Harminc forinttal is drágulhat a dízel az iráni háború miatt

A hazai kutakon is jelentős dráguláshoz vezethet az Irán elleni amerikai-izraeli háború. Az olaj és az abból készített termékek ára már az elmúlt napokban is látványosan emelkedett, ám a drágulás mértéke akár ennél is sokkal nagyobb lehet.

• A Mol mozgásterét ugyanakkor akár szélesítheti is, hogy miközben a nyugati olajfajták ára kilőtt, a Százhalombattán finomított orosz Ural jegyzése sokkal kisebb mértékben emelkedett. Más kérdés, hogy ennek a különbözetnek a nagy része jelenleg az államkasszába folyik be.

Előzmények: Izrael és az Egyesült Államok szombat reggel indított légicsapásokat Irán ellen. A támadásban életét vesztette Ali Hamenei ajatollah, Irán 86 éves legfelsőbb vezetője. A háború hatóköre azóta ráadásul kiszélesedett, a konfliktusba több más állam is belépett vagy belesodródott.

• A kezdetektől egyértelmű volt, hogy a fejleményeknek komoly hatása lesz az olajpiacon is.
• Irán az egyik legnagyobb olajkitermelő ország, emellett ellenőrzése alatt tartja a világ egyik legfontosabb olajkereskedelmi útvonalának szűk keresztmetszetét, a Perzsa-öbölt az Arab-tengerrel, illetve végső soron az Indiai-óceánnal összekötő Hormuzi-szorost.

Számokban: Irán az OPEC negyedik legnagyobb termelője, napi mintegy 3,2 millió hordó olajat hoz felszínre, ami a teljes globális kitermelés durván 3 százaléka. Ennek kiesése önmagában áremelkedéshez vezet.

• A konfliktus miatt azonban az iráni kitermelésnél sokkal nagyobb mennyiség eshet ki a globális piacról. A már említett Hormuzi-szoroson halad át ugyanis az Öböl menti országok exportjának zöme.
• Az elmúlt években napi 20 millió hordónyi olajat szállítottak erre. Ez a világ kőolajfogyasztásának körülbelül 20 százaléka.
• Nem csoda, hogy az olaj ára hétfőn reggel kilőtt. A Brent típus hordónkénti ára 14 hónapos csúcsra, jóval 80 dollár fölé emelkedett. Azóta ugyan volt némi korrekció, de jelenleg is magas szinten áll a jegyzés.

Mi várható? A G7-nek nyilatkozó szakértő szerint az árak további alakulása leginkább attól függ, hogy mi lesz a Hormuzi-szorossal.

• Mostanra a tankerforgalom lényegében leállt, elsősorban azért, mert a biztosítótársaságok jelezték: a helyzetre való tekintettel nem vállalják az olajszállítmányok biztosítását. Enélkül pedig senki nem vág neki az útnak.
• A kérdés az, hogy az amerikaiaknak volt-e kész terve a támadás előtt arra, hogyan fogják biztosítani a fontos kereskedelmi útvonalat. Szakértők arra számítanak, hogy a forgalom néhány napon belül újraindulhat. Ha ez azonban nem történik meg, és tartósan kiesik a szoros, akkor egy-két héten belül jöhet a 100 dolláros olajár.
• Az üzemanyagok ára ráadásul az olajénál is jobban emelkedhet, legalábbis rövid távon mindenképp. Hétfőn ugyanis dróncsapás érte a szaúdi Aramco Rasz Tannúra-i finomítóját. A főleg gázolajat előállító létesítmény leállt, amely a dízelpiacon is csökkentette a kínálatot.

Alulnézet: a G7-nek nyilatkozó szakértő szerint emiatt a gázolaj akár 30 forinttal is drágulhat a héten a magyar kutakon. A benzin esetében valószínűleg kisebb lesz az áremelkedés mértéke, de 15-20 forintos ugrás itt is elképzelhető.

• Persze a kiskereskedelmi árak változása nagyban függ attól, hogyan reagál a helyzetre a Mol. A késztermékek árváltozása alapján könnyedén indokolható lenne egy ilyen emelés, de a vállalat költségei korántsem biztos, hogy ilyen mértékben nőnek.
• Bár a Mol most nem kap orosz olajat, egyrészt az elmúlt hetek kommunikációja alapján arra számít, hogy fog, másrészt ilyen típusra optimalizálták a társaság finomítóit is.
• Márpedig az orosz Ural kőolaj áremelkedése nem követte le a nyugati típusokra jellemző drágulást. Vélhetően azért, mert az orosz olajnak – például az amerikai szankciók miatt – egyre kevésbé van piaca.

Tágabb kontextus: így az orosz és a nyugati olaj közötti, elmúlt hetekben egyre nagyobb árkülönbség a napokban tovább nőhet. Egy ilyen fejlemény pedig kifejezetten jól illeszthető a kormányzat választás előtti narratívájába, meglepő lenne, ha nem jelenne meg valahogyan a kommunikációjukban.

• Ezer forintos benzinnel ugyan továbbra sem kell számolni, de az biztos, hogy az orosz olaj árelőnye nőtt, és tovább nőhet. Más kérdés, hogy az ebből eredő százmilliárdos többletprofit nagy része jelenleg az államnál landol.