Az elmúlt napokban Magyar Péter miniszterelnök és Kapitány István gazdasági és energetikai miniszter is többször kérte, hogy aki teheti, mérsékelje az áramfogyasztását délután 5 és este 10 óra között, annak érdekében, hogy stabil maradjon a hazai áramellátás. Magyar vasárnap Facebook-posztban kért „minden vállalatot és minden honfitársunkat, hogy 17:00 és 21:00 óra között fogja vissza vagy ütemezze át az áramfogyasztását”. Kapitány István gazdasági és energetikai miniszter pedig korábban arra kérte a lakosságot, hogy az esti csúcsidőszakban, 18 és 21 óra között mérsékelje a villamosenergia-fogyasztását. Azt javasolta, hogy ebben az időszakban „mérsékeljük a klímaberendezések használatát”, a lakások hűtését pedig inkább éjszakára vagy a hajnali órákra időzítsük.
A Duna rekordalacsony vízállása miatt csökkentett kapacitással működik a Paksi Atomerőmű, viszont délután, amikor az emberek hazaérnek a munkából és használni kezdik a tévét, sütőt, mikrót és egyéb elektromos eszközöket, a napelemek pont akkor termelnek kevesebb áramot. Mivel a hazai villamosenergia-rendszeren belül a termelésnek és a fogyasztásnak mindig egyensúlyban kell lennie, a kormány azért kéri az embereket az áramfogyasztás elhalasztására, hogy a kereslet véletlenül se haladja meg a kínálatot. Ennek ugyanis szélsőséges esetben áramkimaradás lehet a következménye (amit a rendszerirányító Mavir a gyakorlatban meg tudna előzni a kereslet mesterséges csökkentésével, egyes fogyasztók lekapcsolásával).
Ha a munka utáni időszakban egy átlagos háztartásban működik a hűtőszekrény, a televízió, a router, a világítás és néhány laptop, akkor az együttes pillanatnyi villamosenergia-igény jellemzően csak néhány száz watt. Ha viszont a sütő, a mikró és a klíma is megy, az önmagában több kilowattal növeli meg a fogyasztást, és ha esetleg még a villanyautót is töltik, együttesen akár 20 kilowatt körüli pillanatnyi teljesítményigényre is emelkedhet a háztartás áramfelhasználása.
Bár több háztartási eszköznek is viszonylag nagy a fogyasztása, ezek közül sokat csak rövid ideig használunk egyszerre (pl. mikró, vízforraló, porszívó). Emiatt is emelte ki Kapitány István a klímát, amiből egy korszerű split típusú modell körülbelül óránként átlagosan 0,5-1 kilowatt teljesítményt vesz fel. Ez ugyan csak nagyjából a mikró, a mosogatógép és a mosógép fogyasztási szintje, de ezeknél általában sokkal hosszabb ideig használjuk (és kevésbé egyszerű a használatát a hűvösebb éjszakára időzíteni, mint a jóval nagyobb teljesítményt jelentő villanyautó-töltést).
A 2022-es népszámlálás szerint a hazai lakások 27,6 százalékában, azaz körülbelül 1,2 millió lakásban volt klímaberendezés. Ez a szám azóta akár jelentősen is nőhetett: a Mavir előrejelzése például 2025-re 1,5 millió készülékkel számolt, és a rendszerirányító arra számít, hogy 2030-ig 2-2,5 millióra fog nőni a készülékek száma. Arról, hogy a klímahasználat a teljes hazai áramfelhasználás mekkora részét teszi ki, sajnos csak nagyon régi adatok állnak rendelkezésre, de már ezek alapján is jelentős arányról volt szó. A Mavir becslése szerint a légkondicionálók már 2008-ban is a teljes áramigény 6-15 százalékát tették ki napszaktól függően. Egy 2025-ös tanulmány alapján pedig 2019 és 2024 között a nyári áramfogyasztás növekedése jelentős mértékben a klímahasználat terjedésének felgyorsulásával magyarázható.
Ezért sem mindegy tehát, hogy pontosan mennyit és mikor használjuk a klímákat, ráadásul az elmúlt napokban sok helyen arról lehetett olvasni, hogy a kormány a klímák kikapcsolására szólított fel, ami nem pontos, hiszen a kormány csak a használat mérséklését kérte (ráadásul nem is feltétlenül célszerű). Másrészt pedig Kapitány István éjszakai és hajnali klímázásra vonatkozó tanácsa sem esik egybe a szakmai ajánlásokkal.
Megkeresésünkre Antal Mihály, a Gree Légkondicionálók műszaki szakértője és Pécsi István, a Daikin lakossági üzletágvezetője is azt emelte ki, hogy a leginkább kerülendő klímahasználat normál és válságos időkben is az, amikor csak munkából hazaérve kapcsoljuk be a készüléket.
„A klímák esetében nem csupán azért fontos az esti csúcsidőn kívüli használat, hogy csökkenjen az áramfelhasználás és az elektromos hálózat terhelése, hanem azért is, mert fűtés mellett a hűtésre is igaz, hogy az ingatlant állandó hőfokon temperálva alacsonyabb a készülékek energiafogyasztása, mintha »rángatjuk« a rendszert és napközben hagyjuk felforrósodni a házat vagy a lakást, amit este hűtünk le. Egy olyan lakást, aminek átmelegedtek a falai, sokkal több energiába kerül este lehűteni, mintha a készülék folyamatosan, egy konstans hőmérsékletre beállítva napközben üzemel”
– mondta Pécsi István.
Antal Mihály szerint sokan nem tudják, hogy a modern inverteres klímák energiafogyasztása nem egyszerűen csak attól függ, hogy be vannak-e kapcsolva vagy sem. Az inverteres klíma ugyanis folyamatosan szabályozza a kompresszor teljesítményét, és csak az éppen szükséges mértékben hűt.
„Így sok esetben összességében kisebb energiafogyasztást eredményez, ha a készülék napközben közepes terheléssel üzemel, mintha délután 5 órától próbálná teljes teljesítménnyel lehűteni a felmelegedett lakást”
– mondta.
A szakértők a következő praktikus tanácsokat említették a délutáni csúcsidőszak energiafogyasztásának minimalizálására:
- Már délelőtt vagy kora délután kezdjük el hűteni a lakást.
- Ha a lakás vagy ház jól szigetelt, 5 után akár ki is lehet kapcsolni, vagy magasabb hőfokra lehet állítani a készüléket, de az is elég lehet, ha csak a ventillátor funkciót használjuk.
- Egy rosszul szigetelt lakásban vagy házban a leginkább energiatakarékos használatot akkor érjük el, ha a klímát egész nap egyenletes hőfokra állítva bekapcsolva hagyjuk.
- Még egy rosszul szigetelt ingatlanban is sokat számít az árnyékolás, a függönyök, redőnyök használatával szintén jelentős energiamegtakarítást lehet elérni, és a klímának is kevesebbet kell dolgoznia, ha a nap nem melegíti a lakást.
- A hőmérsékletet egészségügyi szempontból sem érdemes a kinti hőfoknál 10 Celsius fokot lényegesen meghaladóan hűvösebbre állítani, azaz 38-40 fok körüli kinti hőmérsékleteknél 26-27 fok az ideális hőmérsékleti beállítás.
A korszerű légkondicionáló készülékekben számos funkció segíti az energiahatékony működést. Az ilyen készülékeket már többnyire lehet előre időzítve üzemeltetni, és ahogy azt Antal Mihály is említette, mivel klímatelepítések szempontjából az elmúlt 5-6 év nagyon jelentős volt, a Magyarországon működő készülékeknek ma már akár a fele is rendelkezhet wifis távoli vezérléssel. Ez a funkció már csak azért is nagyon hasznos, mert így nem is kell előre időzíteni a klímát, elég például a munkahelyünkről bekapcsolni délelőtt, vagy feljebb tekerni a hőmérsékletet a délutáni csúcsidő kezdetekor.
Sok készülék szintén rendelkezik energiatakarékos (50 vagy 75 százalékos teljesítményű) vagy gazdaságos (eco) üzemmóddal, és ezek szintén segíthetnek az energiafogyasztás csökkentésében. Pécsi István szerint azokban az ingatlanokban, ahol nem elég jó a hőmegtartás, és a lakás az előzetes lehűtés ellenére is gyorsan átmelegedne, és elkerülhetetlen a hűtés a kritikus esti órákban is, érdemes legalább az automata helyett energiatakarékos vagy gazdaságos üzemmódot választani. „A Powerful, vagy erőteljes / turbó üzemmódot pedig célszerű kerülni, helyette indítsuk el időben távolról, applikáción keresztül, ha nem hagytuk bekapcsolva” – mondta.
A Daikin Onecta alkalmazásának Magyarországra vonatkozó anonim, aggregált, országos használati adataiból egyébként az is látszik, hogy a Daikin klímák hazai tulajdonosai tudatosabban használják a készülékeiket a mostani hőhullámban. A Daikin lapunknak küldött adatai*
A napi aktív Onecta-felhasználók száma például 38 százalékkal meghaladta a 2025-ben mért legmagasabb értéket, illetve egyre többen használják az alkalmazás időzítési funkcióját. A klímák, hőszivattyúk energiafogyasztásának követésére szolgáló Insights oldal látogatottsága pedig közel kilencszeresére emelkedett a hőkupola ideje alatt, ami azt mutatja, hogy a felhasználók a hőségben fokozottan figyelik a készülékeik energiaigényét.
