A hazai nyelvtanulás javuló trendjét törheti meg a nyelvvizsgák bezuhanása

Hat év alatt felére esett a nyelvvizsgázók száma Magyarországon, amihez jelentősen hozzájárult, hogy a kormány 2020-ban először felfüggesztette, majd 2023-ban el is törölte a diplomához szükséges középfokú nyelvvizsga kötelezőségét – írja a Népszava.

Számokban: 2019-ben még 124 470-en nyelvvizsgáztak, a nyelvvizsgázók száma 2020-ra 86 026 főre, innen pedig 2025-re 56 430 főre csökkent az Oktatási Hivatal statisztikái alapján.

• A legnagyobb számban a 20–24 éves korosztályból tűntek el a vizsgázók: 2019-ben még 28 492-en vizsgáztak ebből a korcsoportból, tavaly már csak kevesebb mint tízezren, de a 25 és 30 év közöttiek száma is visszazuhant, 14 766-ről 2369 főre.

Tágabb kontextus: a szabályozás változása mellett valamekkora hatása annak is lehet a visszaesésre, hogy a fiatalok száma is csökken.

• Az összes korosztályt figyelembe véve is egyértelmű csökkenés látszik a nyelvvizsgázók számában az Eduline által bemutatott hosszabb távú adatok alapján. A nyelvvizsgázók száma a 2015-ös 135 ezerről 2019-re 124,5 ezerre csökkent, 2020-ra 86 ezerre zuhant be, majd még tovább csökkent (59 ezerre 2024-re).

Felülnézet: Magyarország az EU-ban a sereghajtók közé tartozik a lakosság idegennyelv-tudása alapján: a 25–64 évesek 51,3 százaléka nem beszélt semmilyen idegen nyelvet 2022-ben a saját bevallása alapján, ez az arány pedig csak Bulgáriában volt alacsonyabb (51,8 százalék).

• 2007 és 2022 között az egy idegen nyelvet sem beszélők aránya az Európai Unióban 37,4-ről 25,3 százalékra csökkent. Magyarországon ennél jóval magasabb bázisról indult ugyan, de nagyobb volt a javulás: 2007-ben a lakosság háromnegyede (74,8 százalék) nem beszélt idegen nyelvet, ami 2022-re 51,3 százalékra mérséklődött.

Alulnézet: Magyarországon jelentős különbségek vannak az egyes társadalmi csoportok nyelvi kompetenciái között, amelynek hátterében elsősorban szociokulturális tényezők állnak. A helyzetet nehezíti, hogy egyre gyorsabb ütemben emelkedik a tanulási nehézségekkel küzdő diákok aránya a Szabad Európának nyilatkozó nyelvtanárok szerint.

Miért fontos ez? A nyelvvizsga-követelmény eltörlése megtörheti a 2022 előtti javuló tendenciát, mivel csökkenti az idegennyelv-tanulás egyik legfontosabb külső ösztönzőjét.

• Az európai munkaerőpiacon a munkáltatók jelentős részénél elvárt vagy előnyben részesített a nyelvtudás, különösen az angolé, amit EU-s és OECD-kutatások is megerősítenek.
• Mindezt maguk az európaiak is így látják: egy 2023-as Eurobarometer-felmérés szerint a megkérdezettek 51 százaléka úgy vélte, hogy az idegennyelv-tudás jobb álláslehetőségekhez segít hozzá.