Annyit spóroltunk az árammal, mintha 3-4 fokkal hidegebb lett volna

Közel 130 gigawattóra áramot használtunk fel hétfőn Magyarországon csak a hálózatról. Ehhez jött még hozzá az a mennyiség, amit saját maguknak termeltek a háztartások és a vállalatok. Ha ezt is figyelembe vesszük, akkor augusztus első hétfője minden idők huszonöt legnagyobb áramfogyasztását hozó nyári napja között volt Magyarországon. Ez azonban egyáltalán nem jelenti azt, hogy ne spórolnánk a villamosenergiával. Az időjárás alapján ugyanis nem top 25-ös, hanem top 10-es fogyasztás lett volna indokolt.

Repkednek a megawattok és megawattórák

„A magyar emberek nem széthúznak. A magyarok összefognak. Ezt látom most minden este, és elképesztő érzés.” Ezzel a felvezetéssel dicsérte meg Kapitány István, gazdasági és energetikai miniszter a hazai villamosenergia-felhasználókat fogyasztásuk mérsékléséért. A tárcavezető első ilyen posztjában a napi csúcsterhelést a tervezett szinthez viszonyította, és azt is megjegyezte, hogy

700 megawatt különbség volt a kettő között, ami több mint egy teljes paksi blokknyi teljesítmény.

Bár a rendszerirányító Mavir elég pontosan jelzi előre a várható igényt, és azt sejthetjük, hogy az ettől való eltérést jelenleg tényleg a felhasználás visszafogása okozza, valószínűleg pontosabb képet ad a fogyasztáscsökkenés mértékéről, ha a mostanihoz hasonló időszakokkal vetjük össze az aktuális keresletet. Mielőtt azonban ezt megtennénk, érdemes pár fogalmat tisztázni, a mostani krízishelyzetben ugyanis elég sok minden összemosódhat.

Amiről a legtöbb szó esik, az valójában nem a lakossági vagy ipari fogyasztás, hanem a hazai villamosenergia-rendszer terhelése.

A fogyasztás alapesetben mindig egy időszakra vonatkozik, magyarul azt tudjuk megmondani, hogy egy adott napon, hónapban vagy évben mennyi áramot használtunk el, és ez alapján fizetjük a számlánkat is. A terhelésnek viszont nincs időbeli kiterjedése, egy pillanatnyi állapotot jelez: azt mutatja meg, hogy az adott időpontban mennyi a hazai villamosenergia-igény, vagy a másik oldalról mennyi a termelés és a nettó import összege. Ez utóbbi kettőnek kell mindig egyensúlyban lennie, ezért felel valójában a Mavir. Ha ugyanis az egyensúly felborul, akkor a rendszer összeomlik (erről ebben a cikkben írtunk részletesebben).

A fogyasztás és a terhelés közötti különbség talán legszembetűnőbb része, hogy míg előbbit wattórában (kilowattórában megawattórában stb.) mérjük, addig utóbbit wattban (kilowattban, megawattban, gigawattban stb.). Emellett a kettő között nyilván van összefüggés: a fogyasztást úgy kapjuk meg, hogy egy adott időszak átlagos terhelését megszorozzuk az adott időszak órában mért hosszával.

Valójában mind a fogyasztás, mind a terhelés fontos most, hogy a hazai áramtermelés 40 százalékát biztosító paksi atomerőmű szinte teljes egészében kiesett, de technikai szempontból épp a rendszer egyensúlya miatt a terhelés jelentősége valószínűleg azért nagyobb. Ezért beszélnek a szakértők és a politikusok is inkább erről.

Mintha 3-4 fokkal hűvösebb lenne

Kezdjük mi is ennek a vizsgálatával. A tegnapi csúcson, este fél 8 tájban a rendszer terhelése meghaladta a 6500 megawattot, ami kifejezetten sok. Idén júniusig a nyári csúcsterhelési rekord ennél 500 megawattal magasabb volt. A mostani rendszerterhelést azonban nem lehet egy átlagos nyári naphoz viszonyítani, ugyanis ilyenkor a hőmérséklet alakulása határozza meg leginkább az áramigényt, márpedig most extrém hőség van. Ha pedig a mostanihoz hasonlóan extrém időjárású napokkal vetjük össze a terhelés tegnapi alakulását, akkor már jól látszik, hogy volt hatása a felhasználás visszafogására tett lépéseknek.

A fenti ábrán két júniusi hétfővel vetettük össze a tegnapi terhelést. Két dolog miatt választottuk ezeket: egyrészt azért, mert az áramigénynek heti ciklikussága van, másrészt pedig azért, mert június második felében hasonlóan meleg volt, mint most. A HungaroMet adatai szerint a tegnapi hazai középhőmérséklet 29 fok volt. Június 22-én ennél 3,6 fokkal alacsonyabb, egy héttel később viszont 1,2 fokkal magasabb hőmérsékletet mértek az országban. Utóbbi egyébként történelmi csúcs volt, még akkor is, ha a melegrekord csak a következő napon dőlt meg.

Mindezek alapján azt várhatnánk, hogy a tegnapi terhelés a június 29-i szinthez volt közelebb, de nem így történt. A görbe szinte teljesen egybeesik a június 22-ivel, azaz

nagyjából úgy alakult a rendszer terhelése, mintha 3-4 fokkal alacsonyabb lett volna a hőmérséklet.

Talán a hétfőinél is pontosabb képet festenek a spórolás mértékéről a szombati adatok. Az, hogy hétvégén sokkal alacsonyabb volt a rendszer terhelése, és így a felhasználás is, nem meglepő, hiszen szombaton és vasárnap mindig kevesebb áramra van szükség, mint a hétköznapokon. Ezért sem lehet önmagában abból következtetéseket levonni, hogy a politikusi kérések utáni napokban csökkent az áramigény.

Augusztus első szombatja azért jó választás ennek ellenére, mert júniusban volt egy olyan szombati nap, amikor tizedre pontosan megegyezett az országos középhőmérséklet a mostanival. Június 27-én és augusztus 1-jén egyaránt 28,7 fokos átlaghőmérsékletet regisztrált a HungaroMet. Ahogy látszik, ennek ellenére három napja egész nap jóval, átlagosan 9 százalékkal, vagy közel 500 megawattal alacsonyabb volt a terhelés. Ez tényleg nagyon jelentős eltérés.

Érdekesség egyébként, hogy a politikusi üzenetek fókusza általában az volt, hogy a csúcsidőszakról próbáljuk némileg elterelni a fogyasztást annak érdekében, hogy a napon belüli csúcsterhelés ne legyen annyira kiugró, mint általában. Erről szóltak azok a felszólítások, amelyek a délután öt és este 10 közötti fogyasztás visszafogására kérték a lakosságot. Az adatokból ugyanakkor nem látszik egyértelműen, hogy ebben az időszakban sokkal nagyobb lett volna a visszaesés, mint máskor.

Arányaiban mind szombaton, mind hétfőn a késő délelőtti, kora délutáni órákban volt a legnagyobb különbség a júniusi és a mostani terhelés között. Ennek persze számos oka lehet, ráadásul az átlagnál azért a kért időszakban is nagyobb volt a csökkenés, szóval biztosan volt hatása az üzeneteknek.

Alsó hangon tíz százalékos csökkenés

Az alacsonyabb rendszerterhelés – a korábban már említett összefüggés miatt – természetesen alacsonyabb teljes napi fogyasztást is eredményezett. Bár a 129 gigawattóra kiegészítve a saját napelemekről fogyasztott 11 gigawattórával nyári viszonylatban nagyon magas fogyasztás, de egy hasonlóan forró naphoz képest már nem különösebben.

A mostani 140 gigawattórával szemben a júniusi hőhullám legdurvább napjaiban ennél is bő 10 százalékkal volt magasabb a felhasználás. A csúcson június 30-án csak egy hajszállal maradt el a 160 gigawattól.

A hétfői teljes országos felhasználás olyan júniusi napokéhoz volt a legközelebb, amikor az országos középhőmérséklet 4-5 fokkal alacsonyabb volt a tegnapinál.

A csökkenés nagy része egyébként valószínűleg főleg az ipari-vállalati felhasználók fogyasztás-visszafogásának az eredménye. Erre utal legalábbis, hogy a terhelés visszaesése viszonylag egyenletes volt a nap során. A kis esti kilengés ugyanakkor jelzi, hogy a lakosság is kivette a részét a rendszer tehermentesítéséből.