Több felújítási támogatás jut a paneleknek, mint amennyit az állapotuk indokolna

Több felújítási támogatás jut a paneleknek, mint amennyit az állapotuk indokolna
A Havanna lakótelep felújított házai a XVIII. kerületben Pestszentlőrincen – Fotó: Róka László / MTI
A Karakter életre kel – találkozzunk a Trafóban! November 7-én irodalommal, filmmel, kortárs tánccal és koncerttel ünnepeljük a Karakter első születésnapját.

Velünk lesz Szeri Viktor, a Decolonize Your Mind Society, Leiner Laura, Székely Kriszta, Saiid, Grafitember, Simor Dániel, Sarkadi Zsolt, Cuhorka Emese és sokan mások.
Program és jegyek

Bár az előző kormány támogatási programjaiból kimaradtak, a panelek energiahatékonysága átlagosan még így is jobb a hazai társasházakhoz és főleg a családi házakhoz képest.

  • A források tervezett megoszlását és az épülettípusok energiahatékonyságát figyelembe véve ezért a kormány új felújítási programja jobban kedvez nekik.

Előzmények: a kormány múlt héten mutatta be a lakhatási programjának részleteit, aminek három pillére lesz, az Otthon Startot a Wekerle Plusz vásárlási és építési hitel váltja, visszahozzák a lakástakarék állami támogatását és felújítási program is indul.

  • A tervek szerint 2027 februárjában indul a Családi Ház Program, 2027 márciusában pedig a Társasházi és Panel Program. A kormány 2030-ig 120 ezer lakóingatlan felújításával számol (ezen belül 60 ezer családi házéval, 33 ezer társas- és 27 ezer panelházéval).

Felülnézet: a felújítási program nagy előrelépést jelentene az előző évek felújítási tempójához képest, de még mindig elmarad attól a mértéktől, amire ahhoz lenne szükség, hogy Magyarország teljesíteni tudja a 2050-es klímasemlegességi célkitűzését.

  • Évente 100–150 ezer lakóingatlan mélyfelújítására lenne szükség a releváns szakpolitikai tanulmányok (például a Habitat for Humanity, a Magyar Energiahatékonysági Intézet vagy az Egyensúly Intézet anyagai) szerint.

Igen, de: a program nagyobb arányban tervezi a panel- és társasházak felújítását ahhoz képest, amilyen arányban ezek az épületek a legrosszabb energiahatékonyságú épületek között vannak.

Számokban: a terv szerint a felújítandó épületek között a családi házak aránya 50 százalék, miközben a Magyar Energiahatékonysági Intézet tanulmánya szerint a legrosszabb – H és I energetikai minősítésű – épületek között az arányuk meghaladja a 77 százalékot.

  • Az ilyen társasházi lakások aránya 9 százalék (miközben a programban a tervezett arányuk 17 százalék), a paneleké pedig alig haladja meg az 1 százalékot (és a programban a terv szerint a felújított lakások 23 százaléka ilyen lesz).
  • A legrosszabb energiahatékonyságú épületek legnagyobb hányadát a falusi családi házak teszik ki, 39 százalékos részesedéssel, amelyeket a kisebb városok családi házai követnek 29 százalékkal.

Alulnézet: a MEHI tanulmánya részletesebben is kitér arra, hogy miért van kevesebb panellakás a legrosszabb energiahatékonyságú ingatlanok között.

  • Sok panelben van távhős fűtés, ami a jelenlegi minősítési rendszer szerint pozitívan hat egy lakás energiahatékonysági besorolására, és a panelépületeknek lakásarányosan kisebb a hővesztesége a családi házakhoz képest (mert egymást is fűtik a lakások).
  • Az is sokat számít, hogy a korábbi felújítási programokban ezek a lakások nagyobb arányban vettek részt (panelprogramok), így a becslések szerint a panelek 44 százaléka átesett valamilyen felújításon az elmúlt 20 évben.
  • Ez az arány a családi házaknál a kormány 2021-es hosszú távú felújítási stratégiája alapján 33 százalék volt, a 10-nél több lakással rendelkező társasházaknál pedig csak 16 százalék.
Kövess minket Facebookon is!