Nem Paks kiesése, hanem a hőhullámok okozták a legnagyobb kiugrásokat az áram árában
Előzetesen az áram árának elszállása volt az egyik legrosszabb forgatókönyv a paksi leállás idejére. Bár a hazai tőzsdén augusztusban magasabb volt a napi árak maximuma, mint egy hónappal korábban, amikor többnyire telje kapacitáson termelt az atomerőmű, az árak elszállásáról azért nem beszélhetünk. Volt ugyanakkor a nyáron néhány olyan nap, amikor tényleg magas árcsúcsokat láthattunk. Ezek azonban nem a hazai termelés nehézségeihez kötődtek, hanem sokkal inkább a hőséghez.
Nagyon jókor kapcsolták vissza Paksot
Az elmúlt napok egyik legfontosabb hazai fejleménye az volt, hogy sikerült fokozatosan a teljes kapacitásáig növelni a paksi atomerőmű termelését. A létesítmény szerdán már közel 45 gigawattórányi áramot állított elő, amely több, mint július 27-e óta bármikor, és nem mellesleg a teljes hazai áramigény harmadát fedezte.
Az atomerőmű teljesítményét nagyon jó ütemben sikerült visszaállítani, az elmúlt napokban ugyanis már nem kedvezett annyira az időjárás a napelemes termelésnek, és a napos erőművek jóval kevesebb villamosenergiát állítottak elő, mint amit korábbi hetekben megszokhattunk. A kieső mennyiséget pedig Paks híján csak importból tudtuk volna fedezni, ami különösen a késő délutáni órákban ismét tesztelhette volna a rendszer határait.
Az atomerőmű újraindításával azonban a teljes napi behozatal még úgy is csökkenni tudott, hogy a napelemek is csak visszafogottan termeltek. Augusztus első felében a hazai áramfogyasztás fixen 70 százalékát fedezte a napelemek termelése és az import, de olyan nap is előfordult, amikor ez az arány 80 százalék fölé kúszott. A paksi erőmű teljesítményének fokozatos növelésével azonban ez a mutató először 60, majd az előző néhány napban 50 százalék környékére csúszott.
Az energiamix át- vagy inkább visszaalakulásának köszönhetően az áramárak is jóval kisebb sávban mozogtak, mint a korábbi hetekben. Az atomerőmű termelésének felpörgése csökkentette az esti órákra jellemző hiányt, és így az akkor kialakuló árcsúcsokat is. A napelemes termelés visszaesése pedig ezzel párhuzamosan a napközbeni túlkínálatot mérsékelte, így augusztus második felében jellemzően a napközbeni órákban sem zuhant be annyira az áram ára, mint a nyár korábbi heteiben.
A hőhullámok hozták az árcsúcsokat
A napi árak maximumát mutató fenti ábrának az elmúlt napok fejleményei mellett van ugyanakkor még egy fontos üzenete. Mégpedig az, hogy
a közelmúltban látott igazán komoly árcsúcsokat nem Paks kiesése okozta, hanem a hőhullámok miatt megugró kereslet.
Ez kifejezetten jól látható, ha az ábrán feltüntetjük azokat az időszakokat, amikor harmadfokú hőségriasztás volt az országban, illetve azt is, hogy mikor esett vissza a paksi termelés, illetve mikor kezdett újra teljes kapacitáson termelni az atomerőmű. A legmagasabb árak egyértelműen a hőhullámok csúcsán voltak.
Június végén az esti órákban, amikor a háztartások fogyasztásának felpörgése nyomán brutálisan megugrott a kereslet, 900 euró/megawattóra fölötti árakat is láthattunk a hazai áramtőzsdén. Ez egy kilowattórára vetítve jelenlegi euróárfolyamon 327 forintos áramárat jelent. Összehasonlításképpen, a lakosság nettó 5 forintért kap egy kilowattóra villamosenergiát (a valós ár ennél magasabb, de ez az áram ára mellett a rendszerhasználati díjat is tartalmazza).
Az augusztusi hőhullám idején ennyire magasra nem ugrottak a jegyzések, vélhetően az energiakrízis nyomán kialakult fogyasztáscsökkentésnek, és a felhasználás eltolásának köszönhetően. Mint ismert, a kormányzat az atomerőmű leállítását követően azt kérte a hazai termelő cégektől, hogy mérsékeljék áramfelhasználásukat, a lakosságtól pedig, hogy próbálják a 17 és 22 óra közötti csúcsidőszakon kívülre időzíteni a fogyasztásuk egy részét.
A kérésnek pedig lett is hatása, a hazai villamosenergia-rendszer terhelése nagyjából úgy alakult az érintett napokban, mintha 3-4 fokkal alacsonyabb lett volna a hőmérséklet.
Ez közel 10 százalékos felhasználás-csökkenést jelent, ami a kora esti órákban jelentősen mérsékelhette az árcsúcsokat.
Más kérdés, hogy a tőzsdei jegyzések a legmelegebb napokon még így is 400 euró fölé ugrottak megawattóránként. Ennél magasabb árak pedig a június végi – július eleji hőhullám óta nem voltak.
Összességében tehát az látszik, hogy az árampiaci árakat a hőhullámok jobban megrángatták, mint önmagában a paksi leállás. Ennek az lehet a magyarázata, hogy az európai villamosenergia-hálózat összekapcsolásának köszönhetően egy erőmű kiesését tudják pótolni más régiós áramtermelő-kapacitások. A hőség miatti fogyasztási csúcs azonban minden környező országban egyszerre jelentkezik, így ilyenkor a regionális, vagy európai szinten megugró kereslet miatt olyan erőművek is termelésbe állnak, amelyek csak kifejezetten drágán képesek áramot előállítani.
