Hiába ostorozta őket Hernádi Zsolt is, nem a németek használtak több szenet télen, hanem mi
Velünk lesz Szeri Viktor, a Decolonize Your Mind Society, Leiner Laura, Székely Kriszta, Saiid, Grafitember, Simor Dániel, Sarkadi Zsolt, Cuhorka Emese és sokan mások.
Főleg Németországban állítottak tavaly készenlétbe végső leállítás előtt álló szénerőműveket az energiaválság áthidalására, de ez nem fenyegeti a szénenergia kivezetésére vonatkozó hosszabb távú célokat.
A földgázellátással kapcsolatos aggályok, a rendkívüli aszály és az atomenergia-termelésben tapasztalt kimaradások arra utaltak 2022-ben, hogy Európa a szénerőműveire támaszkodni kényszerül az elmúlt tél során, ez azonban végül nem következett be az Ember nevű agytröszt elemzése szerint. A 18 szénenergiát használó uniós tagállam közül 15-ben csökkent a szénerőművek teljesítménye 2021 és 2022 téli időszakai között, továbbá a szénből előállított villamosenergia mennyisége harminc terawattórás, arányaiban kifejezve 11 százalékos mérséklődését mérte az unióban a legutóbbi és az egy évvel korábbi teleket összehasonlítva a londoni székhelyű szervezet.
A három kivétel Olaszország, Finnország és Magyarország, ahol a szénerőművek rendre 26, 12, illetve 3 százalékkal több áramot termeltek. Velük szemben Lengyelország és Németország – amelyekhez együttesen az unió területén működő szénerőművek kibocsátásának fele kötődött 2021-ben – csökkentette a leginkább a szénalapú áramtermelést, és Portugáliát is érdemes megemlíteni, ahol a vizsgált időszakban bezárták az utolsó szénerőművet is.
Németország esete azért is figyelemre méltó, mert itt állították a legtöbb bezárás alatt álló, de még működőképes szénerőművet tartalékba: az unió területén 14 gigawattnyi kapacitás várt bevetésre szükség esetén, amiből 10 gigawatt köthető a német erőművekhez. Az Ember statisztikái szerint végül ezek a létesítmények átlagosan 27 százalékos kihasználtsággal üzemeltek, és az általuk előállított 13 terawattórányi elektromos áram a teljes téli szénerőművi kibocsátás hat százalékát tette ki. Vélhetően tehát a tartalék erőművek valóban csak akkor termeltek, amikor az indokolt volt, és a tavalyi készenlétbe állításuk hosszabb távon a szénerőművek bezárására vonatkozó terveket sem veszélyezteti.
Az elemzés szerint tehát az uniós tagállamok továbbra is eltökéltek a szénhasználat elhagyása mellett, amit Németország például 2030-ra tervez. A németeket ugyanakkor máig éri kritika a szénerőműveket illető tavalyi döntései miatt, Hernádi Zsolt, a Mol vezérigazgatója a napokban rótta fel a német kormánynak a szén használatát és olyan távoli helyekről történő importját, mint Ausztrália.
