A magyar infláció kakukktojás Európában

Uniós összehasonlításban is rendkívül alacsonynak számít a ma közzétett, éves alapon 1,2 százalékos júliusi magyar infláció.

• Sőt, még az inflációs trendek is különböznek Magyarország és Európa országai között: míg a magyar árak egyre lassabban emelkednek, addig a kontinens többi részén a drágulás üteme változatlan.

Számokban: az eurózónában júliusban 2,9 százalékra nőtt az infláció, ami alapvetően az energiaárak 10 százalékos emelkedése miatt következett be.

• Ezzel szemben Magyarországon a háztartási energiáért csak 2,3 százalékkal, a járműüzemanyagokért pedig 1,6 százalékkal kellett többet fizetni éves összehasonlításban.
• Tavasz óta csökken az infláció mértéke Magyarországon, míg az eurózónában 3 százalék közelében ragadt.
• Az eurózónás szintet a magyar árindex még az iráni háború kitörését követően sem érte el, áprilisban is csak 2,1 százalékig növekedett.
• Lényeges azonban, hogy ebben az időszakban a magyar benzinkutaknak az üzemanyagokat a kormány által meghatározott, nyomott árakon kellett értékesíteniük.

Alulnézet: a magyar üzemanyagárak jóval alacsonyabbak, mint a környező országok többségében, noha a tavasszal bevezetett árszabályozás júniusban megszűnt.

• A Mol valószínűleg a globális árak növekedését csak némi időeltolódással érvényesíti.
• Ez piaci anomáliákhoz vezethet, de az új kormánynak is az az érdeke, hogy ne legyen drágulás, mert az üzemanyagárak alakulása átpolitizált téma lett.

Tágabb kontextus: a júliusban enyhén emelkedő euróövezeti infláció tovább erősítette azokat a várakozásokat, hogy az Európai Központi Bank újabb kamatemelést hajthat végre.

• A magas olajárak az inflációs nyomást egyre szélesebb körben fokozzák, ami szintén indokolhatja a szigorúbb monetáris politikát.

Igen, de: a magyarországi kormányváltással kapcsolatos piaci optimizmusnak köszönhetően tavasszal a jócskán megerősödött forint szintén fékezte az olajár emelkedésének következményeit.

• A Magyar Nemzeti Bank (MNB) középtávú inflációs célja 3 százalék, mindkét irányban egy százalékos toleranciasávval, így a mostani, váratlanul alacsony inflációs adat további kamatvágásokra ad lehetőséget.
• A forint most épp gyengülőben van, a piac ugyanis már elkezdett beárazni egy szeptemberi kamatcsökkentést.
• Ha fennmarad ez a tendencia, akkor a fogyasztók jobban megérezhetik az importált inflációt, és az üzemanyag-drágulást is nehezebb lesz megfékezni.
• Az alacsonyabb kamatok azonban csökkenthetik az államháztartás kamatkiadásait.