Ezermilliárdok mennek el lakhatási támogatásokra, még sincs ennek sok társadalmi haszna

Nem csökkent a rendszerváltás óta a lakhatási szegénységben élők száma, pedig 2025-ös árakon számolva már 23 ezer milliárd forintra tehető az elmúlt 35 évben a lakhatási problémák enyhítésére fordított állami kiadások összesített értéke – többek között ez áll az öt civil szervezet által most frissített, Lakhatási Minimum elnevezésű szakmai anyagban.

Számokban: a lakhatási szegénységben élők száma gyakorlatilag nem változik Magyarországon, tartósan 2-3 millió fő között van.

• A kormány 2026-ban 1030 milliárd forintot tervez lakhatási célokra fordítani az adó- és járulékkedvezmények, illetve a 300 milliárd forintos, profitorientált lakásfejlesztők számára nyújtott tőkeprogram mellett.
• A civil szervezetek*
  Városkutatás Kft., Utcáról Lakásba! Egyesület, Periféria Közpolitikai és Kutatóközpont, Habitat For Humanity Magyarország és Utcajogász Egyesület.
  szerint a mindenkori GDP 1,5 százalékának lakhatási célú elköltése megfelelő mérték lenne, ez idén 1436 milliárd forintot jelentene.

Igen, de: a legfontosabb probléma az, hogy az állami kiadások 95 százaléka nem célzott (vagyis szinte normatív alapon jár minden jelentkezőnek).

• Így viszont azok is igénybe vehetik a lakástámogatásokat, akik a jövedelmi helyzetük alapján nem szorulnának rá, a ténylegesen rászorulók jelentős része viszont nem tudja teljesíteni a támogatás felvételéhez szükséges feltételeket.
• Társadalmi-szociális alapon így ezek a támogatások nem hasznosulnak, és nem csökken a lakhatási vagy akár az energiaszegénységben élők száma.

Mit mondanak ők? Czirfusz Márton, a Periféria Közpolitikai és Kutatóközpont vezetője szerint legalább államtitkári szintű képviseletre lenne szüksége a lakhatási területnek a kormányban, illetve hosszabb távú koncepció-stratégia kidolgozására lenne szükség, jelenleg ugyanis ez sem létezik.

• A szervezetek számos javaslatot fogalmaztak meg, ezek egyike például azt veti fel, hogy az áfabevételek 5 százalékából fel lehetne állítani egy olyan lakhatási alapot, amelyből támogatást lehetne adni nonprofit bérlakásfejlesztőknek.
• Szatmári Andrea, az Utcajogász Egyesület szakértője azt is kiemelte, hogy a lakhatásnak alaptörvényben rögzített alapjognak kellene lennie, erre számos európai példa van.

Tágabb kontextus: bár az anyag ebben a kontextusban nem nevesíti az Otthon Start Programot, szerepel benne, hogy figyelni kell a támogatások hosszú távú költségvetési hatásaira is.

• A folyó lakáskiadások jelentős részét leköthetik a korábbi döntések következményei, ahogy ez 1990 és 1998 között, 2004 és 2008 között, illetve 2022 után – minden esetben elsősorban a lakáshitelek kamattámogatásai miatt – már megtörtént.
• Ugyanez a költségvetési kockázata az Otthon Startnak is, hiszen annak 3 százalékon felüli, azaz változó kamatkiadásait a futamidő végéig, azaz akár 25 évig is fizetnie kell az államnak.