Főleg az ország elmaradottabb részein segíthették az uniós pénzek a Fidesz nagy győzelmeit
Az uniós támogatások magyarországi elosztásában a fejlesztési igények és a szakmai szempontok mellett a helyi politikai viszonyok is szerepet játszottak. Például az önkormányzatoknak 2015 és 2018 között juttatott állami és uniós támogatások elosztásában az adott választókerület országgyűlési képviselőjének és a helyi polgármesternek a politikai kötődése egyaránt számított Vasvári Tamás, a Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar tudományos munkatársának kutatási eredményei szerint.
Kérdés, hogy ez aztán a választási eredményekre mennyiben hatott vissza, már csak azért is, mert az országgyűlési egyéni választókerületek (oevk) a területfejlesztés fontos földrajzi egységeivé váltak az elmúlt évtizedben, ami az uniós források révén történő politikai haszonszerzés lehetőségével is kecsegtetett a képviselők számára.
Különösen érdekes ebből a szempontból a Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP), amely a 2014–2020-as uniós támogatási ciklusban helyi fejlesztések finanszírozásához járult hozzá. A TOP-on belül az Európai Regionális Fejlesztési Alapból (ERFA) legalább részben támogatott beruházások ráadásul sok esetben a választók számára közvetlenül érzékelhető fejlesztéseket finanszíroztak, például középületek és közterületek felújítását, valamint infrastrukturális beruházásokat.
Ezek egy főre jutó összegei számottevően különböztek az ország egyes választókerületei között, amit az eltérő fejlesztési szükségletek, a társadalmi-gazdasági körülmények, a beruházási lehetőségek és még számos más tényező mellett a politikai befolyás is okozhatott.
Az alábbi térkép a támogatások fajlagos mértékét mutatja be – az összehasonlíthatóság kedvéért a megyei jogú városokat magukba foglaló körzeteket és a legfejlettebb középső régiót kihagytuk az elemzésből.
A 2022-es országgyűlési választás eredményeit összevetve az addig megítélt, egy főre jutó TOP-ERFA-támogatásokkal csak nagyon gyenge, de pozitív kapcsolat látszik: azokban a választókerületekben, amelyekbe több TOP-ERFA-támogatás jutott egy főre, átlagosan épp csak valamivel magasabb volt a Fidesz–KDNP egyéni jelöltjének szavazataránya. (A négy éve tartott választás során a fent vizsgált választókerületek mindegyikében az akkori kormánypártok jelöltjei nyertek.)
A fenti térképen ugyanakkor jól látszik, hogy az ország keleti részére, az Alföldre és Észak-Magyarországra jellemzően több TOP-ERFA-támogatás jutott lakosságarányosan, mint a többnyire fejlettebb dunántúli térségekbe. Érdemes ezért külön megvizsgálni a 19 dunántúli és a 26 Dunától keletre eső választókörzetben a támogatások és a választási eredmények összefüggését.
Míg a Dunántúlon még az említett bizonytalan összefüggés sem látszik, addig az Alföldön és Észak-Magyarországon az országosnál valamivel erősebb pozitív kapcsolat mutatkozik. Az utóbbi térségekben a korrelációs együttható 0,25 felett volt. (Az együttható két tényező összefüggését jellemzi egy –1 és +1 közötti skálán, ahol 0 a kapcsolat hiányát jelzi, a –1 és +1 közeli értékek pedig az erős negatív vagy pozitív korrelációt.)
Ez az érték még mindig gyenge kapcsolatra utal, és csak kicsit erősödik (0,3-ra), ha figyelembe vesszük azt is, hogy a választókerületek lakóinak jövedelme az egy főre jutó személyijövedelemadó-alapot nézve eltérő – az úgynevezett parciális korrelációval ugyanis úgy vizsgálhatjuk a támogatások és a választási eredmények kapcsolatát, mintha alapvetően hasonló jövedelmi szintű választókerületeket hasonlítanánk össze.
A jövedelmi különbségek tehát valamelyest elfedik a támogatások és a választási eredmény közötti összefüggést.
A 2026-os választást nézve megfigyelhető, hogy a tíz egyéni választókerületben győztes fideszes képviselő közül négyen olyan körzetben szereztek mandátumot, amelyek a tíz legtöbb TOP-ERFA-támogatást kapó oevk csoportjába tartoznak (és ehhez érdemes hozzátenni, hogy a tízből hat egyéni képviselő érkezett a Dunától keletre fekvő térségből). Ez azt jelenti, hogy a legtöbb támogatáshoz jutó választókerületekben több mint kétszer akkora volt a Fidesz–KDNP győzelmeinek aránya, mint a többi körzetben, vagyis a volt kormánypárt győzelmei valamelyest koncentrálódtak a legtöbb támogatáshoz jutó választókerületekben. Igaz, mindez nem jelenti azt egyértelműen, hogy a támogatások segítették a mandátumszerzést, más területi különbségek is hozzájárulhattak ezekhez az eredményekhez.
Érdemes lehet a jövőben a 2026-os választási eredményeket a 2021–2027-es uniós támogatási ciklus fejlesztéseivel is összevetni, megfigyelni, hogy a kormányváltás előtti és utáni forráselosztás mintázatai milyen különbségeket és hasonlóságokat mutatnak majd.
