Egyre gyengébb hatása van a kijárási korlátozásoknak
Velünk lesz Szeri Viktor, a Decolonize Your Mind Society, Leiner Laura, Székely Kriszta, Saiid, Grafitember, Simor Dániel, Sarkadi Zsolt, Cuhorka Emese és sokan mások.
Több hónapnyi bezártság után már sokkal kevésbé hatásosak az újabb korlátozó intézkedések.
Belefáradnak az emberek a kijárási korlátozásokba, ami jól látszik a szigorú lezárások ellenére romló járványstatisztikákon szerte a világban. Patricio Goldstein, Eduardo Levy Yeyati és Luca Sartorio 152 ország adatait figyelembe véve vizsgálták meg a korlátozó intézkedések hatékonyságát, ami az eredményeik szerint 2020 végére jócskán lecsökkent a fertőzések első hulláma során tapasztalt szinthez képest. Ez az eredmény azért különösen aggasztó, mert a védőoltások széles körben történő alkalmazásáig a járvány elfojtására bevethető egyetlen érdemi eszköz továbbra is az emberek közötti kontaktusszám csökkentése.
Az intézkedések*
Ezek keménységét a Stringency Index alapján mérték a kutatók.
eredménye átlagosan két hónappal a bevezetésük után csúcsosodik ki a halálozási adatokat tekintve, míg a reprodukciós rátát nézve húsz nap után a legszembetűnőbbek a következményeik, amit több elemzés is megerősített. Nem mindegy azonban, hogy az újabb szigorítások milyen hosszú bezártság után lépnek életbe: a fentebb említett kutatók megállapítása szerint
a több hónapnyi korlátozás után bevezetett további szabályok már sokkal kevésbé fogják vissza a járványt az első intézkedésekhez képest.
Az elemzők a fentebbi megállapításra a legalább négy hónapnyi bezártságot követően bevezetett intézkedések külön kiértékelése után jutottak, amelyek elsősorban a halálozások visszaszorításában bizonyultak sokkal kevésbé hatásosnak.
A korlátozások gyengülő hatása a mobilitási adatokban is megmutatkozik. Az első intézkedésekhez képest a legalább 120 nappal később érvénybe lépett további szigorítások után már alig csökkent a munkába járók száma. Ennek gazdasági és szociális okai is vannak, amelyek következtében a lakosság tehát egyre inkább figyelmen kívül hagyja az óvintézkedéseket. Az emberek fásultsága, fáradtsága ráadásul nem csak abban nyilvánul meg, hogy a szigorodó szabályok ellenére alig változik a munkába járók száma – az elemzés szerint a mobilitás egységnyi csökkenésével sokkal kevésbé csillapodik a járvány, ha erre a változásra négy hónapnyi bezártság után kerül sor, mintha a korlátozások kezdetén történt volna.
Goldstein, Yeyati és Sartorio következtetései szerint tehát kemény, de rövid lezárásokkal érdemes felvenni a harcot a fertőzések ellen. Ez különösen a fejlődő országok számára fontos tanulság, ahol egyrészt a tömeges vakcináció még jó darabig várat magára, másrészt pedig a gazdasági szempontok sokkal nagyobb súllyal esnek latba az óvintézkedések meghozásakor. De Magyarországról nézve is érdekesek az elemzés eredményei, ahol március elején fokozták a lassan fél éve tartó kemény korlátozásokat.
