Az Ausztriából vett kő szinte biztosan azbeszttel szennyezett vagy gyanús bányából jött

Óriási kihívás annak felkutatása, hogy hova juthatott a szennyezett osztrák kő- és kavicsszállítmányokból. Németh Martin büki önkormányzati képviselő adatkérése alapján látható, melyik évben hova jutott el az érintett bányákból kitermelt építőanyag a NAV elektronikus közúti áruforgalom-ellenőrző rendszerének (ekáer) adatai szerint.

Számokban: a külkereskedelmi adatbázissal összehasonlítva megbecsülhető, hogy az Ausztriából érkezett kő- és kavicsimport mekkora része lehetett szennyezett: 2015 és 2025 között az Ausztriából behozott kő- és kavicsszállítmányok négyötöde az azbesztbotrányban érintett, azóta bezárt burgenlandi bányákból származott.

• Az ekáer adatai alapján ugyanebben az időszakban 1,2 millió tonna követ és kavicsot szállítottak a jelenleg nem működő burgenlandi bányákból Magyarországra.
• Az egyes években az eltérést az import és a kiszállítás között adminisztrációs különbségek és az alapanyag felhasználás előtti tárolása is okozhatja.

Igen, de: időközben Németh Martin a rohonci bányával kapcsolatos adatokat is beszerezte. Az ekáer adatai szerint onnan a szóban forgó 11 év alatt több mint 493 ezer tonna kő és kavics érkezett Magyarországra.

• A fentiek alapján feltűnő, hogy ezzel az összesen öt bánya ekáerben szereplő mennyisége már meghaladja azt, ami a külkereskedelmi adatbázisban látszik. Ennek valószínűleg adminisztrációs hiányosságok lehetnek az okai.

Felülnézet: a rohonci bánya azbesztszennyezettségi érintettsége idehaza egy kőszegi bejelentés alapján merült fel, de ez kevésbé látszik egyértelműnek, mint a másik négy bánya esetében. A rohonci kitermelés leállításáról nem is jött hír.

• Egy mosonmagyaróvári, a rohonci bányából Magyarországra kőzetet importáló vállalat a Kisalföld című lapnak azt nyilatkozta, hogy az onnan származó anyagokkal nincs probléma.

Miért fontos ez? Óriási feladat a szennyezés feltárása és felszámolása, ehhez első lépésként meg kell találni minden érintett kiszállítási és felhasználási helyet. Mint a fenti adatok mutatják, érdemes lehet minden Ausztriából érkezett kő- és kavicsszállítmány esetén gyanakodni, főleg akkor, ha fennáll a kiporzás veszélye.

Tágabb kontextus: az azbeszttel szennyezett bányák veszélyét mutatja, hogy Ausztriában a járások szintjén is kimagasló a kitermelésben érintett dél-burgenlandi területen a mellhártyadaganatos megbetegedések aránya.

Reakció: a négy bezárt bánya közben ellentámadásba ment át Ausztriában. Az ARGE Naturgestein nevű, a négy osztrák kőbányát magába foglaló szervezet szerint a bányáikról szóló jelentések jogsértően kerültek civil szervezetekhez és a sajtóhoz, ezért feljelentést tett.

• A bányákat a tulajdonosaik ismét meg akarják nyitni, a Kurier című lap szerint már augusztusban dönthetnek arról, hogy a cégek megkezdhetik-e ismét a működésüket.

Mi következik? Idehaza a kormány tegnap jelentette be, hogy 3 milliárd forintos alapot hoz létre, ebből azok a települések kaphatnak majd forrásokat mentesítésre, amelyek azbeszttérképpel rendelkeznek, és garanciát vállalnak arra, hogy rendszeresen mérik a határértéket, és erről háromhavonta jelentést adnak a kormánynak.