A hideg megjött, a beígért plusz tűzifa nem annyira

Napokkal a bejelentés és a komoly hideg érkezése után sem látszik még, hogy mikor és hogyan jut el az érintettekhez az a tűzifa, amelyet a kormány a szokásos éves szociális adag felett ígért meg a rászorulóknak – derült ki a Népszava keddi összefoglalójából.

Előzmények: Orbán Viktor miniszterelnök január 13-án rövid videóban jelentette be, hogy a hideg – akkor még csak előrejelzett – beállta miatt a kormány „folytatja” (valószínűleg a meghosszabbítja lenne a pontosabb kifejezés) a szociális tűzifaprogramot, „olyan mennyiségben és addig, ameddig szükséges”.

• Január 14-én megjelent egy kormányrendelet, amely a magyar állam és a 100 százalékban állami cégek tulajdonában lévő tűzifa és tüzelésre alkalmas faanyag ingyenes átadását írta elő az önkormányzatok számára.
• A miniszterelnöki videó szerint a feladat felelőse Pintér Sándor miniszter, a rendelet a rendkívüli téli időjárási viszonyok kezelésére felállított operatív törzset nevezi meg döntéshozónak.
• A Népszavának nyilatkozó polgármesterek azt mondták, az operatív törzsre (egyelőre hiába) várnak, de a tűzifaigényeket egyébként is a Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztérium (KTM) szokta összegyűjteni tőlük.

Számokban: némi zavart okozhatott az is, hogy a miniszterelnöki kommunikációból mintha az következne, hogy nincs felső korlátja a tűzifaosztásnak, az állami szerveknél lévő készletet azonban mindössze 17 ezer köbméterre teszik.

• A rendelet szerint legkésőbb március 15-ig kell kiosztani a plusz tűzifát, de erre nyilvánvalóan azonnal lenne szükség.

Felülnézet: a szociális tűzifaprogram 2011-ben indult, de 2018 óta nem emelkedett a keretösszege, azóta is évi 5 milliárd forint jut rá.

• A pénzre az önkormányzatoknak minden évben pályázniuk kell, vagyis nem jár normatív alapon, és csak az 5 ezer főnél kisebb településekre jut belőle. Itt a kiosztás határideje február 16.
• A szakemberek szerint ugyanakkor nagyobb településeken is vannak olyan fával fűtők, akik rászorulnának a segítségre; de a riportok az elmúlt években azt is feltárták, hogy vannak olyanok, akik csak papíron rászorulók, mégis igénylik a fát, és az önkormányzatnak ilyenkor nincs mérlegelési lehetősége.

Alulnézet: mivel a tűzifa ára 2018-ról 2024-re majdnem a kétszeresére emelkedett, a keret viszont 5 milliárd forint, a célzott háztartások száma pedig 200 ezer maradt, évről évre egyre kevesebb fa jut egy háztartásra.

• A mostani szezonban némileg csökkent a tűzifa ára, és a fel nem használt állami készletek is nagyobbak lehetnek szakértői becslések szerint.

Tágabb kontextus: általános probléma, hogy az önkormányzatok milyen minőségű fát tudnak beszerezni, a vizes fa ugyanis jóval kisebb hőértékű, és még környezetvédelmi szempontból is káros.

• A témával foglalkozó civil szervezetek szerint a programot sokkal nagyobb volumenben és sokkal inkább rászorultsági alapon kellene megszervezni, hogy csökkentse az energiaszegénységet.