Már csak a legszegényebb románok jövedelme marad el a magyarokétól
Viszont ha az irigylésre méltó román gazdasági teljesítmény mögé nézünk, a magyarországinál nagyobb jövedelmi és regionális egyenlőtlenségeket találhatunk.
Noha a román kormányfő május elsejei beszéde szerint a bérek tekintetében Románia megelőzte Magyarországot, az adatok tükrében Marcel Ciolacu kijelentése kissé elhamarkodottnak tűnhet. Az ország kétségtelenül – a magyarországi trendekhez képest – meredek gazdasági fejlődését ugyanis korántsem egyöntetű mértékben tapasztalhatják az egyes társadalmi rétegek, így bár magasabb lett a vásárlóerő-paritáson*
A PPP (purchasing power parity), vagyis a vásárlóerő-paritás módszerével összehasonlíthatjuk, hogy mennyi hasonló minőségű terméket és szolgáltatást vásárolhatunk különböző országokban egy valutában a másikhoz mérve, így figyelembe véve a helyi valuta értékét és a helyi árszínvonalat.
mért egy főre jutó GDP és a tényleges egyéni fogyasztás Romániában, mint Magyarországon, az átlagos adatok elfedik, hogy
az előrelépést egészen másként élték meg a gazdagabb, a közepes keresetű és a szegényebb csoportok.
Az egyes jövedelmi tizedeket – ezekbe országonként a lakosság tíz-tíz százaléka kerül besorolásra a legszegényebbektől kezdve a leggazdagabbakig – jellemző, szintén vásárlóerő-paritáson számított béradatok tükrében jól látszik, hogy először a legtehetősebb román rétegek zárkóztak fel a leggazdagabb magyarokhoz. 2020-ban*
Módszertani okok miatt az itt bemutatott adatok az Eurostat által jelzett időbeli vonatkozáshoz képest az egy-egy évvel korábbi helyzetet jellemzik pontosabban, ám mi az uniós statisztikai hivatal közlése szerinti évekhez kapcsoljuk őket.
ugyanis még minden jövedelmi szeletet nézve kedvezőbb anyagi helyzetben volt a magyar társadalom a romániaihoz képest, ám egy évvel később a leggazdagabb románok már jobban kerestek, mint a hasonló státuszú magyarok. (Pontosabban a kilencedik tized romániai tized előzte a magyarországi kilencedik tizedet, a legjobban keresők decilis adatai ugyanis meglehetősen bizonytalanok, ezért nem közli őket az Eurostat.)
2022-ben viszont a
a románok jobban kereső ötven százaléka kerekedett felül
a magyar társadalom tehetősebb felén, majd a következő évben már csak legszegényebb harmadokat nézve maradt fent a magyar rétegek jövedelmi előnye.
Euróban nézve – tehát a helyi árszínvonaltól elvonatkoztatva, vagyis a jövedelmekből fenntartható életszínvonal helyett inkább azok összegére koncentrálva – egyelőre csak a felzárkózás látszik, ugyanis a magyar társadalom összes jövedelmi tizedében magasabbak az uniós valutában kifejezett jövedelmek, mint az azoknak megfeleltethető romániai rétegekben.
A különbségek olvadása azonban kétségtelen, például a vizsgált tizedek közül a legtehetősebb esetében 2020-ban tapasztalt 21 százalékos eltérés 9 százalékra csökkent 2023-ra, míg a legszegényebb románok jövedelme négy évvel ezelőtt még 57 százalékkal maradt el a hasonló helyzetben lévő magyarokétól, de tavaly már csak 39 százalék volt a hátrányuk.
Az ekvivalens jövedelem az egy főre jutó jövedelemhez hasonló, de annál pontosabban fejezi ki egy család vagy háztartás jövedelmi helyzetét, mert nem egyenlő súllyal veszi figyelembe a háztartás tagjait. A módszertan logikája, hogy ha többen vannak egy háztartásban, akkor a fogyasztás nem a létszám növekedésével arányosan nő, például ha egy helyett két ember lakik egy háztartásban, akkor nem lesz dupla akkora a fűtésszámla vagy a lakbér.
Azok számítanak súlyos anyagi nélkülözőnek, akikre az alábbi kilenc problémából legalább négy jellemző: 1) hiteltörlesztéssel vagy lakással kapcsolatos fizetési hátralékuk van, 2) a lakás megfelelő fűtésének hiánya, 3) váratlan kiadások fedezetének hiánya, 4) kétnaponta hús, hal, vagy azzal egyenértékű tápanyag fogyasztásának hiánya, 5) évi egyhetes, nem otthon töltött üdülés hiánya, 6) anyagi okból nincs autója, 7) anyagi okból nincs mosógépe, 8) anyagi okból nincs színes tévéje, 9) anyagi okból nincs telefonja.
Ezek forrása a Központi Statisztikai Hivatal és a román Országos Statisztikai Intézet.
Ahogy ugyanis az a fenti ábrán is látszik, a két ország jövedelmi tizedei közötti különbségek stabilnak mutatkoztak 2020 és 2022 között (az Eurostat nem közölte még a 2023-as lengyelországi adatokat). Az mindenesetre biztos, hogy a lengyel átlag elérése mellett Romániának a rosszabbul kereső rétegeinek felzárkóztatására és a földrajzi egyenlőtlenségek csökkentésére is érdemes lesz odafigyelnie.
