Tízmilliárd forinttal több pénz is megmaradhatna a budapesti parkolásból

Tízmilliárd forinttal több pénz is megmaradhatna a budapesti parkolásból
Rendszámfelismerésen alapuló parkolás-ellenőrzés a főváros V. kerületében, 2026. július 8-án – Fotó: Balogh Zoltán / MTVA

Nem egyszerű eldönteni, hogy mennyire működik hatékonyan a fővárosi fizetős parkolás rendszere. Tavaly megpróbálkoztunk a kerületeknek egyesével megírt adatkérésekkel ezt összegyűjteni, és lesújtó képet láttunk: a parkolási bevételek felét vitte el a rendszerek üzemeltetése.

Mára megszüntették az utcai automatás parkolást, de ez csak egy kicsi szelete a költségeknek, így nem sokat változhatott az összkép. Igaz, eleve nehéz használható és összehasonlítható adatokat találni a területen. A Fővárosi Önkormányzat gyűjtött be ugyan adatokat, de azok csak a fővárosi tulajdonú parkolóhelyek után a kerületek által beszedett parkolási díjakra vonatkoztak, nem a teljes rendszerekre.

A most még működő rendszerben ugyanis minden parkolóhelyet a kerületek üzemeltetnek, de a főváros tulajdonában lévő utakon lévők esetében elutalják a bevételek és költségek különbözetét a Fővárosi Önkormányzatnak. Ez változik meg valamikor jövőre, a főváros és a kormány megállapodása nyomán a parkolási rendszer üzemeltetése és így annak bevételei a Fővárosi Önkormányzathoz kerülnek. Ennek jogi feltételeit 2027. március végéig kell megteremteni.

A Magyar Államkincstárnál az önkormányzatoknak le kell adniuk éves költségvetési beszámolóikat, és ebben funkciók szerint is kategorizálniuk kell a bevételeiket és kiadásaikat. Ebből az adatbázisból legyűjtve lehet leginkább kiindulni, ha a parkolási rendszerek bevételeit és költségeit szeretnénk megvizsgálni.

Az önkormányzatok saját beszámolói alapján azt látni, hogy az utolsó elérhető, 2024-es adatok alapján 34 milliárd forint parkolási díjat gyűjtöttek be: ez igen jelentős ugrás a 2023-as 25 milliárdhoz képest. A bevételekből 1,5 milliárd forint jutott a Fővárosi Önkormányzatnak.

A kiadások is gyorsan gyarapodtak: 20,6 milliárd forintot vitt el a rendszerek kimutatható üzemeltetése, az eredmény pedig csupán 13,3 milliárd forint volt.

A 2024-es önkormányzati beszámolók alapján a fővárosban a befizetett parkolási díjak 61 százalékát vitte el a parkolási rendszer üzemeltetése.

Másképp fáj az egyes kerületeknek az új megállapodás

A kerületi polgármesterek igen erőteljesen tiltakoznak a központosított parkolási rendszer bevezetése ellen. A fő kritika a források elvesztésére vonatkozik. Érdemes ezért megnézni, hogy mennyi pénzről van szó.

Ahogy a grafikonon látható, leginkább Belváros-Lipótváros (V. kerület) és Budavár (I. kerület) járhat rosszul, hiszen náluk a bevételek több mint hat százalékát adta a parkolás profitja. A II. kerületi adatoknál felmerül, hogy nem tűnnek helyesnek, vélhetően túl alacsony költséget jelentettek. Józsefváros (VIII. kerület) és a XIII. kerület esetében jelentős még a bevétel, 4–5 százalék között.

Összességében a parkolási rendszert üzemeltető fővárosi kerületekben

a parkolás profitja a kerületi bevételek három százalékát tette ki 2024-ben.

A legtöbb kerületet ezért mérsékelten érinti az elvonás, néhány azonban jelentős összegtől esik el az említett főváros–kormány- megállapodás alapján. Bár az sem biztos, hogy a mérleg negatív lesz, mert a parkolás nyereségét a közutakra kell fordítani – nemcsak fővárosi, de kerületi tulajdonúakra is. Ezzel a külső kerületek járnak jobban, ahol vagy nincs parkolási rendszer, vagy csak elenyésző bevételű.

Ha az egységes, hatékonyabb üzemeltetés révén sikerül növelni a parkolási rendszer nyereségét, akkor azzal összességében a legtöbb kerület jobban is járhat – de a ma legtöbb bevételt elkönyvelő kis belvárosi kerületek jó eséllyel így is veszítenek. Ráadásul pont azok járnak a legrosszabbul, akik hatékonyan, a visszaéléseket elkerülve működtették a parkolási rendszerüket. És azok nem érzik meg igazán, ahol eddig alig maradt eredmény.

Kérdéses megbízhatóságú adatok

Az üzemeltetési költségekben az egyes kerületek közötti óriási különbségek alapján felmerül, hogy módszertani problémák is lehetnek. A Fővárosi Önkormányzat esete a legegyszerűbb: ők megkapják a kerületektől a bevételt, maguk nem szednek be, így nincsen érdemi kiadásuk. Néhány kerületben vagy nem volt adat, vagy irreális, ezért zárszámadási és egyéb dokumentumokból kellett kiegészíteni az adatokat, hogy az összehasonlításunkat elkészíthessük*

A VI. kerület nem adott le hivatalos adatokat, így beszámolóikból kerestük meg. A VII. kerületnél jegyzőkönyv alapján kiegészítettük a költségeket. A XIV. kerület irreális adatokat adott le, ezeket önkormányzati beszámolók alapján javítottuk.
.

A bevételek esetében a parkolási díjak, lakossági várakozási engedélyek és a pótdíjak elég egyértelműek. A költségek kategorizálása azonban már nehezebb. Egyrészt idetartozik a díjszedési rendszerek üzemeltetése, a mobilparkolásért fizetett díjak és korábban az automaták üzemeltetésének költsége, ami jellemzően csak egy kisebb, 5-10 százalékos tétel. (A fővárosban július 1-jétől lett készpénzmentes a parkolási rendszer.)

Nagyon eltérő annak gyakorlata, hogy mit tekintenek költségnek: a parkolók kialakítása, felújítása lehet parkolásüzemeltetési, de útfejlesztési tétel is. Ha egy utat például újraaszfaltoznak, akkor a parkolók felújítását eltérő módon lehet elszámolni, az útburkolati jelek festését lehet az utakhoz vagy a parkolókhoz is rendelni. Ezért pontosan ma senki nem tudja megmondani, hogy összehasonlítható módon az egyes kerületek mennyit költenek a parkolási rendszerek működtetésére, és miből állnak össze ezek a tételek.

A Portfolio.hu közérdekűadat-igényléssel kereste meg a kerületeket, és a válaszok feldolgozása alapján mindegyik válaszoló kerületnél a fentinél kedvezőbb arányok látszottak 2025-re, a profitráták 50 és 71 százalék között szóródtak*

I. kerület: 57%
VII. kerület: 68%
VIII. kerület: 58%
IX. kerület: 50%
X. kerület: –18% (veszteség)
XI. kerület: 71%
XIII. kerület: 68%
. Ez alapján viszont nemcsak az említett módszertani kérdések adódnak, hanem az is, hogy miért fog sokkal vastagabban a kerületek ceruzája, amikor a fővárosi tulajdonú parkolóhelyek üzemeltetési költségeiről van szó.

Vidéki kérdőjelek

Magyarországon a legtöbb parkolási díjat a fővárosban szedik be ugyan, de sok más településen is van fizetős parkolás. A megyei jogú városok mindegyike ilyen, mégis csak hétnél volt elérhető bevételi és kiadási adat is. Náluk a bevételek 39 százaléka maradt meg profitként. A 18 egyéb városban 41 százalék, a hét községben pedig – ahol adtak le teljes körű adatokat – 61 százalék volt az eredmény.

Összesen 47 önkormányzat szerepeltetett bevételt és kiadást is beszámolójában. Ennek oka egyszerű adatrögzítési hiba is lehet, de az is, hogy a költségek vagy bevételek nem közvetlenül az önkormányzatnál, hanem a cégénél jelentkeznek, és erre már nem töltik ki megfelelően a költségvetési beszámolókat.

Nemzetközi összevetésben is lenne hova fejlődni

Érdemes európai összevetésben is megvizsgálni, hogy mennyire hatékonyak a hazai parkolási rendszerek. Egy horvát tanulmány szerint a vizsgált horvát városokban 50 százalékos volt a nyereséghányad – azért ez is jelentős különbség, a fővárosban ez 3,7 milliárd forint többletnyereséget biztosítana a fentiekhez képest.

Bécsben 2024-ben 180 millió euró, nagyságrendileg 65 milliárd forintnyi parkolási díjat szedtek be. Ez közel duplája a budapestinek, mert már a város egész területén fizetni kell, nagyobb a lakosság (2 millió a budapesti 1,7 millióval szemben), magasabb az árszínvonal, és magasabb a motorizáció a főváros teljes térségét alapul véve. Pontos üzemeltetési költséget csak korábbi évekre lehet találni az osztrák állami számvevőszék jelentéséből: 2008 és 2014 között 70 és 80 százalék között alakult évente a profitráta, messze a budapesti szint felett – és ekkor még nem is digitális rendszerekkel ellenőriztek.

Egy európai uniós projektben gyűjtött esettanulmányok alapján Krakkó, Gent és más, kisebb városok példája alapján is 70-80 százalékos profitráták adódnak. A bemutatott európai példák alapján a budapesti parkolási rendszer kimutatott eredményessége alacsonynak tűnik, bár az eltérő elszámolási gyakorlatok miatt az összehasonlítás csak korlátozottan alkalmas a hatékonyság mérésére. Mindenesetre

az európai standard 70-80 százalékos profitráta elérése 10-13 milliárd forinttal magasabb eredményt biztosítana a fővárosi parkolásból.

A gyakorlatban fog kiderülni, hogy mennyire felkészült ennek elérésére vagy megközelítésére a Fővárosi Önkormányzat.

Kövess minket Facebookon is!