Az eredeti tervek szerint május 4-ig várta (pdf) az első fordulós ajánlatokat a Magyar Labdarúgó Szövetség (MLSZ) az általa szervezett versenyprogramok sportközvetítési és sugárzási jogaira. A pályázatot azonban több ízben is meg kellett hosszabbítani, a legutóbbi határidő most hétfő volt. A problémát minden bizonnyal az okozza, hogy a szövetség túl drágán kínálja az NB I. és egyéb sorozatok közvetítési lehetőségét. A kiírás szerint a teljes csomagért minimum 8 milliárd forintot szeretnének kapni. Ez ugyan közel ötödével kevesebb annál, amennyit eddig az állami média fizetett, de szakértők és ágazati szereplők szerint így is három-négyszeresen árazza túl a jogok valódi értékét. Nagyon úgy tűnik, hogy alig pár héttel a NER bukása után a magyar focival szembejön a piaci valóság.
Tízmilliárdért alig nézik
„Egy néző 160 forint. Fajlagosan ennyibe kerül a magyar bajnokság a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alapnak (MTVA).” Pontosabban ennyibe került bő tíz évvel ezelőtt, ez a kalkuláció ugyanis az akkor még létező Figyelőben jelent meg 2015-ben. Azóta ez az összeg lényegében megduplázódott: az előző három idény átlagában ugyanis már 327 forint közvetítési jogdíj jutott az MTVA által közvetített bajnoki és kupameccsek egy nézőjére*
Az elmúlt években azonban nem is ez volt a cél:
a közmédia futballközvetítései a 2010-es évek elejétől fokozatosan a hazai labdarúgás nem is annyira burkolt állami finanszírozásának eszközévé váltak.
Az MTVA 2012 óta vásárolja meg a jogokat. Ezt megelőzően a piacon egy idényre 800 millió és egymilliárd forint közötti összeget fizettek a bajnoki és kupameccsek közvetítési lehetőségéért. Az állami média azonban már az első szerződésben is 2,5 milliárdot vállalt úgy, hogy akkor még csak nem is kizárólagos jogokat szerzett. Azóta pedig a jogdíjakra szánt összeg tovább emelkedett. Az első megállapodás kifutása után évi 3,8 milliárdot fizettek, a legutóbbi, 2021-es szerződésben pedig már szezononként 9,8 milliárd forintos összeget rögzítettek.
Ez egészen döbbenetesen sok ahhoz képest, hogy a hazai meccsek mekkora közönséget vonzanak. A hivatalos nézettségi adatok szerint az előző három idényben a legnézettebb mérkőzésre is csak 370 ezren voltak kíváncsiak*
Ráadásul az átlagot elég látványosan a Fradi mérkőzései húzták fel. Az elmúlt három idényben a 65 legnézettebb meccs egyik résztvevője az FTC volt. A Ferencváros részvétele nélkül a 200 ezres nézettség is kiugrónak számított, mindössze három meccs tudta ezt elérni.
Összehasonlításképpen a hétvégi Bajnokok Ligája-döntőnél ez a mutató 1,43 millió volt, de egy átlagos Európa-liga-meccset is 300-400 ezren néznek, ahogy a Forma–1-es futamoknál sem ritka az ilyen. A tavalyi F1-zárófutamot például félmillióan látták, de akkor még az időmérő nézettsége is 276 ezres volt.
Utolért minket Ausztria
A magyar foci szempontjából ráadásul a hosszabb távú trendek sem tűnnek túl kedvezőnek. A 2014–2015-ös szezonban például még közel másfélszer akkora átlagos nézettséget produkált az MTVA-n az NB I., mint 2023 és 2026 között. Ebben persze biztosan benne van, hogy akkor még nem minden meccset az állami média közvetített. Ám így is sokatmondó adat, hogy abban az évben a legnézettebb mérkőzést is 60 ezerrel több ember kísérte figyelemmel, mint az elmúlt három év rekordmeccsét. Utóbbi ráadásul egy kupadöntő volt.
Az előző három idényben ugyanakkor jelentős lemorzsolódás már nem volt, ami kifejezetten pozitív fejlemény. A lineáris (előre meghatározott műsorrend szerinti) tévézés ugyanis egyre inkább teret veszít a streaminggel szemben, így előbbi esetében minden olyan műsor felértékelődik, amely viszonylag stabilan meg tudja tartani a nézőszámát. A magyar foci pedig a közelmúltban nagyjából már ilyen volt.
Annyira azonban biztosan nem értékelődik fel, mint amit az MTVA által az elmúlt években fizetett jogdíj sugall. A hazai labdarúgás tévés bevétele ugyanis nemzetközi összevetésben is brutálisan magas volt eddig. Az elmúlt három évben előfordult, hogy a magyar élvonalbeli csapatok a közvetítési jogokból több pénzhez jutottak, mint a lengyel és osztrák klubok.
Bár a közelmúltban ebben volt némi korrekció*
Szemérmesek voltak
Ilyen előzmények után vágott neki a jogok újbóli értékesítésének az MLSZ most áprilisban. Valójában a pályázatot már tavaly ki kellett volna írni, mivel az MTVA-val kötött szerződés a 2024–2025-ös szezon végéig szólt, ám akkor ezt még elhalasztották. Az elmúlt egy évben többször is rákérdeztünk a feleknél, hogy milyen szerződés alapján közvetíti az NB I.-es meccseket az állami média, válaszokat azonban nem kaptunk. Az információt ráadásul az MTVA sem hozta nyilvánosságra, holott a nagyobb értékű szerződéseiről rendszeresen be kell számolnia az alapnak.
Az egyetlen információ egy Csányi Sándor-interjúból derült ki, ebben az MLSZ-elnök úgy fogalmazott, hogy
„a közvetítési jogokkal rendelkező közmédia, az M4 Sport televízió egyéves kötelezettséget vállalt csak, a kormányzat kérésére, a közelgő választásokra való tekintettel”.
Ebből arra lehetett következtetni, hogy a szerződést egyszerűen egy évvel meghosszabbították, és a mostani kiírás is ezt támasztja alá. Az indoklás ugyanakkor kicsit nehezen érthető: a választás óta napvilágra került ügyek, mint például a 17 milliárdos NKA-botrány vagy a választás előtt aláírt 261 milliárdos Hankó Balázs-féle és az 1300 milliárdos 4iG-szerződés fényében nehéz értelmezni, hogy miért épp a fociközvetítési jogokkal voltak ilyen szemérmesek. A lényeg azonban, hogy az új pályázattal megvárták a parlamenti választást.
A választás pedig teljesen új környezetet teremtett.
Akár még két-három hónappal ezelőtt is abszolút borítékolható kimenetel lett volna egy ilyen pályázatnál, hogy az MTVA ismét masszívan túlárazva elviszi a jogokat, milliárdos többletbevételt biztosítva ezzel a magyar kluboknak. A Fidesz szempontjából elbukott választás után azonban lényegében kizárttá vált egy ilyen forgatókönyv.
Bár a jogok az állami médián túl más piaci szereplőket is érdekelhetnek, ám ezek egész biztosan csak piaci alapon hajlandók egy ilyen üzletbe belemenni. A piaci ár pedig nagyon messze van attól, amit az állami százmilliárdokon felhizlalt MTVA hajlandó volt fizetni.
Nyolcmilliárdot várnak
Ezért is érte a szektor szereplőit meglepetésként az április végén közzétett pályázati kiírás. Az MLSZ a várakozásoknak megfelelően különböző csomagokban hirdette meg a jogokat, ám azt kikötötte, hogy ha valaki mindent vinni akar, akkor 8 milliárd forint alatti ajánlatot ne is adjon be. Ezért elvileg a nyertes pályázó megkapta volna
- a férfi NB I.-es labdarúgó-bajnokság;
- a férfi NB II.-es labdarúgó-bajnokság;
- a női NB I.-es labdarúgó-bajnokság;
- a férfi futsal NB I.-es bajnokság;
- a női futsal NB I.-es bajnokság;
- a férfi labdarúgó Magyar Kupa;
- a női labdarúgó Magyar Kupa;
- a férfi futsal Magyar Kupa;
- a női futsal Magyar Kupa; és
- a nem kizárólagosan az UEFA által értékesített válogatott mérkőzések,
azaz valamennyi MLSZ-versenyprogram összes mérkőzésének teljes körű, kizárólagos műsorjogait.
Az MLSZ azt is vállalta, hogy ha 10 milliárd forintot meghaladó ajánlat érkezik, akkor második forduló megtartása nélkül értékesíti az adott pályázónak a jogokat, és valószínűleg ez történt volna egy 9 milliárdot meghaladó ajánlat esetén is. Tehát
ha valaki egy olyan összeggel rukkol elő, mint amennyit az MTVA adott az elmúlt években, akkor mostanra jó eséllyel le is zárul a folyamat.
Az első kiírás szerint ugyanis május 4-ig kellett volna leadni az ajánlatokat. Ezt a határidőt azonban azóta többször is meghosszabbították. A legutóbbi időpont június 1-je, azaz most hétfő volt. Az MLSZ-t kerestük kérdéseinkkel, egyebek mellett arra is kíváncsiak lettünk volna, hogy miért volt ezekre a hosszabbításokra szükség. A szövetségnél megkeresésünkre annyit mondtak, hogy amíg le nem zárul a folyamat, addig nem kívánnak kommunikálni a pályázatról, mert szeretnék elkerülni, hogy részinformációk befolyásolják a folyamatot.
Ágazati szereplőktől ugyanakkor úgy hallottuk, hogy a hosszabbítások oka épp az volt, amire számítani lehetett: nem érkezett olyan ajánlat, amely alapján a pályázatot gyorsan le lehetett volna zárni. Ebben valószínűleg az is szerepet játszik, hogy az időzítés nem csak a választás állami médiára gyakorolt hatása miatt volt kedvezőtlen.
Kinek kell?
A jogok iránt az MTVA-n kívül elvileg az RTL, a TV2, a Network4 és a Sport TV-t fenntartó AMC is érdeklődhet. A 8 milliárdos összeg azonban valójában csak a két országos csatorna esetében lehet reális. Márpedig az RTL épp a közelmúltban szerezte meg a labdarúgó Bajnokok Ligája teljes jogcsomagját, amely mellett nem biztos, hogy szüksége van még a hazai futballsorozatokra is; a TV2-nél pedig a választás óta nem különösebben jók az üzleti kilátások, így meglepő lenne, ha bevállalnának egy ekkora értékű ügyletet.
A kisebb piaci szereplők közül a Sport TV-ről úgy hallottuk, hogy érdeklődik a jogok iránt, ami logikus is annak fényében, hogy elvesztették az eddig részben náluk lévő Bajnokok Ligája-jogokat. Náluk azonban a 8 milliárdos tétel már nagyon jelentősnek tűnik, főleg annak fényében, hogy a magyar bajnokság és kupa közvetítési lehetőségének más országokban valószínűleg nem nagyon van értéke.
A nagyságrendekről sokat elárul, hogy az automatikus sikert hozó 10 milliárdos ajánlatot nem is adhatta volna be magyarországi cégével a csoport. Az AMC Networks Kft. árbevétele ugyanis 2025-ben 28 milliárd forint volt, márpedig az MLSZ kiírása szerint csak az a pályázó alkalmas, amelynek forgalma legalább háromszorosa a megajánlott éves nettó díjnak. Emellett a beszámolóból úgy tűnik, hogy a cég az előző évben 14,3 milliárd forintot költhetett jogdíjakra, azaz alig kétszer annyit, amennyit most csak a magyar meccsekért kellene fizetnie.
Arról nem is beszélve, hogy a jogdíj nem is a teljes költség, ami a hazai mérkőzések közvetítésével kapcsolatban felmerül.
Az adásokat ugyanis le is kell gyártani, és az MLSZ ehhez elég masszív elvárásokat fogalmazott meg. Ezek alapján az összes meccset rögzíteni kell 6 vagy 12 kamerával*
A G7-nek nyilatkozó ágazati szakértők szerint egy teljes szezonra ez is masszívan milliárdos tétel. Így ha valaki a minimális 8 milliárdos áron vinné is el a teljes csomagot, az összesített költsége minden bizonnyal akkor is meghaladná az évi 10 milliárd forintot.
Jó, ha 2-3 milliárdot ér
Ezt pedig tényleg lehetetlen kigazdálkodni. Különösen, hogy az egyik legfontosabb bevételi forrást jelentő meccs körüli hirdetési lehetőségekből is többet fenntart magának az MLSZ.
A lapunk által megkérdezett szakértők és piaci szereplők egybehangzóan azt állították, hogy a jogok reális piaci értéke kétmilliárd forint körül lehet.
Volt, aki azt mondta, hogy ez a teteje, de hallottunk 2–3 milliárd forint közötti becslést is.
Ezt erősítik a nemzetközi tapasztalatok is. A magyar piachoz talán leginkább hasonlító cseheknél az első osztályú csapatok tévés bevétele az előző három szezonban éves szinten átlagosan 9,3 millió euró, azaz jelenlegi árfolyamon 3,3 milliárd forint volt. Ha figyelembe vesszük, hogy ott a foci jobb minősége miatt minden bizonnyal több embert lehet elérni a közvetítésekkel, és a hazainál magasabb a vásárlóerő is, akkor a magyar piacra abszolút reálisnak tűnik a 2-3 milliárdos becslés.
A megoldás az lehet, hogy a jogokat nem egyben, hanem darabokban adják el.
Ahogy arról már volt szó, az MLSZ több csomagot hirdetett meg, azaz nem az összes jog megvásárlása az egyetlen opció. A pályázóknak lehetőségük van a fordulónkénti hat NB I.-es mérkőzésből kettőt vagy négyet lekötni, illetve megvásárolhatják külön a többi sorozat közvetítési lehetőségét is. Ezekre a csomagokra pedig a szövetség nem rögzített minimális árat. Így elvileg az sem elképzelhetetlen, hogy egy piaci szereplő darabokban megveszi az összes meccset az elvárt 8 milliárd forintnál akár jóval alacsonyabb áron.
Még a közmédiánál is maradhat
A gyakorlatban valószínűbbnek tűnik, hogy több piaci szereplő tesz részekben ajánlatot. Végső soron azt sem lehet kizárni, hogy az egyik ajánlattevő az MTVA lesz. Az állami médiát kérdeztük ilyen irányú terveikről, de megkeresésünkre ezúttal sem reagáltak.
Az elég jól látszik, hogy az új kormány teljesen mást gondol a közmédia szerepéről, mint az előző, és szinte biztos, hogy a jövőbeli működésbe a sokszorosan túlárazott közvetítési jogok nem férnek bele. Az MTVA pedig önállóan már valószínűleg nem mer ilyen fajsúlyos kérdésben döntést hozni, különösen, hogy az alap működését épp most világítják át, a közmédia szerepéről pedig társadalmi egyeztetés kezdődik.
Egy politikai szempontból nem jelentéktelen körnek azonban valószínűleg fontos, hogy ingyen elérhetők legyenek a magyar meccsek vagy legalább azok egy része. Így az új kormányzat számára sem biztos, hogy az a kívánatos megoldás, hogy az MTVA teljesen kiszoruljon a közvetítésekből.
Arról nem is beszélve, hogy a jogdíjakból származó bevételek összeomlása az egész hazai futballvilágot megroppantaná. Egy ilyen forgatókönyvnek pedig valószínűleg súlyos költségei lennének.
Ezért elképzelhető, hogy az állam teljesen nem vonul ki a piacról. Reális forgatókönyvnek tűnik, hogy a közmédia és egy vagy több piaci szereplő közösen vesz meg egymást kiegészítő közvetítési csomagokat. Mindenesetre a pályáztatási folyamattal most már igyekezni kell, a következő bajnokság rajtjáig ugyanis már két hónap sincs hátra, ami ebben a műfajban nagyon kevés. Úgy tűnik egyébként, hogy valami előrelépés lehet, legalábbis az MLSZ a jelek szerint a most hétfői határidőt már nem hosszabbította meg újra, és értesüléseink szerint két héten belül szeretnék lezárni a pályáztatást.
