Akkora bajban vannak az éttermek, hogy kormánysegítségre szorulnak

Gondolkodunk azon, hogy egy éttermeket támogató csomagot javasoljunk – mondta tegnap Nagy Márton miniszter a Gazdasági Kabinet üléséről szóló videójában.

• Az elképzelés részletei még kérdésesek, ahogy a potenciális kedvezményezettek pontosabb köre is, azonban az ágazat nehézségei jól ismertek, és az egyes szektoroknak címzett támogatások sem szokatlanok a kormánytól.

Számokban: évek óta nincs érdemi növekedés a hazai vendéglátás forgalmában. A bevételek nőttek ugyan, de ez csak az áremeléseknek, az átlagos pénzromlást messze meghaladó éttermi inflációnak köszönhető, és nem a több vendégnek vagy az egy főre jutó fogyasztás növekedésnek.

• A vendéglátó egységek száma 20 százalékkal csökkent 2010 és 2024 között, a piac zsugorodásának üteme ráadásul 2020 után felgyorsult.
• Négy év alatt közel kétszeresére drágult az éttermi étkezés, írtuk meg decemberben.

Előzmények: A vendéglátás strukturális problémái jóval korábbra, a járvány előtti időszakra vezethetők vissza, amit többek között az is jól mutat, hogy már 2019-ben elszakadt az ágazatban mért infláció a pénzromlás általános mértékétől.

• A rossz munkakörülmények, a szürkefoglalkoztatás és a toborzási nehézségek már a járvány előtt is jellemzők voltak a vendéglátásban, ami a szektor fejlődését hosszú távon hátráltatta.
• A járványban a lezárások során sok munkavállaló végleg kilépett az ágazatból, és egyre nehezebbé vált olyan árazást találni, ami mellett fedezhetők a bérigények, illetve még a kereslet is fennmarad.
• Tavaly nyárra már országszerte bezárni kényszerültek neves éttermek is – ezek a lezárásokat még kibírták, de a költségnövekedést és a vendégek óvatossá válását már nem.
• Közben a munkaerő megfizethetősége is romlott, ez inkább a büféket, szórakozóhelyeket érinti, de a fiatalabb generációk változó fogyasztási szokásai sem kedveznek az ágazatnak.
• Egyszeri, kisebb összegű támogatások gyakran előfordultak a közelmúltban, például a vidéki éttermek körében a Magyar Turisztikai Ügynökség (MTÜ) 2024-ben pályázónként egymillió forint vissza nem térítendő támogatást biztosított eszközbeszerzésre és különböző fejlesztésekre. A potenciális pályázók köre fokozatosan bővült a vendéglátás további szegmenseivel.

Tágabb kontextus: az ágazatspecifikus, illetve a turizmus és vendéglátás területét célzó állami segítségnyújtás a pandémia időszakában világszerte jellemző volt. A „kurzarbeit”-nak nevezett német állami bértámogatási program például különösen fontosnak bizonyult a turisztikai szektorban, de az Egyesült Államok kormánya is külön alapot nyitott az éttermek megsegítésére a járvány alatt.

• A turizmusban adott bértámogatás eleinte a magyar kormány eszközei között is szerepelt a járvány alatt, ám a későbbi hullámok során már csak kamatmentes hitelt vehettek igénybe a szorult helyzetbe került vállalkozások.
• Az ágazatban jellemző volt a tartalékok felélése, így a járványt követő időszak gazdasági nehézségei sok szereplőt ingatag pénzügyi állapotban értek.