Ha esik az ipari termelés Németországban, miért egyre bizakodóbbak a cégek?

Jelentősen, 3,6 százalékkal csökkent júniusban az ipari termelés Németországban az egy évvel korábbi szinthez képest, és májushoz képest is 1,9 százalékos visszaesést mért az első nyári hónapban a statisztikai hivatal.

• A feldolgozóipar termelői indexe ismét a járvány óta nem látott mélységbe süllyedt, és a felpattanás lehetősége sem látszik, mert a rendelésállomány stagnál.

Igen, de: épp a visszaesést igencsak megszenvedő autóiparban javuló kilátásokról számoltak be a cégvezetők az Ifo intézet júliusi felmérése szerint.

• Az optimizmus egyre gyakoribb a gazdaság egészét nézve is, a müncheni konjunktúrakutató júliusi eredményei szerint lassan, de emelkednek az üzleti klímát és főleg a kilátásokat jellemző mutatók.
• A szubjektív mutatók közül újabban már a német feldolgozóipari beszerzési menedzserindex is a kilábalásra utal a reáladatokkal szemben.

Miért fontos ez? Magyarországról nézve az erős németországi, zömmel autóipari kitettség miatt egyáltalán nem közömbös az ottani gazdaság válságának lefutása – idén már a magyar ipar kedvezőtlen helyzetét a kormány is elsősorban a német recesszióval indokolta.

Alulnézet: egyre inkább úgy néz ki, hogy kitartanak a német autóipari szereplők mellett az őket finanszírozó bankok, igaz, eközben egyes befektetők épp a bajba került és a hitelezőik által cserben hagyott cégekre utaznak az ágazatban.

• A bankoknak köszönhetően még évekig megmaradhat a német autóipar mozgástere a túléléshez, de persze a strukturális átalakításokat nem kerülheti el.
• Az amerikai védővámokról szóló megállapodást elégedetten nyugtázta a német kancellár, az ipari szereplők azonban már kritikusabban értékelték az Egyesült Államok és az Európai Bizottság közötti egyezséget. Félő, hogy az ellátási láncok átszerveződnek és emelkednek az árak, mindez a német jóléti rendszer és növekedés rovására megy majd.

Tágabb kontextus: Németország problémái messze túlmutatnak az ipar és a járműgyártás helyzetén, ezek már a 2020-as évek előtt körvonalazódtak. A német gazdaság túlságosan iparorientált, és nehezen billen a modern szolgáltatások irányába – e két terület kilátásai közötti különbséget jól mutatta tavaly, hogy míg az iparvállalatok elbocsátottak, a szolgáltatók vendégmunkásokat toboroztak.

• A demográfiai válság miatt egyre kevesebb munkaképes korú németre jut egyre több ellátással kapcsolatos teher. Bevándorlás nélkül 83 millióról 53 millióra csökkenhet a német lakosság száma, ám erősödnek a külföldi munkásokkal szembeni ellenérzések. Mindezt a munkáltatók is megérzik, a recesszió ellenére viszonylag magas a betöltetlen álláshelyek aránya.
• A takarékos német gazdaságpolitika jó pár éve a növekedés ellenében hatott, és még Magyarországra is számottevő hatása volt. A fegyelem még a járvány alatt is csak rövid időre oldódott, a GDP-arányos államadósság átmeneti megugrás után az elmúlt három évben fokozatosan a 2010-es évek végi szintre csökkent – 2024-ben 62,5 százalék volt, szemben a 81 százalékos uniós átlaggal.