Most látszik igazán, hogyan hat a Dunára a paksi atomerőmű

Jelentősen csökkent a Duna paksi atomerőmű felett és alatt mért vízhőmérséklete közötti különbség, amióta a létesítmény csak minimális kapacitáson termel.

• Mivel egyre gyakrabban fordul elő, hogy a folyó hőmérséklete az erőmű környékén eléri a 30 Celsius-fokos kritikus értéket, a jövőben ennek sokszor lehet jelentősége, és a paksi bővítésnél is kulcskérdéssé válhat.

Előzmények: mára mindenki számára evidencia, hogy a paksi atomerőmű hűtéséhez a Dunából veszik a hűtővizet, amit – miután ellátta funkcióját – oda is engednek vissza.

• Az elmúlt napokban a fő problémát az okozta, hogy a Duna vízszintje a hűtéshez használt szivattyúk szívócsonkjának szintje alá csökkent, így a berendezések nem tudták ellátni a feladatukat.
• Van azonban az erőmű hűtésének egy másik korlátja is. A létesítmény környezetvédelmi okokból nem melegítheti túl a Dunát, ezért jogszabály van arra, hogy a hűtővíz bebocsátásának pontjától a folyón lefele 500 méterre nem érheti el a Duna hőmérséklete a 30 fokot.

Igen, de: az elmúlt időszakban ez egyre gyakrabban megtörténik. Már júniusban is voltak napok, amikor emiatt csökkentették az atomerőmű termelését, és ezt most is meg kellett volna tenni, ha az alacsony vízszint miatt nem áll le már korábban szinte teljesen az erőmű.

• A nagyon jelentős termeléscsökkentés miatt ugyanakkor most elég jól látszik, milyen hatása van általában a Dunára a létesítménynek.
• Mivel az erőmű az elmúlt időszakban minimális kapacitáson termelt, így a szokottnál sokkal kevesebb hűtővizet használt, és engedett vissza a Dunába. Emiatt a folyó is kevésbé melegedett tovább. Ezt pedig a hivatalos vízügyi adatok is alátámasztják.

Számokban: a vízügynek van egy mérőpontja Paksnál, még az atomerőmű felett, illetve egy Domborinál, 25 folyókilométerrel lejjebb a Dunán. Mind a két helyen 15 percenként mérik a víz hőmérsékletét.

• Domborinál mindig látványosan magasabb a vízhőmérséklet, amit elsősorban a Paksnál a folyóba engedett meleg víz okoz. Az erőmű mostani visszaterhelése előtti egy hónapban az átlagos különbség 1,64 Celsius-fok volt, és szinte pontosan ugyanekkora eltérés adódik, ha a megelőző fél évet vizsgáljuk.

• Az erőmű termelésének csökkenésével azonban ez a különbség esni kezdett. Július 29. óta az átlag mindössze 0,16 fok volt, az augusztus 2-i teljes visszaterhelés óta pedig Domborinál átlagosan már alacsonyabb vízhőmérsékletet mértek.
• Az igazsághoz hozzátartozik, hogy volt egy hosszabb időszak, amikor Paksnál jelentősen magasabb volt a mért vízhőmérséklet, ami akár mérési hiba is lehet. Ám ennek kiszűrése után is csak 0,3-0,4 fokos eltérés adódik.

Tágabb kontextus: mindez azt jelenti, hogy a paksi hűtővíz visszaengedése 20-25 kilométerrel lejjebb nagyjából 1,5 fokos vízhőmérséklet-emelkedést okoz a Dunán.

• Az év nagy részében ez nem probléma, de nyáron egyre gyakrabban okoz gondot. A jogszabályban szereplő 500 méteren belül nyilván ennél is jóval nagyobb a hőterhelés.
• Ennek a tervezett paksi bővítésre is komoly hatása lehet. Paks II. környezetvédelmi engedélye szerint az új blokkok addig üzemelhetnének leterhelés nélkül, amíg a Duna vízhőmérséklete el nem éri a 28,4 fokot.
• A mostani hőhullámban egy hét után a szombati nap volt az első, amikor a paksi mérőponton nem érte el a hőmérséklet ezt a szintet, de vasárnap ismét túllépte. Azaz Paks II. ugyanúgy kilencedik napja nem termelhetne teljes kapacitáson, mint a már meglévő blokkok.

Mi várható? Magyar Péter hétfő reggel jelentette be, hogy elkezdődött egy paksi turbina visszakapcsolási folyamata, így estétől a második blokk 3-as turbinája is termelni fog.

• Ezzel az erőmű még mindig csak negyedkapacitáson termel majd, ami a szokásosnál kisebb mértékben terheli meg a Dunát, de nem lenne meglepő, ha a két mérési pont közötti hőmérséklet-eltérés így is ismét emelkedésnek indulna.