A Nagy Márton-féle terv fele is nagy siker lenne már idén a magyar gazdaságban

1,7 százalékkal nőtt a magyar gazdaság 2026 második negyedévében éves összehasonlításban, míg a bővülés mértéke az előző negyedévhez képest 0,4 százalék volt a KSH adatai szerint.

• A külkereskedelmi termékforgalom jelentős többletben zárt júniusban a szintén ma kiadott KSH-jelentés szerint: 1305 millió euróval volt több az exportált termékek értéke az importnál.

Előzmények: a Tisza Párt áprilisi választási győzelme pozitív változást hozott a gazdasági hangulatban.

• A forint április eleje óta jelentősen erősödött az euróhoz viszonyítva, június közepén volt, hogy 350 forintnál is kevesebbet ért egy euró. (Most 362 körül van az árfolyam.)
• A GKI fogyasztói bizalmi indexe májusban 30 éve nem tapasztalt rekordmértékben nőtt.
• A Magyar Nemzeti Bank kétszer is kamatot tudott csökkenteni nyáron a javuló inflációs adatoknak és várakozásoknak köszönhetően.

Reakciók: a gazdasági növekedéshez hozzájárult, hogy az ipar erős negyedévet zárt az áprilisi és májusi adatok alapján, részben annak köszönhetően, hogy új gyártási kapacitások álltak munkába – írta Regős Gábor, a Gránit Alapkezelő vezető közgazdásza.

• A pozitív külkereskedelmi adatok kapcsán a közgazdász kiemelte a járműgyártás javuló teljesítményét, különösen a BMW-gyár felfutását. Ez pozitív irányba tolta az egyenleget, ellensúlyozva a magasabb energiaárak hatását.
• A külkereskedelmi egyenleg alakulása alapján egyelőre azok a negatív várakozások sem jöttek be, amelyek az erős forint miatt az export csökkenő versenyképességére számítottak.
• Az MBH Bank elemzése szerint a növekedés legfontosabb motorja továbbra is a lakossági fogyasztás, ugyanis a vállalati szektorban erős a kivárás, a lakosság költéseit viszont támogatja a továbbra is erős béremelkedés és az alacsony infláció.
• A szolgáltatási szektort is húzóerőként nevezte meg közleményében Németh Dávid, a K&H vezető elemzője, valamint a külkereskedelmi adat alapján úgy értékelt, hogy feltehetően a nettó export sem húzta vissza a fejlődést.

Igen, de: a GDP-adat a vártnál rosszabb. Az előző negyedévhez képest az elemzők által várt növekedés mértéke nagy szórást mutatott, ugyanis ezek a 0,4–1,2 százalékos tartományba estek, vagyis a végső adat a legszerényebb előrejelzéseket támasztotta alá.

• Ehhez hozzájárult a mezőgazdaság negatív teljesítménye az aszályos időszakban – írta Regős Gábor az elemzésében.
• A kormányzati átállás a költések ideiglenes visszaesését okozza, ami most még hangsúlyosabb lehetett, valamint a turizmust is visszafogta az iráni háború okozta energiaár-növekedés a közgazdász szerint.
• Bár a jelenlegi növekedési pálya alapvetően kedvező – zsinórban az ötödik negyedévben bővült érdemben a gazdaság –, de semmiképp sem kirobbanó.

Mi várható? Az új adatok fényében a teljes évre vonatkozó elemzői elvárások is 1,7 százalék környékén mozognak.

• Minden elemző jelentős kockázati tényezőként látja a közel-keleti helyzetet, ahol az utóbbi hetekben kiújultak az összecsapások. A tartósan magas energiaár a vártnál magasabb inflációt hozhat, és gyengíti a forintot.
• Ez ellen hat, hogy a forint sokat erősödött április eleje óta, viszont a tartósan erős deviza az olcsóbbá váló külföldi termékek fogyasztására ösztönzi a háztartásokat, ami negatívan hathat a növekedésre – írta az MBH Bank.
• Pozitívnak értékeli a javuló vállalati bizalmi indexet a K&H elemzése, ugyanis ez a beruházások növekedését eredményezheti, ám Németh Dávid az iráni háború mellett növekedést korlátozó tényezőnek látja az eurózóna visszafogott gazdasági teljesítményét is.

Tágabb kontextus: a Nagy Márton által vezetett korábbi Nemzetgazdasági Minisztérium az idei költségvetést 4,1 százalékos gazdasági növekedéssel kalkulálva tervezte.

• Mint látszik, fele ekkorához is az kellett volna, hogy nagyobb lendületet vegyen a gazdaság a második negyedévben. A Pénzügyminisztérium július elején 1,6–2 százalék közötti növekedéssel számolt, a mostani adatok alapján valószínűleg ennek nagyjából a középértéke szerepelhet majd a nyár végére ígért pótköltségvetésben.