Az otthonról dolgozók kétszer akkora eséllyel szaladnak bele hatnapos munkahétbe
Velünk lesz Szeri Viktor, a Decolonize Your Mind Society, Leiner Laura, Székely Kriszta, Saiid, Grafitember, Simor Dániel, Sarkadi Zsolt, Cuhorka Emese és sokan mások.
Szlovákiában például már törvényt is hoztak annak érdekében, hogy ne lehessen negatív következménye, ha valaki nem elérhető online a munkaidején kívül.
A távmunkában dolgozók kétszer akkora eséllyel dolgoznak heti 48 óránál (ami már hat munkanapnak felel meg) többet, mint akik bejárnak a munkahelyükre – többek között ez derült ki a Eurofound, egy EU-s kutatóalapítvány nemrég közzétett tanulmányából.
2020 tavaszától kezdve az Európai Unió összes tagállamában ugrásszerűen nőtt a teljesen vagy részben távmunkában dolgozók aránya. A tanulmány szerint 2020 júliusában Magyarországon a munkavállalók több mint harmada dolgozott a munkahelyén kívülről. Habár ez az arány a negyedik legalacsonyabb volt az EU tagállamai között, itthon és más tagállamokban is jelentős és maradandó hatásai voltak a munkaszervezés kényszerű átvariálásának.
Egyes cégeknél szinte minimálisra csökkentették az irodai munkanapok számát, de leginkább az irodai és otthoni napokat kombináló hibrid megoldások terjedtek el.
A „kikapcsoláshoz való jogra” (right to disconnect) fókuszáló tanulmány aktualitása a járvány mellett az is, hogy idén januárban az Európai Parlament határozatban szólította fel az Európai Bizottságot, hogy rendeletben biztosítsa az uniós munkavállalók szabadidőhöz való jogát. Ennek a lényege az lenne, hogy a munkavállalóknak ne kelljen negatív következményektől tartaniuk, ha a digitális eszközeiken nem elérhetőek a munkaadó számára munkaidőn kívül, vagy ha például nem válaszolnak munkaügyi e-mailekre a szabadidejükben. Az EU-ban tagállami szinten egyelőre kevés országban van példa ilyen szabályozásra, de a régiónkban Szlovákiában például éppen idén lépett életbe egy ilyen törvény.
A tanulmány emlékeztet rá, hogy a home office-ban dolgozókat nagyobb mértékben érintő túlórázás hosszabb távon egészségügyi problémákhoz és mentális betegségek kialakulásához, kiégéshez vezethet. A Eurofound felmérése szerint a 2020 júliusában megkérdezett munkavállalók közül a heti 41 és 60 óra között és otthonról dolgozók ötöde számolt be arról, hogy elszigeteltnek érzi magát, 39 százalékuk pedig arról, hogy „érzelmileg kimerült” a folyamatos munkától. A munkahelyről dolgozók körében az első kategóriába csak a válaszadók 14, a másodikba a 34 százaléka sorolta magát.
A „kikapcsoláshoz való jogot” biztosító szabályozást bevezető országokban a jelentés szerint a legtöbb esetben a törvényhozás a szociális partnerek kollektív megegyezéseire volt hatással. A szakszervezetek és a munkaadói szervezetek céges vagy iparági szinten hozták meg az ezzel kapcsolatos részletszabályokat. A jelentés azt is megjegyzi, hogy ezekben a szabályozásokban többnyire az irányelv „puha” átültetését választották. Ez azt jelenti, hogy a vezetők és a beosztottak felelőssége odafigyelni rá, hogy a távmunka ne vezessen túlórázáshoz, ennek a fontosságát pedig a cég képzésekkel, emlékeztetőkkel tartja napirenden. A „kemény” alkalmazás ehhez képest a munkaidőn kívüli kommunikáció teljes tiltását jelenti.
