Velünk lesz Szeri Viktor, a Decolonize Your Mind Society, Leiner Laura, Székely Kriszta, Saiid, Grafitember, Simor Dániel, Sarkadi Zsolt, Cuhorka Emese és sokan mások.
Az év első felében befolyt 110 milliárd forintból 67 milliárdot fizetett ki a kormány álláskeresési járulék formájában.
Magyarországon a világon a legszűkmarkúbb a munkanélküli ellátások rendszere. Ez olyannyira igaz, hogy még a példátlan gazdasági visszaesést hozó koronavírus járvány miatt megugró munkanélküliség idején is kevesebbet költ munkanélküli ellátásra a kormányzat, mint amennyit ezek fedezetére beszed.
A munkanélküli segély rendszere tulajdonképpen egy biztosítás: azért fizeti minden hónapban a munkavállaló, hogy baj esetén segítségére legyen. Az alacsony – a legtöbb országban a havonta a bruttó bér 1-5 százalékát kitevő – összegéért az állásukat elvesztő munkavállalók bérük jellemzően 70-80 százalékát kapják legalább fél évig.
Magyarországon – ahogy korábbi cikkünkben bemutattuk – nagyjából semmi sincs így: a Fidesz 2010-ben elképesztően rövid, három hónapos időszakra korlátozta az álláskeresési járadékot, és a mértéke is csupán a korábbi bruttó bér 60 százaléka, de maximum a minimálbér összege (ez utóbbi jelenleg 161 ezer forint). Ha a 3 hónap letelt, akkor az egészen extrém alacsony összegű, 22 800 forintos szociális támogatást lehet csak kérni. Ennek összege 2009 óta változatlan.
Magyarországon a bruttó bér 1,5 százalékát kell befizetni járulékként a munkanélkülii ellátásért cserébe, 2019-ben ebből számításunk szerint 320 milliárd forint bevétele volt a kormánynak. Munkanélküli ellátásra azonban a negyedét sem költötték el.
2019-ben az állam összesen 75 milliárd forintot költött munkanélküli ellátásokra, az idei évre a költségvetés elfogadásakor 83 milliárddal számoltak. Ezt az idén tavasszal, már a koronavírus alatt készülő 2021-es költségvetés készítésekor sem emelték meg túlságosan: 85 milliárd forint kiadást várnak 2020-ra, 110-et a jövő évben.
A Nemzeti Foglalkoztatási Szervezet (NFSZ) adataiból az is kitűnik, hogy
a munkanélküliek fele semmilyen támogatást nem kap.
Ez nem csak szociális szempontból nézve fölöslegesen büntető, de a gazdaságot is visszahúzza. Közel 200 ezer ember semmilyen bevétellel nem rendelkezik, ezért költeni sem tud, ami miatt a szükségesnek alacsonyabb a fogyasztás.
Ahogy a fenti ábrán látható, még júniusban is nőtt a munkanélküliek száma, viszont az álláskeresési járulékot már 6 ezerrel kevesebben kaptak. Valódi ellátásban mindössze a munkanélküliek harmada részesül, minden ötödik állását elvesztő a 23 ezer forintos, a megélhetési költségek töredékét sem fedező szociális ellátást kaphatja csak.
Nehezen érthető, hogy a kormány miért nem ad több támogatást. A munkavállalók a maguk részéről megfizetnék ezt az államnak. Kiszámoltuk, hogy 2020 első félévében a járadékbevételek alapján mekkora bevétele és kiadása volt az államnak a munkanélküli ellátásoknál. Mivel az NFSZ nem közli a kiadásait, a kapcsolatként megadott Innovációs- és Technológiai Minisztérium sajtókérdéseinkre nem válaszol, ezért a nyilvánosan elérhető adatokból dolgoztunk.
A szociális járadék összege a jogosultak száma alapján könnyen kiszámolható. Nehezebb az álláskeresési járadékra kifizetett összegek kiszámítása. Ahogy az alábbi grafikonon látható, a 2019-es adatokból és a törvényileg elérhető maximális járadékkal is kiszámoltuk, hogy mennyi lehetett a kifizetett összeg. Mivel a bérek emelkedtek tavaly óta, és a minimálbér is 8 százalékkal lett magasabb 2020-ban, ezért ennek hatását kissé felülbecsülve 10 százalékos növekedést is figyelembe vettünk.
Jól látható, hogy amennyiben mindenki a maximális összegű álláskeresési járadékot kapta volna, még akkor is 5 milliárd forintja maradt volna a kormánynak a befizetésekből. A leginkább reális, a tavalyi átlagos kifizetéseknél 10 százalékkal magasabb kiadásokat figyelembe véve
a munkanélküli ellátásokra befizetett 110 milliárdból csupán 68 milliárdot költhetett a kormány az álláskeresőkre.
A kormány 2020. július 1-től megszüntette a munkanélküli járadékot, pontosabban összevonták az eddig a céljuk szerint megnevezett járulékokat. Így a társadalombiztosítási járulék tartalmaz számos*
természetbeni egészségbiztosítási járulék (4 százalék), a pénzbeli egészségbiztosítási járulék (3 százalék), a munkaerőpiaci járulék (1,5 százalék) és a nyugdíjjárulék (10 százalék)
korábbi tételt. Az összege azonban alapvetően nem változik, ugyanúgy 18,5 százalék lesz.
Sőt, bizonyos esetekben ez még járulékemelést is jelent: megbízott jogviszonyban például eddig nem kellett munkaerőpiaci járulékot fizetni. Sőt, a jubileumi jutalmak, szabadságmegváltás és végkielégítés után sem a 6 százalékos egészségbiztosítási járulékot, sem a 1,5 százalékos munkaerőpiaci járulékot nem kellett megfizetni, most az egyszerűsítés után viszont már igen. Tehát még több pénzt tesz zsebre a kormány a munkanélküli ellátásra, amiből ugyanúgy alig költ valamit a munkanélküliekre.
