Ellentétesen alakul az idős és a fiatal dolgozók helyzete Magyarországon

Csökkent a 15–24 éves korosztályban a foglalkoztatási ráta: a tavaly november és idén január közötti időszakban 25,1 százalék volt a Központi Statisztikai Hivatal friss adatai szerint, míg egy évvel korábban még 26,4 százalékon állt ez a mutató. A legfiatalabbakat jellemző változás iránya és mértéke kedvezőtlenebb az idősebb korosztályoknál látott trendekhez képest.

Számokban: a pályakezdők körében tapasztalt 1,3 százalékpontos csökkenéssel szemben a 25–54 évesek körében a foglalkoztatási ráta 0,9 százalékponttal mérséklődött egy év alatt, míg ugyanezen időszakban az 55–74 éveseket jellemző adat 1,7 százalékponttal növekedett. Hosszabb távon is látszik, hogy a legfiatalabbak körében kedvezőtlenebbül változik a foglalkoztatás, főleg a legidősebbekhez képest.

Miért fontos ez? Sebhelyhatásnak nevezik, amikor a pályakezdők válságos időszakokban nehezen találnak munkát (főleg olyat, ami az igényeiknek és a végzettségüknek megfelelő), és emiatt a későbbiekben is hátrányt szenvednek a fizetésük és a munkahelyük minőségét tekintve azokhoz a generációkhoz képest, amelyek fellendülések során kezdhették karrierjüket.

Előzmények: a nyolcvanas évek végén, kilencvenes évek elején született Y generáció tagjai a 2008-as válság időszakában léptek be a munkaerőpiacra, míg az őket követő Z generációsok már a 2010-es évek közepi fellendülés közepette kezdték pályájukat – vélhetően ez is szerepet játszik abban, hogy az Y generáció kiváltságként, a Z generáció lehetőségként tekint a munkára.

• A fizetésekben is megmutatkozik a sebhelyhatás, a gazdasági nehézségek idején pályára lépők fizetéseit akár tíz évig is visszahúzhatják a válságok a munkakeresési nehézségek révén. A fiatalokat ráadásul jellemzően erősebben érintik a munkaerőpiac problémái, ami a koronavírus-járvány idején is megmutatkozott Magyarországon.

Tágabb kontextus: a mesterséges intelligencia (MI) munkaerőpiaci térnyerésével kapcsolatban jellemző felvetés, hogy az elsősorban a kezdő szintű pozíciókat veszélyezteti, ám a mostani gazdasági körülmények között nehéz elválasztani az MI fejlődése és a gazdaság visszaesése – idehaza stagnálása – miatti következményeket, az informatikában legalábbis.

Mi várható? A munkakínálat szűkülése mellett a születések száma is egyre inkább csökken, ami elsőként a potenciális munkavállalók legfiatalabb csoportjaiban érezteti a hatását – a munkaerőpiaci problémák súlyát jelenleg is a társadalom fogyása és öregedése leplezi valamelyest, ugyanis nemcsak a munkahelyek száma, hanem a gazdaságilag aktív népesség is csökken.