A Tisza választási programja alapján négyszeres tempó kellene a Wekerle Pluszhoz képest

Annyira rossz minőségű a hazai ingatlanállomány, hogy annak ellenére is csak kezdőlökésnek lesz elég a négy év alatt 120 ezer ház és/vagy lakás energetikai korszerűsítését segítő Wekerle Plusz program, hogy nagy ugrást hoz az elődjéhez képest.

Számokban: a keddi bejelentés alapján 2030-ig körülbelül 60 ezer családi ház, közel 30 ezer panellakás és további több mint 30 ezer társasházi (nem panel) lakás korszerűsítéséhez adhat támogatást és kedvezményes hitelt a program.

• Míg a Wekerle Plusz kerete 633 milliárd forint, a leginkább elődjének tekinthető (feltételeiben részben hasonló) Energetikai Otthonfelújítási Program 108,24 milliárd forintból gazdálkodott és 15–20 ezer ingatlan felújítását fedezte szűk két év alatt.
• Bár ez jelentős szintlépés a tempóban, a Magyar Energiahatékonysági Intézet tanulmánya szerint 1,87 millió lakás/ház van a legrosszabb, H és I energetikai minősítésben (ha nem számoljuk az üresen álló és nem lakóépületben lévő lakásokat).
• A teljes magyar lakóingatlan-állomány megközelítőleg 4,6 millió lakásból és családi házból áll.

Előzmények: a Tisza Párt választási programjában (pdf) egy ezzel összefüggő, számszerűsíthető ígéret szerepel, eszerint „10 éven belül a hazai lakásállomány 25 százalékánál jelentősen javítjuk az energiahatékonyságot, csökkentjük a rezsiköltségeket”.

• Ez 1,15 millió lakás/ház energetikai felújítását igényelné 2036-ig. Ehhez képest négy év alatt 120 ezer nem túl sok (460 ezer lenne az időarányos szám, a különbség majdnem négyszeres), de persze a jövőben indulhatnak más programok is a Wekerle mellett.

Alulnézet: a Wekerle Plusz a családi házaknál energetikai besorolástól függetlenül adhat hitelt, támogatást azonban csak a D-től kezdve.

• Budapesten a családi házak 38 százaléka tartozik a két legrosszabb, H és I kategóriába, a falvakban azonban ez 77 százalék.
• A paneleknél és a tégla társasházaknál csak a D besorolástól érhető el a hitel és a támogatás.
• A panellakások viszonylag jól állnak, ezeknek döntő része már D és E besorolású, a H és I kategóriába csak 0,5 százalékuk tartozik.
• A nem panel társasházaknak viszont körülbelül 20 százaléka H-I besorolású, és további több mint 40 százaléka is csak az F-G kategóriába tartozik.

Tágabb kontextus: ezzel a (korábbinál kétségtelenül gyorsabb) tempóval is csak több mint 60 év alatt érhetnénk el oda, hogy kizárólag a H és I besorolású összes ingatlan támogatást kapna (ha addig csak ezek kapnának).

• Ez is mutatja a feladat méretét, és annak szükségességét, hogy ne csak támogatással és kedvezményes hitellel kezdjenek bele a háztartások a felújításokba.
• A hasonló programok kapcsolódó hatása, hogy megrendelést ad az építőipari kivitelezőknek, egyéni és országos szinten is csökkenti az energiafelhasználást, ennek következtében az energiafüggőséget és a rezsiköltséget, a támogatás és a kedvezményes hitel egy része azonban a növekvő kereslet következtében beépül az alapanyag- és kivitelezési árakba, azaz inflációs hatása van.