A Facebook már olyan fontos, hogy bármi áron meg kellene menteni
Velünk lesz Szeri Viktor, a Decolonize Your Mind Society, Leiner Laura, Székely Kriszta, Saiid, Grafitember, Simor Dániel, Sarkadi Zsolt, Cuhorka Emese és sokan mások.
Kutatók szerint akár állami pénzen is meg kellene menteni a Facebookot, ha veszélybe kerülne a finanszírozása.
A Facebook a 2,6 milliárd felhasználójával a világ jelentős részén gyakorlatilag az első számú kommunikációs felületté vált, a kapcsolattartás, a kereskedelem vagy akár a politikai szerveződés sok helyen szinte ellehetetlenülne, ha az amerikai cég megszüntetné a szolgáltatását. Bár nehéz elképzelni, hogy ez megtörténne, lehetetlennek mégsem mondható, hiszen végső soron üzleti alapokon működő magánvállalatról van szó. Ebben a szélsőséges esetben azonban a Facebook összes adatkezelési botránya és vitatott gyakorlata ellenére
a kormányok valószínűleg a közösségi portál megmentésére sietnének
az Oxfordi Egyetem kutatói, Carl Öhman és Nikita Aggarwal tanulmánya szerint.
A Facebook esetleges megszűnése a legrosszabbul a fejlődő országokban élőket érintené, akiket nemcsak az ismerőseikkel való kapcsolattartásban segít a portál, hanem a független és kritikus információk elérésében is. Csőd esetén ráadásul súlyos adatkezelési problémák merülnének fel: az ezt követő eljárás során akár a felhasználókról tárolt információk átadása is szóba jöhet más szervezetek számára, de már az is tömegeknek okozhat hatalmas kellemetlenséget, ha a profiljuk egyszerűen megsemmisülne. Sőt, hosszabb távon egyelőre nehezen felbecsülhető, de valószínűleg egyedülálló értékű adatvagyon halmozódik a Facebook szerverein, ami segítheti a mai kor történéseinek dokumentálását és későbbi megértését.
A 2008-as válság egyik nagy tanulsága volt, hogy még az olyan megingathatatlannak tűnő nagyvállalatok is akár pillanatok alatt tönkremehetnek, mint a Lehman Brothers. A legfontosabb pénzügyi vállalatok helyzetét azóta még inkább kitüntetett figyelemmel kísérik a kormányok, hogy szükség esetén kisegíthessék őket, ami a szerzők szerint a Facebook és a hozzá hasonló jelentőségi technológiai cégek eseteiben is szükséges. Aggarwal a Guardiannek nyilatkozva hozzátette, hogy az állami biztosítékokért cserébe a Facebooknak az adatkezelés, a hirdetések, a szólásszabadság és a gyűlöletbeszéd területén szigorúbb előírásoknak kellene megfelelnie.
Továbbá a Facebooknál tárolt adatok digitális örökséggé nyilvánítását is javasolják a kutatók. Ez az ötlet nem teljesen eredeti – a Twitter már 2010-ben a kongresszusi könyvtár rendelkezésére próbálta bocsátani a felhasználók bejegyzéseit –, és nem is könnyen megvalósítható a sokszor privát, zárt körben megosztott, személyes tartalmak miatt. Mindenesetre Öhman és Aggarwal szerint az adatvagyon fennmaradását akár az UNESCO világörökségi helyszínek védelmét célzó tevékenységéhez hasonló módon szavatolhatják majd a cégtől független szervezetek.
