A parkolóautomatáktól megszabadulunk, mikor jönnek a telefonfülkék?
Alig több mint egy év telt el azóta, hogy a nyilvános telefonállomások döntő részéből, azaz leegyszerűsítve az utcai telefonfülkékből csak segélyhívások indítását kötelesek biztosítani (díjmentesen) az erre kijelölt távközlési szolgáltatók. Amellett, hogy a hagyományos hanghívások lehetősége ezzel 2025. július 1-jétől kezdve lényegében fokozatosan megszűnt, egy másik változtatás is felgyorsította a nyilvános telefonállomások egyébként évek óta tartó visszaszorulását. Tavaly ugyanis 3-ról 4 ezer főre növelték azt a minimális lakosságszámot, amelyhez a telefonfülkék számát igazítani kell.
Míg korábban a 3 ezer fő alatti településeken kellett legalább egy nyilvános fülkét fenntartani, tavaly óta ez 4 ezer főre nőtt, és minden további megkezdett 4 ezer lakos után bővül eggyel, vagyis a kötelező sűrűség jelentősen csökkent.
A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) idén májusban kelt, 2025-ös országgyűlési beszámolójából kiderül, hogy a távközlési cégek nem adtak ajánlatot az utcai segélyhívó készülékek üzemeltetésére, ezért egyetemes szolgáltatóknak jelölték ki a Magyar Telekom Nyrt.-t, a DIGI Távközlési és Szolgáltató Kft.-t, a One Magyarország Zrt.-t és a „TARR” Kft.-t. Bár az NMHH a 2024-ben végzett legutóbbi vizsgálat alapján a segélyhívók fenntartását indokoltnak tartotta, a szolgáltatók passzivitásából is látszik, hogy a telefonfülkék üzemeltetésében üzleti fantázia nincs, ez már csak egy számukra kötelező közszolgáltatás.
A 2024-es NMHH-vizsgálat adataiból lehet tudni, hogy 2023-ban 5912 nyilvános állomás volt az országban, és ebből 5500 tartozott az egyetemes szolgáltatási körbe. Utóbbiak fedik le az országszerte még működő utcai telefonfülkéket, de ezeken kívül az adatok szerint három éve még további 412 nyilvános állomás volt, amely nem tartozott az egyetemes körbe, vagyis üzleti alapon tartották fenn a szolgáltatók. Tipikusan ilyen állomásnak minősülnek például a büntetés-végrehajtási intézményekben vagy esetleg még kórházakban, laktanyákban elhelyezett fali fülkék, ezekből még indítanak telefonhívásokat.
Nem is keveset, hiszen az NMHH most azt mondta nekünk, hogy 2025-ben a nyilvános telefonállomásokról 3,53 millió hívást indítottak, és ezek összesen 1,67 millió percig tartottak.
Ezekből azonban a kötelező előírások miatt biztosított segélyhívások nagyon kis részt tesznek ki, a Magyar Telekom ugyanis azt válaszolta kérdésünkre, hogy ma már havonta átlagosan csak egy segélyhívást indítanak egy-egy állomásról. Nem tudjuk, hogy mára mennyire olvadt a segélyhívó állomások száma, de ha az egyszerűség kedvéért 5 ezerrel számolunk, az évente mindössze 60 ezer hívás. A telefonálások elsöprő többsége tehát nem segélykérés, nagyon valószínű, hogy az összesített számokban döntően a büntetés-végrehajtási intézetek adatai látszanak, mert ahogy például a Magyar Helsinki Bizottság is rámutatott 2024-ben, ezekben sok esetben nehéz mobiltelefont használni.
Az érintett cégek érdekképviseleti szerve, a HÉT egyébként már a 2024-es piaci vizsgálatnál azt kérte, hogy 3-ról ne 4-re, hanem 6 ezerre növeljék (azaz enyhítsék) a lakosságszám-arányos ellátási kötelezettséget, mert „a hatezres lélekszámhatár már érezhetően csökkentené az egyetemes szolgáltatók terheit”, de a hatóság a 4 ezres limit mellett döntött.
A jogszabályok szerint a piacnak ezt a részét háromévente kell felmérni, és azután lehet a szabályok módosítását javasolni, vagyis a következő elemzés 2027-ben lesz, de valószínű, hogy a hatása csak 2028-tól lesz érezhető.
A Magyar Telekom – amely a 2023-as adatok szerint az akkor kötelezően fenntartott telefonfülkék 78 százalékát üzemeltette – most azt mondta nekünk, hogy évente közel 400 millió forintot költ ezek fenntartására. „A vállalat a telefonfülkéket rendszeresen ellenőrzi, takaríttatja, a lakossági, önkormányzati bejelentésekre soron kívüli takarítást rendel meg, ilyen módon igyekszik a telefonfülkéket rendben tartani, a szennyezéseket eltávolítani, a rongálásokat javítani” – mondták.
A társaság fokozatosan cseréli le a korábbi fülkéket a sokkal egyszerűbb segélyhívó oszlopokra, ezeken már csak egy gomb megnyomásával automatikusan a 112-es segélyhívószám aktiválható, tehát csak a mentők, a rendőrség és a katasztrófavédelmi szervek hívására szolgálnak.
A fülkék és az oszlopok reklámfelületként bevételt is hozhatnak a szolgáltatóknak, amivel ellensúlyozni vagy legalább mérsékelni tudják a kiadásaikat, de a Magyar Telekom erről csak annyit közölt, hogy egy (a cégtől független) jogi személy bérli a felületeket, a szerződés részletei pedig üzleti titoknak minősülnek. (Budapesten ugyanakkor októbertől tilos lesz reklám elhelyezése a telefonfülkéken.)
Jövőre várhatóan megint kísérletet tesznek a szolgáltatók arra, hogy ritkíthassák a segélyhívó oszlopokat. A Magyar Telekom azt mondja, „a rendszeradatok alapján látható, hogy a mobilhasználat miatt a segélyhívók forgalma jelentősen csökkent, havonta átlagosan egy hívást indítanak ezekről az eszközökről. A Telekom álláspontja szerint a kötelezettség közeljövőben aktuális megújítása során érdemes mérlegelni az adatokban megmutatkozó felhasználási igényt, és úgy alakítani a népességszám-arányos elérhetőségen, hogy az a csökkenő igényeket tükrözze.”
Az Európai Unió számos országában már évekkel ezelőtt megszüntették az utcai nyilvános telefonálás mint szolgáltatás kötelezettségét, a teljesség igénye nélkül: Finnország 2007-ben, Észtország 2010-ben, Belgium 2015-ben, Dánia 2017-ben, Csehország 2021-ben, Írország 2024-ben vezette ki a szolgáltatást, de az olyan nagy piacokon, mint Németország, Franciaország és Olaszország is fokozatosan leépült a hálózat mára.
Idehaza pedig az egy érdekes viszonyítási pont, hogy a fővárosban július 1-jétől – néhány kerület kivételével – már nem lehet fizetni a parkolásért az automatáknál, hanem csak telefonon (esetleg ügyfélszolgálaton) keresztül. Egyes kerületekben már el is kezdődött az automaták leszerelése, pedig ezek a telefonfülkékhez képest még egész kihasználtak voltak, Újbudán például ezért tartják még őket szolgálatban.
