Csak az olcsóbb környékeken, és 2028 után várhatóak a nagy Otthon Start-lakóházak

Nemzetgazdaságilag kiemelt beruházássá minősíthetik azokat az ingatlanfejlesztéseket, amelyek legalább 250 lakást tartalmaznak, és a lakások 70 százaléka megfelel az Otthon Start szabályainak – derült ki a szerdai Kormányinfón.
- A lakáskínálat bővítése a cél, de mindez a szabályok lazább kezelését is eredményezheti, hiszen a kiemelt projektek sok szempontból eltérő elbírálás alá esnek.
Miért fontos ez? Az Otthon Starttal szemben felhozott egyik fő kritika az, hogy a felfokozott keresletet nem tudja követni a kínálat, és ez a lakások további drágulásához vezet. A nagy fővárosi ingatlanfejlesztők eddig nem is láttak benne különösebb potenciált.
- Erre válaszolna a kormány, felpörgetné a pangó lakásépítéseket, amivel megelőzné a drágulást, ráadásul új építőipari munkahelyeket és gazdasági növekedést is vár tőle.
Előzmények: 2004-ben még csak az útépítéseknél voltak könnyítések, majd 2006-ban hatályba lépett az uniós projektek gyorsabb lebonyolítását célzó, nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházásokról szóló törvény.
- A feltételek azóta fellazultak, és évek óta már lakóépületekre is alkalmazható a kategória.
Mit mondanak ők? „A 250 lakásnál nagyobb projektek nemzetgazdasági kiemelése és a gyorsított hatósági eljárás lehetősége segíti a kínálat bővítését, de a tervezési és kivitelezés időre való tekintettel ezek csak 2028 után lesznek elérhetőek” – mondja Kiss Gábor, a Metrodom csoport igazgatója, az Ingatlanfejlesztői Kerekasztal Egyesület alelnöke.
- „Akár az átadás előtt 2-3 évvel is le lehet kötni egy lakást, de ebben az esetben az Otthon Start Programban résztvevő kedvezményes 3 százalék kamatozású hitelt igénybe vevőknek hinniük kell abban, hogy a jövedelmük az átadás előtt megkötendő hitelszerződéskor is megfelelő, a program pedig még mindig elérhető lesz” – teszi hozzá.
Reakciók a Zengától
„A várható hatások kapcsán szinte minden attól függ, hogy meddig lesz elérhető az Otthon Start. Az ingatlanfejlesztőket a hosszú távon is kiszámítható környezet és szabályozások ösztönzik leginkább új projektek indítására, miután a nagyobb beruházások átfutási ideje legalább 2-3 év” – értékelte a változást a G7-tel való együttműködés keretében Futó Péter, a Zenga elemzési vezetője.
- A 250 lakásos alsó határnak a vidéki projektek nagy része nem felel meg, ott kevés ilyen nagy társasház épül. Budapesten többnyire a belváros és a kertvárosi peremkerületek közti átmeneti zónában látunk ennél nagyobb fejlesztéseket, például a VIII., IX., XI., XIII. kerületben Futó elemzése szerint.
- Az, hogy a lakások 70 százalékának meg kell felelnie a program feltételeinek, azaz a vételár nem lehet 100 millió forint felett, és a négyzetméterár sem haladhatja meg a 1,5 millió forintot, azt jelenti, hogy leginkább a pesti oldal olcsóbb kerületeiben induló projektek és néhány vidéken induló nagyberuházás jöhet szóba.
- A legnagyobb fejlesztők azonban jellemzően Budapest fent említett kerületeiben aktívak, ahol a négyzetméterárak magasabbak a program által maximálisan előírtnál. Így elsősorban azok a nagyobb fejlesztők tudnak majd élni a lehetőséggel, amelyek Budapest legolcsóbb kerületeiben és a nagyobb vidéki városokban fejlesztenek. (X)