A magyar Alza is elkezdte árulni a rezsicsökkentő terméket, amit megvenni ugyan lehet, de használni nem
Velünk lesz Szeri Viktor, a Decolonize Your Mind Society, Leiner Laura, Székely Kriszta, Saiid, Grafitember, Simor Dániel, Sarkadi Zsolt, Cuhorka Emese és sokan mások.
Egyre égetőbb lenne jogilag és műszakilag is tisztázni, hogy mit tehet a vásárló az erkélynapelemes rendszerekkel, miután most már a második legnagyobb magyar e-kereskedő is elkezdte forgalmazni.
Egy évvel ezelőtt hívtuk fel a figyelmet arra a furcsa helyzetre, hogy van egy termék, ami akkoriban már megjelent a kisebb magyar netes boltokban, tehát meg lehet ugyan venni, de a használata nem megengedett. Az erkélynapelemről van szó, amely egy kis teljesítményű napelemes rendszer, amit közvetlenül a lakásban lévő konnektorhoz lehet csatlakoztatni, és képes lehet arra, hogy kis mértékben csökkentse a villanyszámlát.
Ezek a rendszerek 600 vagy 800 watt teljesítményig az unióban mindenhol használhatók, kivéve Magyarországon. A magyar áramszolgáltatók általános szerződési feltételei (ászf) ugyanis nem engedik meg, hogy a fogyasztó áramot tápláljon be a konnektoron keresztül a lakás vezetékeibe.
Ahogy arról nemrég írtunk, Németországban már az Aldi (Nord) és a Lidl is elkezdte ezeket forgalmazni, utóbbi azonban a magyar szabályozás miatt itthon nem vette fel a kínálatába. A cseh gyökerű Alza azonban most nem volt ilyen szívbajos, és egy ideje már a magyar vevőknek is eladásra kínálja az erkélynapelemes rendszerek fő kellékét, az úgynevezett mikroinvertert. Márpedig az Alza jelenleg a második legnagyobb magyarországi netes kereskedő.
Ha nem ugrik be egyből, hogy mi ez a készülék, akkor elég egy pillantást vetni a gyártó oldaláról kimásolt minivideóra (az iverter a falra szerelt berendezés):
[video width=„1920” height=„1080” mp4=„https://g7.hu/uploads/2023/08/c86a8d8936024ea8908ff5cb59a1e90e.mp4”][/video]
A mikroinverterhez villanyszerelő képzettség nélkül csatlakoztatni lehet az erkélyre kitett napelemtáblákat. A szerkezet a napközben termelődő áramot átalakítja és szükség szerint elosztja. Ha épp van a lakásban áramfogyasztás, akkor oda segít be, de ha erre nincs szükség, akkor a termelődő áramot elraktározza egy kisebb akkumulátorban.
Mindez azonban Magyarországon az áramszolgáltató ászf-ének megsértése, ami végső soron azzal is járhat, hogy a használót az áramszolgáltató teljes egészében lekapcsolhatja a közműhálózatról.
Ahogy azt korábban bemutattuk, a termék használatának jogi megítélése elég bonyolult, és az elmúlt egy évben egyetlen érintett hatóság vagy szolgáltató sem adott ki állásfoglalást róla, tehát a probléma nem oldódott meg, a helyzet nem változott:
- Egyrészt tisztességtelen üzleti magatartás olyan terméket eladásra kínálni, amelyet nem lehet használni, a terméket kínáló boltokat így a hatóságok ezért akár elő is vehetik.
- Másrészt viszont alapesetben a közműcéggel szerződéses viszonyban álló fogyasztó (és nem a bolt) az, akitől elvárható, hogy alaposan átolvassa az ászf-et, és tudatában legyen, hogy megszegi azt.
- Harmadrészt azonban, ha az ászf-ben úgy szerepeltetnek egy ilyen megkötést, hogy az biztonsági és technológiai okokkal alaposan nem támasztható alá, akkor a szolgáltató jár el tisztességtelenül.
A fentiek alapján jelenleg nem egyértelmű, hogy mi történik, ha a fogyasztót az áramszolgáltató szankcionálja, hiszen nem tudni, hogy ki követett el hibát.
Cikkünk megjelenéséig az Energiaügyi Minisztérium nem válaszolt arra a kérdésünkre, hogy van-e már állásfoglalása a termék használatáról, és ha nincs, akkor az mikorra várható.
