A húsmentes burger is ugyanúgy lehet hulladék műkaja, mint a húsos társai
Velünk lesz Szeri Viktor, a Decolonize Your Mind Society, Leiner Laura, Székely Kriszta, Saiid, Grafitember, Simor Dániel, Sarkadi Zsolt, Cuhorka Emese és sokan mások.
Attól, hogy növényi eredetű egy étel, nem feltétlenül lép ki a junk food kategóriából.
A húshelyettesítő növényi eredetű élelmiszer-alapanyagok divatjának gyors terjedése közepette nem árt felhívni a figyelmet arra az egyébként teljesen logikus összefüggésre, hogy önmagában a növényi eredet nem garantálja, hogy az étel nem tartozik az angol rövidítéssel csak junk foodnak nevezett kategóriába.
A junk food rövid és frappáns magyar fordítása szinte lehetetlen, többnyire azt az ételt értjük rajta, amelynek nagy a kalóriatartalma, tápanyagokban mégis szegény, gyakran sok benne az adalékanyag, és túl gyakori fogyasztása hosszú távon nemcsak egészségtelen, de adott esetben még függőségbe is kerülhet tőle az ember.
A növényi alapú húshelyettesítőket használó ételeket hajlamosak vagyunk azonosítani az egészséges és modern, haladó jelzőkkel, és bár ez az esetek jelentős részében igaz, az összefüggés egyáltalán nem automatikus. Ahogy egyre bővül a húsmentes, de húst imitáló ételek választéka, ennek rögzítése egyre fontosabbá válik.
Richard Hoffman, a Hertfordshire Egyetem táplálkozástudományi biokémikusa a The Conversationben arról közölt összefoglalót, hogy az új húsmentes termékek olyan frissek még a piacon, hogy hatásaikról nincs elég historikus adat, de az összetevőkből és a készítés módjából lehet arra következtetni, hogy egy-egy étel mennyire tekinthető junk foodnak.
Hoffman például azt írja, hogy a húshelyettesítők egyik leggyakoribb alapanyaga a szójafehérje-koncentrátum, és vannak olyan tanulmányok, amelyek szerint ennek nitrittartalma hasonló a szalonnáéhoz (bacon). A túl sok nitrtit fogyasztása pedig sok krónikus betegség kialakulásának egyik lehetséges tényezője, tehát ebből a szempontból nincs előrelépés, ha valaki nem figyel oda arra, hogy mit fogyaszt.
Gyakori összetevő az úgynevezett heme vasat tartalmazó adalékanyag, márpedig az a tapasztalat, hogy a húsokban a nitrit nagy mennyiségének kedvezőtlen hatásait ezek még fel is erősítik. Hoffman azt mondja, nem tudjuk egyelőre, hogy ez így van-e a növényi alapú húshelyettesítőkben is, de a két anyag együttes jelenléte óvatosságra kellene, hogy intsen. Hasonló a helyzet a metilcellulóz nevű anyaggal, amelyet előszeretettel használnak a vegán termékekben azért, hogy az étel textúrája hasonlítson a húséhoz, ám ennek túlzott fogyasztása sem ajánlott.
A szakirodalomban nincs bizonyíték arra, hogy a magas feldolgozottságú húshelyettesítők összeköthetők lennének bármilyen betegség kialakulásának kockázatával, de ennek egyik oka az, hogy még nem telt elég idő, hogy ezeket alaposan vizsgálni lehessen.
A szakember nem mondja, hogy a húshelyettesítők károsak lennének, de mindenképpen azt tanácsolja, hogy ha a környezetvédelmi és állatjóléti megfontolások mellett valakinek az is fontos, hogy az egészségesebb étkezés felé lépjen, akkor a húsmentes termékeknél ugyanolyan gondossággal nézze meg az összetevők listáját, és tájékozódjon azok hatásairól.
