Trump minden nap mást mond, közben Irán dollármilliárdokat keres az olajon

Úgy néz ki, hogy az olajpiacon továbbra is arra figyelnek a befektetők, hogy az adott nap éppen mit mond Donald Trump. Márpedig ez mostanában talán még a szokottnál is sűrűbben változik.

• Az amerikai elnök ma éppen 10 százalékos esést hozott össze az olaj árában azzal, hogy bejelentette: a hétvégi állításával ellentétben mégsem kezdi el 48 órán belül bombázni az iráni erőműveket, inkább még vár öt napot.

Mit mondanak ők? Trump azzal indokolta az ötnapos haladékot, hogy az elmúlt két napban „konstruktív egyeztetések zajlottak az Egyesült Államok és Irán között”.

• Iráni részről ugyanakkor ezt nagyon hamar és elég kategorikusan cáfolták. A perzsa állam külügyminisztériuma közleményében azt írta, hogy semmiféle direkt vagy indirekt tárgyalás nem zajlik az USA és Irán között, és Trump valójában csak meghátrált, ezért nem indít támadásokat az iráni erőművek ellen.

Tágabb kontextus: Trump, illetve az Egyesült Államok számára továbbra is a Hormuzi-szoros lezárása okozza a legnagyobb problémát. A hétvégi 48 órás ultimátum kiváltó oka is ez volt.

• A globális olajkereskedelem szempontjából kulcsfontosságú tengeri útvonalon, amelyen békeidőben a teljes globális felhasználás 14-15 százaléka halad át, a háború kirobbanását követően azonnal leállt a forgalom nagy része, ami komoly káoszt okozott az olajpiacon.
• Bár az Egyesült Államok nettó olajexportőr, a magas olajár azonban az amerikai gazdaságnak is komoly gondokat okoz. Az amerikai kormány ezért a kezdetektől próbálja elérni, hogy Irán ne blokkolja a szorost, amelynek lezárására teljesen érthetetlen módon nem készültek fel a háború előtt.

Igen, de: eddig a Hormuzi-szoros megnyitására tett valamennyi amerikai kísérlet kudarcba fulladt. Hiába kérte Trump, a szövetséges államok nem siettek az USA segítségére, és egyelőre úgy tűnik, hogy az iráni erőművek fenyegetése sem vezet eredményre.

• Trumpék annyira elszámolták magukat, hogy múlt hét végén már az iráni olajra kivetett szankciókat is enyhíteniük kellett, hogy csökkentsék a nyomást a globális olajpiacon.
• Az amerikai kormány ideiglenesen feloldotta a már tankerekben lévő, nagyjából 140 millió hordónyi iráni olajra kivetett szankciókat, így a perzsa állam ezt már legálisan tudja értékesíteni.

Számokban: ez jelentős bevételt jelenthet Irán számára, pedig már eddig is lényegében ők voltak az egyetlen olyan ország a térségben, amely még érdemben kereskedett olajjal a Hormuzi-szoroson keresztül.

• Sőt, az iráni export a háború ellenére kifejezetten magas volt az elmúlt hetekben. Becslések szerint napi 1,5 millió hordó olajat szállítottak a külpiacokra. Az elmúlt tíz év nagy részében ennél jóval kisebb volt a kivitelük, 2019 és 2023 között például a napi félmillió hordót sem érte el.
• Becslések szerint a háború kezdete óta csak ebből 2,5-3 milliárd dollárnyi bevétele származhatott Iránnak, valószínűleg még több is, mint amennyire a fegyveres konfliktus nélkül számíthatott volna.