet egy jelmondatra. A logó után ez a párt történetének második védjegye.

A pártok ezen a területen mutatott aktivitásának növekedése már önmagában is nagy változás a korábbiakhoz képest, mellettük azonban más politikai szereplők is egyre nagyobb késztetést éreztek arra, hogy levédessenek kifejezéseket és kapcsolódó ábrákat. Ezek jelentős része pedig így vagy úgy a kormányhoz kötődött.

Jó hírek Rogán Antaltól

Ahogy ez a bevezetőből is kiderülhetett, kifejezetten aktív volt például Rogán Antal minisztériuma. A Miniszterelnöki Kabinetiroda már az idén januárban benyújtott három kérelem előtt is igyekezett védjeggyel biztosítani a fontosabb kormányzati üzeneteket.

Tavaly februárban a „Jó hírt” védették le, két hónappal később pedig a „Voksx2025” kifejezést.

A tárcának korábban is voltak védjegybejelentései, de ezek közül egyedül a „Magyarország jobban teljesít” kötődött direkt kampányszlogenhez, és azt is csak 2024-ben adták be, annak ellenére, hogy tíz évvel korábban építették erre a mondatra a politikai kommunikációjukat. Azaz, a kormányzati üzenetekért felelős minisztériumban is az elmúlt bő másfél évben erősödött fel a védjegyek iránti vágy.

Hasonló a helyzet a „békemenettel” is. Itt a kifejezésért egyenesen harc indult az SZTNH-nál tavaly, 13 évvel az első felvonulás megrendezése után. Tavasszal és kora nyáron néhány héten belül három védjegybejelentési kérelmet is beadtak a szóösszetételre. Végül a kormánypárti felvonulást szervező Civil Összefogás Közhasznú Alapítvány (CÖKA) futott be, annak ellenére, hogy nem ők voltak az első igénylők, hanem egy ikladi magánszemély. Utóbbi eljárásnál azonban a hivatal először hiányokat állapított meg, majd másfél hónappal később „visszavontnak” minősítette a kérelmet, miután a kérelmező nem fizette be a bejelentési díjat.

Ebbe a sorba illeszkedik a Megafon Digitális Inkubátor Központ Nonprofit Kft. két védjegykérelme is. A cég tavaly októberben kezdeményezte a „patrióta” szó és a „Megafon a te hangod felerősítve” mondat levédetését.

Bindzsisztánba nem gyalog

Ha ez nem lenne elég, a politikához közvetlenül nem kötődő szereplőknél is több esetben fordultak elő erősen politikai tartalmú védjegybejelentések. Az első ilyen tavaly januárban a „Bindzsisztán” kifejezés volt, amelynek levédetésére szintén többen pályáztak, de végül az azonos című rapszámot előadó Majka járt sikerrel.

Ezt követte Mészáros Lőrinc szállóigévé vált mondata, a „Gondolom, nem gyalog”, amit nem sokkal az elhangzása után a felcsúti milliárdos családi cége, a Talentis Group Zrt. védetett le. Korábban ez a vállalat sem sokat törődött hasonló dolgokkal: ezt megelőzően mindössze egy védjegye volt, a céges logó még 2003-ból, aminek közel három évvel ezelőtt azonban megszűnt a védjegyoltalma, miután azt a társaság nem hosszabbította meg*

A magánrepülőzésre utaló mondat levédetésével ugyanakkor Mészáros Lőrinc kiszabadította a szellemet a palackból.

Nem sokkal később egy gödöllői ügyvéd a milliárdos egy másik mémesült elszólására, a „legyetek bátorak” kifejezésre nyújtott be kérelmet a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalához. A védjegyet mostanra be is jegyezték, így jelenleg elvileg csak Réti István értékesíthet olyan pólókat vagy sapkákat, amin ez a szöveg szerepel. Korábban az ügyvéd a G7-nek azt mondta, hogy tervezi a védjegy hasznosítását, de ha ez üzleti céllal történik, annak akkor is inkább a közjót vagy a közérdeket kell szolgálnia, nem a saját üzleti érdekeit. Most hozzátette, hogy lehet, hogy más hasonló kérelmeket is benyújt majd a közeljövőben az első bejelentés sikerén felbuzdulva.

Nincs értelme

Elsőre talán meglepő módon a G7 által megkérdezett szakértő szerint az összes politikai tartalmú bejelentés közül ez utóbbiaknak lehet egyedül értelmük. Pintz György szabadalmi ügyvivő lapunknak azt mondta:

a tisztán politikai bejelentéseknek azért nem látja értelmét, mert a védjegyszerű használathoz gazdasági tevékenység szükséges, a politikai szlogenek esetében pedig ez az esetek nagy részében nem valósul meg.

A „Gondolom, nem gyalog” kifejezésnél ez még akár elő is fordulhat, hiszen Mészáros Lőrinc úgy védette le aranyköpését, hogy a jövőben csak ő nyomtathatja majd például pólóra, amit ha megtesz, az már üzleti tevékenységnek számít. Sőt, a felcsúti milliárdoshoz köthető Kocsi.hu használatautó-portál használta is a szlogent, más kérdés, hogy az oldalt működtető cég nem a Talentishez tartozik, és Mészáros vállalata pont erre a tevékenységre nem is védette le a kifejezést.

Hasonló a helyzet a „legyetek bátorak” mondattal és a „Bindzsisztán” szóval is. Ezek akár évekig is használhatók merchandise célra, azaz kapcsolható hozzájuk gazdasági tevékenység. A „jó hír” vagy a „nem fizetünk” esetében azonban már nehezebb ilyen kapcsolatot azonosítani. Ezek – ahogy Pintz György fogalmazott – mind rövid távú védjegyek, így sok értelmük nincs is.