Már nem csak a Duna vízszintjével van gond Paksnál

Hajnalban ugyan csak pár milliméterre jártunk a paksi erőmű teljes lekapcsolásától, ám akkor megállt a vízszint csökkenése, reggelre pedig 1,5 centimétert emelkedett.

• Az utolsó turbina cikkünk írásakor még üzemel, az erőmű jelenleg 230 megawattos teljesítménnyel működik.
• Közben azonban a Duna vízhőmérséklete is rohamosan emelkedik, márpedig az atomerőművet júniusban épp a folyó hőmérséklete miatt kellett leterhelni (termelését átmenetileg csökkenteni).

Felülnézet: az atomerőmű hőerőmű, aminek a normál üzemi működtetéséhez hűtésre van szükség (ennek technikai részleteiről a napokban Aszódi Attila írt a Portfolión). A hűtéshez szükséges vizet a paksi létesítmény a Dunából nyeri.

• A Dunában ugyan most is van annyi víz, ami elegendő lenne az erőmű hűtéséhez, de az ehhez szükséges szivattyúk szívócsonkjának szintje magasabban helyezkedik el, mint a jelenlegi alacsony vízállás, így a feladatukat nem tudják ellátni.
• Az atomerőmű termelésének drasztikus csökkentésére tehát a vízállás miatt került sor, ám mostanra nem ez az egyetlen probléma.
• Ha a szivattyúk el is tudnák látni a feladatukat, a vízhőmérséklet miatt akkor sem termelhetne teljes kapacitáson az erőmű.

Alulnézet: környezetvédelmi okokból a világon mindenhol szabályozzák az erőművek hűtését biztosító folyók maximális hőmérsékletét.

• Ennek célja az, hogy a folyót tovább melegítő visszabocsátott hűtővíz ne végezzen környezetrombolást.
• A hazai szabályozás szerint a paksi erőmű addig működhet gond nélkül, amíg a hűtővíz bebocsátásának pontjától a folyón lefelé 500 méterre nem éri el a Duna hőmérséklete a 30 Celsius-fokot.

Előzmények: a Duna túlmelegedésének kérdése először 2018-ban merült fel, és sokatmondó, hogy akkori cikkünk írásakor egy, az atomerőmű működésére rálátó fideszes szakember azt mondta: elképzelhetetlennek tartja, hogy 30 fokig melegedjen a Duna.

• Ennek ellenére a hivatalos adatok szerint már akkor is nagyon közel voltunk ehhez: az erőmű mérései szerint 29,8 foknál tetőzött a hőmérséklet.
• A 2018-as mérések körül ráadásul volt pár furcsaság. A Vízügyi Főigazgatóság paksi mérőegysége épp a legnagyobb melegben hibásodott meg, ami miatt a hatóságnál kézi mérésre álltak át.
• Ebből viszont – szemben az automatikus óránkénti méréssel – naponta csak egyet végeztek el, méghozzá reggel hétkor, amikor a leghidegebb a Duna.
• Végül Paksot 2018 nyarán hivatalosan emiatt nem terhelték vissza, de a hármas blokkot egy műszaki hiba miatt így is le kellett állítani, éppen akkor, amikor a folyó hőmérséklete a legmagasabb volt.
• A Fidesz-kormányok alatt így végül a Duna hőmérséklete miatt nem kellett csökkenteni az erőmű teljesítményét.
• Az idei kormányváltást követően azonban ez már júniusban megtörtént, ekkor ugyanis a hatalmas hőségben is működtek a vízügyi mérőegységek.

Számokban: júniusban először 27-én kellett leterhelni egy blokkot a hűtővíz hőmérséklete miatt, mert aznap a vízügyi hatóság paksi mérőállomásán 27, a Dunán eggyel lejjebb lévő dombori egységnél pedig 29,4 fokos vízhőmérsékletet mértek.

• Tegnap ennél mind a két berendezés magasabb értéket mutatott. Paksnál 29,2, Domborinál 29,5 fok volt a legmagasabb vízhőmérséklet.
• Fontos hangsúlyozni, hogy a paksi mérőpont még az atomerőmű felett van, Dombori pedig a folyás szerint 20 kilométerrel lejjebb, így a jogszabályban rögzített helyen ezeknél az értékeknél biztosan magasabb hőmérsékletű a Duna, ha nagy mennyiségbe folyik bele hűtővíz.

Igen, de: a mostani helyzetben ennek nagy jelentősége nincs, hiszen a vízállás miatt az erőmű csak nyolcad kapacitáson üzemel, így egyrészt a befolyó hűtővíz mennyisége is kevesebb, másrészt már nem nagyon van hova leterhelni a létesítményt.

Mi várható? A vízhőmérséklet remélhetőleg az erőmű visszakapcsolása során sem fog problémát okozni, hiszen a vízhőmérséklet vélhetően előbb csökken a kritikus pont alá, mint ahogy a vízszint eléri a szivattyúk szívócsonkját.

• A következő években azonban egyre gyakrabban jelenthet gondot a Duna túlmelegedése, főleg, ha a mostani kormány komolyabban veszi ezeket a szabályokat az előzőnél.
• Kritikus helyzetben egyébként az energiapolitikáért felelős miniszter adhat részleges felmentést a vízhőmérséklet miatti teljesítménycsökkentés alól, ahogy ez a június végi hőhullám legmelegebb napjaiban is megtörtént.