Nemhogy nőtt, de még csökkent is a fizetésképtelen cégek száma Nyugat-Európában
Velünk lesz Szeri Viktor, a Decolonize Your Mind Society, Leiner Laura, Székely Kriszta, Saiid, Grafitember, Simor Dániel, Sarkadi Zsolt, Cuhorka Emese és sokan mások.
Úgy tűnik, hogy nagy európai gazdaságokban és Amerikában is sokkal jobban sikerült elkerülni a csődöket, mint 2008 után.
A brüsszeli Bruegel Intézet kutatói szerint a 2008-as nagy világgazdasági válsággal szemben a koronavírus miatti mély recesszióban sokkal jobb eredményt hoztak a cégeket segítő központi intézkedések. Az adatok azt mutatják, hogy a nagy európai gazdaságokban (Egyesült Királyság, Franciaország, Spanyolország, Németország), illetve az Egyesült Államokban a fizetésképtelenséget jelentő cégek számát sikerült kordában tartani.
Sőt, a védelem ezekben az országokban olyan erősnek bizonyult, hogy az adatok a legtöbb esetben még csökkenést is mutatnak.
Az elemzés szerint nagyon sokat segített, hogy az átmeneti gazdasági mentőintézkedések (hitelmoratóriumok, kedvezményes hitelek, álláshely-megtartó ösztönzők, likviditást segítő támogatások) mellett a fizetésképtelenség és csőd szabályait is megváltoztatták. Az amerikai esetek például kimondottan arra utalnak, hogy bár a fizetésképtelenséget jelentő cégek száma nem változott érdemben,
az intézkedések hatására nagyobb lett a bajból kilábaló vállalatok aránya, és sokkal kisebb a ténylegesen megszűnő társaságok száma.
A szerzők szerint érdemes volt meglépni ezeket, mert a bajba jutott vállalatok többsége olyan szektorból jön, ahol normál körülmények között nem nagy a kockázatvállalási hajlam, ezért nagyon sérülékenyek a cégek, de a járvány elmúltával viszonylag könnyen talpra fognak állni – vagyis számukra a túlélés záloga volt az állami beavatkozás.
Minden egyes cégbezárás növeli a munkanélküliséget, ami kevesebb adóbevételhez és nagyobb szociális kiadáshoz vezet, a lakossági fogyasztást pedig csökkenti.
Az életképes cégek megmentéséhez szükséges intézkedések ugyanakkor lehetőséget adnak arra is, hogy az egyébként életképtelen gazdasági szereplők a víz felszínén maradjanak. Az ilyen zombi cégek aránya már a válság előtt is nőtt, a járvány azonban felerősítette a folyamatot. Ennek következtében a támogatások és segítő intézkedések érvényesülése nem hatékony, hiszen olyan cégek szívják el a források egy részét, amelyeknek nem érdemes ezeket odaadni.
A felmérések szerint azonban a fizetésképtelenség veszélye sokkal nagyobb az életképes és termelékeny cégeknél, mint a zombisodásra hajlóknál, és ha a kormányzati segítséget túl korán vonják vissza, akkor pont a legjobb társaságok fognak a leghamarabb a csőd közelébe jutni.
