Magyarországon drágulnak legjobban a telefonszámlák, miután az állam elkezdte uralni a piacot

A Karakter életre kel – találkozzunk a Trafóban! November 7-én irodalommal, filmmel, kortárs tánccal és koncerttel ünnepeljük a Karakter első születésnapját.

Velünk lesz Szeri Viktor, a Decolonize Your Mind Society, Leiner Laura, Székely Kriszta, Saiid, Grafitember, Simor Dániel, Sarkadi Zsolt, Cuhorka Emese és sokan mások.
Program és jegyek

Összességében ebben is sikerült elérni az uniós vezető pozíciót.

Márciustól 15,4 százalékkal emeli előfizetői díjait a Vodafone – jelentette be kedden a magyar állam és a kormányközeli 4iG tulajdonában lévő cég. A távközlési díjak Magyarországon nőnek a legmagasabb mértékben az elmúlt évben, ezt már az Magyar Nemzeti Bank is kifogásolta nemrég.

  • A távközlési cégek visszatekintő árazást alkalmazhatnak, vagyis az előző év inflációját beépíthetik az áraikba. Így a társaság már januártól, sőt akár 22 százalékkal is emelhetett volna.
Számokban

: a Vodafone az év elején 9,4 százalékkel emelte díjait, a Magyar Telekom és a Yettel tavasszal 14,5 százalékkal. A korábban olcsóságáról híres Digi a Hvg360 cikke szerint esetekben 70-100 százalékos áremelést hajtott végre.

Miért fontos ez? Az áremelkedések legfőbb oka a jegybank júniusi elemzése szerint a verseny hiánya. A korábban önálló nagy cégek közül a Digi, az Invitech, a UPC és a Vodafone is egybeolvadt az új állami/kormányközeli tulajdonlás alatt, és a Yettelben is 25 százalékos részesedése lett az államnak.

  • A jegybank szerint a fent idézett áremelési technikával olyan elemek is beépülhetnek, amelyek az ágazatot kevésbé érintik, így pedig a távközlési áremelés valójában az inflációt gerjeszti, miközben a vállalati profitot növeli.
  • A kormány 2010-es hatalomra kerülése óta próbált nagyobb befolyást szerezni a távközlési piacon, ahogy a múlt héten a Direkt36 is bemutatta. A lap egyik forrása szerint az a logika vezérli Orbánt és környezetét, hogy a távközlési piacon való terjeszkedés lehetőséget ad nekik is a nagy tömegű információgyűjtésre.
Alulnézet

: a Momentum elnökségi tagja, Ilyés Márton a versenyhivatal beavatkozását kérte, mert számítása szerint a UPC-Digi fúzió, illetve 4iG felvásárlás után 117 magyar településen jött létre távközlési monopólium. A lakosok olyan nagy városokban sem tudnak már szolgáltatót választani, mint Dunaújváros vagy Veszprém.

Tágabb kontextus: egy Európai Bizottság számára készített 2021-es – vagyis még az állami térnyerés előtti – jelentés szerint Magyarországon a vezetékes szélessávú szolgáltatások ára alacsonyabb volt az uniós átlagnál. Az egybegyúrt vezetékes és mobil csomagok, és a mobil szélessávú szolgáltatások azonban drágábbak voltak az átlagnál.

  • Emellett a magyar piacot általánosságban jellemezte, hogy uniós összevetésben olcsó szolgáltatást inkább csak a belépő szinteken nyújtottak a cégek, a nagyobb sávszélességeknél és használatnál ezek drágák voltak.
  • Az uniós országokban az elmúlt egy évben Magyarországon (és Lengyelországban) nőttek leginkább a kommunikációs költségek. Míg nálunk minden alaposan drágul, egy tucat uniós országban inkább árcsökkenések voltak jellemzőek.
Kövess minket Facebookon is!