Többet spórolunk, ha az ismerőseink pesszimisták
A fogyasztói pesszimizmus is ragályosan terjed a társas kapcsolatokon keresztül, nem csak a vírus.
A társas kapcsolatok mára ugyanis kulcsfontosságú információforrást jelentenek a fogyasztói döntések meghozatalakor, különösen az amerikai háztartásokban. Így ha valaki az ismerősi körében a költekezés mérséklését tapasztalja, valószínűleg maga is a spórolás mellett dönt, még akkor is, ha a közvetlen környezetében a járványhelyzet kevésbé súlyos. És persze az általánosabb gazdasági kérdésekkel kapcsolatos pesszimizmus is könnyen terjed, ami végső soron szintén a fogyasztás mérséklését eredményezi.
A járványügyi adatokat, a kártyatranzakciókat és a Facebook kapcsolódási indexét (Social Connectedness Index) elemezve kiderül, hogy a vírus helyi gazdasági következményeit jelentősen erősíti, ha egy megye lakossága élénkebb kapcsolatot ápol más, fertőzöttebb területeken élő emberekkel.
Ez a hatás különösen a ruházkodással és kozmetikumokkal, a személyes érintkezést igénylő szolgáltatásokkal és az utazással kapcsolatos kiadások eseteiben jelentős, ezeken a területeken az átlagosnál mélyebb visszaesést eredményez. A kapcsolatok pedig különösen azon amerikai megyékben hatnak a fogyasztásra, ahol kisebbek keresetek és a népesség, illetve ahol nagyobb a 35 év alatti lakosság, a számítógépes és a távmunkát végzők aránya.
A kutatók megállapítása szerint a vírus közvetlen hatásainál nagyobb lehet az emberi kapcsolatokon keresztül terjedő pesszimizmus jelentősége a fogyasztási adatok alakulását nézve. Ez a vélekedés persze különösebben nem meglepő, régóta ismert tény, hogy a fogyasztói magatartást alapvetően befolyásolják az ismerősöknél hallott vagy látott példák, tapasztalatok.
